A spanyol filmek mindig különleges atmoszférát teremtenek, világuk – legyen az dráma vagy vígjáték – szinte azonnal behúzza a nézőt, és nem engedi a történet végéig, sőt, utána sem.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház éppen e különleges moziélményt, a spanyol filmművészet világát igyekszik közelebb hozni a magyar közönséghez október 29. és november 3. között.
Női nézőpontok, művészetek, gasztronómia, kényes politikai kérdések és természetesen igazi spanyol zene és humor jellemzik a 2019-es budapesti Spanyol Filmhét kínálatát, amelyben ezúttal összesen tizenkét alkotás szerepel. A Spanyol Nagykövetség, a Budapesti Cervantes Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében megvalósuló filmhéten mások mellett olyan sztárokat láthatunk viszont a mozivásznon, mint Javier Gutiérrez (Bajnokok), Gloria Muñoz (Vallásos rajongás) vagy Antonio de la Torre (A rendszer), aki egyebek mellett Mészáros Márta Aurora Borealisában is szerepelt. Buglya Zsófiát, az Uránia Nemzeti Filmszínház programigazgatóját arról is kérdezzük, hogy hogyan állították össze a filmhét műsorát, kik azok, akik most meghatározzák a spanyol filmművészetet, és milyen meglepetéssel készülnek?
Kocsis András Sándort, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatóját díjazták Pekingben 14 másik külföldi szerző, fordító és könyvkiadó között a kínai könyvszakma legrangosabbnak számító, külföldieknek szánt elismerésével.
A 2005-ben alapított díjban azokat a külföldi szerzőket, fordítókat és könyvkiadókat jutalmazzák, akik különösen sokat tettek azért, hogy a külföldi közönség jobban megismerje Kínát és a kínai kultúrát.
Kocsis András Sándor a számos kínai mű kiadása mellett azért vehette át idén a különdíjat, mert 2018-ban bejelentette, hogy a Foreign Language Teaching and Research Press kínai egyetemi kiadóval együttműködésben a Kossuth Kiadó kínai-magyar könyvszakmai irodát nyit Budapesten. Hogy mi vezetett a kínai-magyar együttműködéshez, melyek azok a kínai művek, amelyek hazánkban a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot, a Kínában egy évszázada tartó Petőfi-kultuszról, valamint Szu Tong és Mojen kínai szerzők műveinek esszenciájáról és pekingi élményeiről is beszélgetünk Kocsis András Sándorral, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatójával.
A Talamba Ütőegyüttes 20. születésnapját koncerttel ünnepli november 8-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A zenekarnak több száz ütőhangszere van, amelyek közül nagyon sok hallható lesz a jubileumi koncerten. A műsor a tervek szerint tükrözni fogja, hogy a klasszikus muzsika, a tradicionális népzenék és a pop megfér egymás mellett egy színpadon, ütőhangszerekre hangolva. A Zeneakadémia tanulóiból alakult Talambának a kezdetektől fontos volt megmutatni, hogy nem csak a dob és a cintányér ütőhangszer; igyekeznek az európai fülnek hallgatható módon, saját elképzeléseik szerint, egy kicsit másképpen, de az eredeti ritmikákat, hangulatokat átemelve előadni a világ különböző tájairól összegyűjtött zenéket.
A ritmusos afrikai, balkáni vagy dél-amerikai dallamok mellett felhangzik majd Liszt, Kodály és Bartók zenéje is a koncerten, ahogyan a jazz klasszikusok sem maradhatnak el, de találkozhatunk A varázsfuvola ismert témáival, vagy éppen Bach összetéveszthetetlen zenéjével.
Zombor Leventét, a Talamba Ütőegyüttes vezetőjét arról is kérdezzük, mi ihlette a mostani koncertet, mi lesz a fő motívum, és hogyan kapcsolódik össze az afrikai zene a klasszikusokkal és a jazz-zel?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. október 27-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.