Klasszikus

Spleen

2006.06.12. 00:00
Ajánlom
„A Zongora” a magyar zenei élet egyik legrangosabb hangversenysorozata. Az idei széria utolsó fellépője Mihail Pletnyov (a nem latin betűs nevek írásmódjáról ld. még Gorbatshev – Gorbacsov), a mindössze 49 éves vénember volt.

Van ilyen: Füst Milán is ezt a szerepet játszotta (később aztán, amikor már tényleg megvénült, gyönyörű verseket írt arról, milyen rossz öregnek lenni) – de hát ő legalább nagyerejű verseket és elbeszéléseket, regényeket írt. Pletnyov viszont zongorista. A világot szemmel láthatóan megvető, unott és kiábrándult maszk nehezen fér össze a színpadi művész életével.

Ez azonban csak külsőség. Sokáig meg voltam róla győződve, hogy Szokolov pl. autista – de ha az is, kit érdekel, amíg így zongorázik. Virszaladze fekete ruhája (hogy csak az idei bérletnél és Chopinnél maradjunk) pedig többeket megtévesztett: elkönyvelték boszorkánynak, játékát ki tragikusnak, ki száraznak és mesterkéltnek érezte – hogy mennyire jól zenélt, az Pletnyov koncertje alatt ezerszer jutott eszembe.

Pletnyovot nem fogom elkönyvelni semminek – legkevésbé zongoraművésznek. Ahhoz ugyanis az szükséges, hogy a zongorista legalább csekély mértékben igyekezzen az alkotói szándékot kutatni. Ennek legegyszerűbb módja, ha azt játssza, ami a kottában van. A húszas-harmincas évek nagy Chopin-játékosai (pl. Paderewski, Moiseiwitsch – vagy Mojszejevics?) is sokszor térnek el a kottától, mégis: játékukban (ha nem is szeretem előadásmódjukat) van valami elemien chopines. Pletnyovéban semmi sincs, csupán hollywoodi limonádé. Olyan, mintha több pedál is lenne a zongorán, mikor ő játszik. Az egyik felirata: „szomorúság”, a másiké: „hisztéria”, a harmadiké: „világundor”, a negyediké: „vadság”. Olykor benyomja a „vidámság”-gombot is, ilyenkor odasöttyent egyet a felfelé ívelő futam végére (mint pl. az Asz-dúr keringőben). Pedig tud szépen is játszani: olyankor ezt a klisét hozza: „most szépen játszom”.

Játékát röviden egy szóval tudnám jellemezni: értelmetlen. Egyetlen konstans tempót nem hallottunk az egész koncerten, olykor még a metrum se derült ki hosszú sorokon keresztül. A záróakkordok lekonyultak (hiába színezte ki őket felesleges oktávhangokkal), a dallamok nem tartottak sehová. A felfelé szaladó melódiák crescendáltak, az ereszkedő dallamok halkultak, egész este, kivétel nélkül. Az f-moll fantáziáról ugyanúgy nem derült ki, milyen fontos mű, mint a g-moll balladáról. Az sem, hogy szerkezetük van, nem csak egymásra dobált érzelmekből épülnek. Sem a mazurkák, sem a keringők nem voltak táncosak. A tempó-, a hangerő- és hangszínváltásokat utólag sem sikerült megértenem. A technikailag sem makulátlan zongorázás zeneileg értékelhetetlennek bizonyult.

Pletnyov persze kellően hatásvadász – a patronok elsülnek, a siker biztos. Hiába, ebből él három évtizede. Pályáját minden zongorista irigyli: huszonegy évesen győzelem a Csajkovszkij-versenyen, melyet lemezek özöne követ a legnagyobb kiadóknál (az EMI-hoz tartozó Virgin Classicsnél is, mielőtt bárki elfogultsággal vádolna). Vajon 1978-ban, karrierje elején még öröm volt számára a zongorázás? Nem tudom, de bevallom: nem is érdekel. A műsor végén, az első ráadás előtt arcáról valami ilyesmit olvasok le: „nektek ez tetszett? mert nekem nem”. Arra tippelek, rég a vacsorán és az ágyikón jár az esze, de Pletnyov két ráadással tovább ünnepelteti magát. Ahogy a második után kelet-európai tisztelgés-félével búcsút int a színpadnak, arra gondolok, ötven-száz év múlva majd az ő felvételei alapján alkotnak véleményt korunk Chopin-játékáról. Hogy e kiábrándító gondolat után elszálljon a dühöm, hazaérve meghallgatom a ráadásként játszott Liszt-átiratot Virszaladzéval. Egy kicsit helyrebillen a világ harmóniája.

(2006. június 9. 19.30 Zeneakadémia Nagyterem; Mikhail Pletnev zongoraestje; Chopin: f-moll fantázia, op. 49; Mazurkák (Desz-dúr, op. 30/3; cisz-moll, op. 50/3; C-dúr, op. 68/1; c-moll, op. 56/3; f-moll, op. 68/4); g-moll ballada, op. 23; Asz-dúr polonéz-fantázia, op. 61; Noktürnök (fisz-moll, op. 48/2; Esz-dúr, op. 9/2; f-moll, op. 55/1; cisz-moll, op. 27/1); Asz-dúr keringő, op. 34; e-moll keringő, op. post.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Zenés színház

Amerikáig is eljutott a nagy port kavart Billy Elliot-ügy híre

Az egyik legnépszerűbb hollywoodi portál „gaygate”-ről, azaz meleg-botrányról ír az elmaradt előadásokkal kapcsolatban.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Vizuál

Instagramon dokumentálta apja halálát egy fotós

Apja élete utolsó tanítását akarta átadni fiának, akinek teljesen hiányzott addigi életéből - fia pedig így, fotókon keresztül próbálta feldolgozni a tragédiát. A sorozat végül mindkettőjük számára sokkal többet adott.
Zenés színház

Gördülő titkárság az Operában

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.
Klasszikus fesztivál

A zene mellett a tánc és a képzőművészet is megjelenik a Zempléni Fesztiválon

A 10 napos rendezvény 37 helyszínen 60 programmal várja látogatókat augusztus 10. és 19. között.
Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.