Klasszikus

Starker Jánosnak készült Rózsa Miklós csellóversenye, és Szabó Ildikó mutatta be itthon

2019.08.03. 09:45
Ajánlom
Miért nem ír nekem egy concertót? – kérdezte Starker Hollywood egyik leghíresebb magyarjától. A hatvanéves Rózsa pedig magán is túltett. Hallgassa meg Rózsa Miklós Csellóversenyét Szabó Ildikóval.

Rózsa Miklós csellóversenye 1967–69 között készült az Egyesült Államokban élő honfitárs, Starker János számára, egy olyan időszakban, amikor a zeneszerző szinte teljesen kivonta magát a hollywoodi filmgyártásból. Legutolsó nagyobb filmes munkái az El Cid (1961) és a Szodoma és Gomora (1962) voltak, amik után az MGM nem hosszabbította meg a szerződését. „Úgy jöttem el, hogy senki sem búcsúzott el tőlem, és egy köszönömöt sem kaptam” – írta. (Még egy megrendelésnek eleget tett külső munkatársként egy évvel később. Richard Burton és Elizabeth Taylor egyik közös filmjéhez, a The VIP’s-hez írt zenét.)

rozsamiklos3-131124.jpg

Rózsa Miklós

Hasonlóan Hegedűversenyéhez, a Zongoraversenyéhez, illetve a Sinfonia Concertante című kettősversenyéhez, a Csellóverseny a koncertterem számára komponáló Rózsa egyik legerősebb darabja. Ezekben az években a komponista visszatért egyfajta magyaros stílushoz, elég ha csak a Notturno Ungherese című alkotását tekintjük, amelyet Ormándy Jenő mutatott be.

1966-ban egy New York-i hangverseny után az akkor negyvenes éveiben járó Starker János kereste meg a zeneszerzőt.

„Miért nem ír nekem egy csellóversenyt?”, kérdezte egyszerűen.

Ez márciusban történt, szeptemberben pedig a hangszeres művész rövid üzenetben nyomatékosította a kérést. „Ideje már, hogy megtanuljak és eljátsszak egy Rózsa-concertót, mit szól hozzá? Remélem, találkozunk Chicagóban.”

Rózsa a szerelem 1967-es nyarát komponálással töltötte Olaszországban, a következő évre el is készült az alkotás. Az opusz 32. jelzéssel ellátott darabot 1969. október 6-án mutatták be Berlinben, első amerikai előadására pedig Michiganben, 1970-ben került sor.

A Csellóversenyről szóló kritikák vegyesek voltak, igaz. ennek oka abban is keresendő, hogy Rózsát mindig is hollywoodi zeneszerzőként bélyegezték meg. Még Starker szólójával együtt is, ez a darab nem több, mint kedves – írta a Chicago Tribune. Az egyik detroiti lap kritikusa alázatosabban fogalmazott: „Nincs ebben a concertóban semmi könnyűség, például modern kifejezésmódú, de semmiképpen sem avantgárd. Melankólia és frusztráció érződik belőle.”

Janos_Starker-144101.jpg

Starker János (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Sokkal többet jelentenek a darab történetének felvázolásában Starker és Rózsa visszaemlékezései.

Rózsa olyan zeneszerző volt, aki hallgatott arra, akinek komponált

– emlékezett vissza a csellista. – „Szóval sok részt elhagyott, átdolgozott, megkettőzött és elhagyott oktávokat, a concerto első változata hosszabb is volt. Gond nélkül hajlandó volt ilyesmire, erre nevelte a filmes szakma.”

Egyik, dátum nélküli levelében Starker például változásokat javasol: „Néhány egyszerűsítésre van szükség, a vonókezelés és az akkordozás miatt. Semmi lényeges, cellistic. A munka viszont jó és kemény. Kitűnő hajózásra számítok és erős fogadtatásra.”

A Starker Jánossal közös munka eredménye Rózsa Miklós legvirtuózabb csellóra írt műve. Az első tétel ötletektől gazdag, mívesen kidolgozott zene virtuóz kadenciával, a második Lento-tétel viszont afféle noktürn-zene, night music, amelyet a hatodik percben a zenekar kétségbeesett sikolya vág kétfelé. A záró Allegro vivo hatalmas elánnal szalad a finálé felé, viszont inkább apróbb frázisokból építkezik. Rózsa concertója egy profi munkája, aki a 20. század egyik legnagyobb filmzeneszerzőjeként, a hatvanadik születésnapját is azzal töltötte, hogy meghaladja saját magát. „Szikár, szigorú mű, egy józan továbblépés a mindent átható líraiságtól, amely a zeneszerző legtöbb zenekari művét jellemzi” – mondta a versenyműről az egyik kiváló interpretátora, David Wishart.

Hallgassa meg Rózsa Csellóversenyét Szabó Ildikó szólójával! A Concerto Budapestet Héja Domonkos vezényli. Elhangzott a Pesti Vigadóban 2019. április 12-én.

Források: Rózsa Miklós Kettős élet című önéletrajza, Jonathan Ruck doktori disszertációja, illetve a Grammophone egyik kritikája.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Négyévesen kezdett csellózni, tizennégy évesen jelent meg első szólólemeze. Második lett a Pablo Casals gordonkaversenyen, végigkoncertezte Németországot, elnyerte Alfred Brendel elismerő szavait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Vizuál

Erőszakterápia és macsónosztalgia Tarantino kilencedikje

Volt egyszer egy férfiasabb világ, ahol a koszos hippik felett győzött John Wayne. Sharon Tate csillogó szemmel nézi a saját filmjét, és a rendező ilyen csillogónak akarja látni a mi szemünket is.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.