Klasszikus

Starker Jánosnak készült Rózsa Miklós csellóversenye, és Szabó Ildikó mutatta be itthon

2019.08.03. 09:45
Ajánlom
Miért nem ír nekem egy concertót? – kérdezte Starker Hollywood egyik leghíresebb magyarjától. A hatvanéves Rózsa pedig magán is túltett. Hallgassa meg Rózsa Miklós Csellóversenyét Szabó Ildikóval.

Rózsa Miklós csellóversenye 1967–69 között készült az Egyesült Államokban élő honfitárs, Starker János számára, egy olyan időszakban, amikor a zeneszerző szinte teljesen kivonta magát a hollywoodi filmgyártásból. Legutolsó nagyobb filmes munkái az El Cid (1961) és a Szodoma és Gomora (1962) voltak, amik után az MGM nem hosszabbította meg a szerződését. „Úgy jöttem el, hogy senki sem búcsúzott el tőlem, és egy köszönömöt sem kaptam” – írta. (Még egy megrendelésnek eleget tett külső munkatársként egy évvel később. Richard Burton és Elizabeth Taylor egyik közös filmjéhez, a The VIP’s-hez írt zenét.)

rozsamiklos3-131124.jpg

Rózsa Miklós

Hasonlóan Hegedűversenyéhez, a Zongoraversenyéhez, illetve a Sinfonia Concertante című kettősversenyéhez, a Csellóverseny a koncertterem számára komponáló Rózsa egyik legerősebb darabja. Ezekben az években a komponista visszatért egyfajta magyaros stílushoz, elég ha csak a Notturno Ungherese című alkotását tekintjük, amelyet Ormándy Jenő mutatott be.

1966-ban egy New York-i hangverseny után az akkor negyvenes éveiben járó Starker János kereste meg a zeneszerzőt.

„Miért nem ír nekem egy csellóversenyt?”, kérdezte egyszerűen.

Ez márciusban történt, szeptemberben pedig a hangszeres művész rövid üzenetben nyomatékosította a kérést. „Ideje már, hogy megtanuljak és eljátsszak egy Rózsa-concertót, mit szól hozzá? Remélem, találkozunk Chicagóban.”

Rózsa a szerelem 1967-es nyarát komponálással töltötte Olaszországban, a következő évre el is készült az alkotás. Az opusz 32. jelzéssel ellátott darabot 1969. október 6-án mutatták be Berlinben, első amerikai előadására pedig Michiganben, 1970-ben került sor.

A Csellóversenyről szóló kritikák vegyesek voltak, igaz. ennek oka abban is keresendő, hogy Rózsát mindig is hollywoodi zeneszerzőként bélyegezték meg. Még Starker szólójával együtt is, ez a darab nem több, mint kedves – írta a Chicago Tribune. Az egyik detroiti lap kritikusa alázatosabban fogalmazott: „Nincs ebben a concertóban semmi könnyűség, például modern kifejezésmódú, de semmiképpen sem avantgárd. Melankólia és frusztráció érződik belőle.”

Janos_Starker-144101.jpg

Starker János (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Sokkal többet jelentenek a darab történetének felvázolásában Starker és Rózsa visszaemlékezései.

Rózsa olyan zeneszerző volt, aki hallgatott arra, akinek komponált

– emlékezett vissza a csellista. – „Szóval sok részt elhagyott, átdolgozott, megkettőzött és elhagyott oktávokat, a concerto első változata hosszabb is volt. Gond nélkül hajlandó volt ilyesmire, erre nevelte a filmes szakma.”

Egyik, dátum nélküli levelében Starker például változásokat javasol: „Néhány egyszerűsítésre van szükség, a vonókezelés és az akkordozás miatt. Semmi lényeges, cellistic. A munka viszont jó és kemény. Kitűnő hajózásra számítok és erős fogadtatásra.”

A Starker Jánossal közös munka eredménye Rózsa Miklós legvirtuózabb csellóra írt műve. Az első tétel ötletektől gazdag, mívesen kidolgozott zene virtuóz kadenciával, a második Lento-tétel viszont afféle noktürn-zene, night music, amelyet a hatodik percben a zenekar kétségbeesett sikolya vág kétfelé. A záró Allegro vivo hatalmas elánnal szalad a finálé felé, viszont inkább apróbb frázisokból építkezik. Rózsa concertója egy profi munkája, aki a 20. század egyik legnagyobb filmzeneszerzőjeként, a hatvanadik születésnapját is azzal töltötte, hogy meghaladja saját magát. „Szikár, szigorú mű, egy józan továbblépés a mindent átható líraiságtól, amely a zeneszerző legtöbb zenekari művét jellemzi” – mondta a versenyműről az egyik kiváló interpretátora, David Wishart.

Hallgassa meg Rózsa Csellóversenyét Szabó Ildikó szólójával! A Concerto Budapestet Héja Domonkos vezényli. Elhangzott a Pesti Vigadóban 2019. április 12-én.

Források: Rózsa Miklós Kettős élet című önéletrajza, Jonathan Ruck doktori disszertációja, illetve a Grammophone egyik kritikája.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Négyévesen kezdett csellózni, tizennégy évesen jelent meg első szólólemeze. Második lett a Pablo Casals gordonkaversenyen, végigkoncertezte Németországot, elnyerte Alfred Brendel elismerő szavait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.