Klasszikus

Steve Hackett: „a gondolkodó rockzenéé a jövő”

2004.04.09. 00:00
Ajánlom
Április 3-án – immár többedszer járt Magyarországon az egykori Genesis együttes világhírű gitárosa, Steve Hackett. A Petőfi Csarnokban lezajlott, teltházas koncerten a zenész tavaly megjelent stúdiólemezét mutatták be (To watch the Strorms. Camino – Gramy, CAMCD31). Hackett interjút adott a Fideliónak, amelyből kiderül: a rockzenén kívül sok más zenei világ is nyitott könyv számára.

Steve Hackett

– Nagyon kevés gitáros foglalkozik egyszerre az akusztikus és elektromos gitárral. Vajon van-e különbség a két hangszer megszólaltatása között?

– Nagyon is sok, szerintem az akusztikus gitár sokkal nehezebb, mint az elektromos. Az elektromos gitáron általában egyetlen szólamban, egyetlen dallamfonálon vezetem a zenét, míg az akusztikus hangszeren többnyire fúgaszerűen, egyszerre több szólamban kell játszani. Amikor először hallottam a spanyol gitárművészt, Andrés Segoviát a ’60-as évek elején Bachot játszani, az élmény maga volt a csoda: egy szál gitárból tökéletes harmónia áradt, amelynek a szólamai úgy fonódtak egymásba, mint a falon burjánzó borostyán ágai. Évekig ennek a zenének a bűvöletében éltem, de ahhoz nem éreztem elég bátornak magam, hogy a stílus bonyolult technikai hátterét – elsősorban a jobb kéz bontott ujjrendjeit elsajátítsam. Évek múltán aztán az új lehetőségek, új tempó- és ritmikai megoldások egész tára nyílt meg előttem: hihetetlen elegáns mozdulatlansággal őrült gyors tempót lehet produkálni. Sokszor jászom ma is így, Erik Satie előadásakor például nem is nyúlhatnék másként a hangszerhez. Nagyon szeretem Satie-t, különösen a gymnopédiák illenek nagyon szépen a gitár hangjához.

– Ön kifejezett tisztelettel említi a magyar zenészeket, közülük is elsősorban a jazz-előadókat. Kíváncsi vagyok, vajon mennyire fontos Önnek a kompozíció mellett a rögtönzés, vagyis a jazz alapeleme?

– Mióta csak a Genesisszel elkezdtem játszani, számtalan fontos szerzeményünk alapja közvetlenül a koncertek előtt született meg, amikor nagyvonalakban kitaláltuk, mit is fogunk aznap este játszani. Azt hiszem, sok jazz-zenész tudatosan építi így a repertoárját. Mi lázba jöttünk, ha véletlenül rátaláltunk egy-egy ilyen témára, de aztán mindig hosszas csiszolás, a szám tudatos kidolgozása következett. Ettől persze a zene elveszti a rögtönzöttség hangulatának egy részét, utána már nem lobog olyan hevesen a tűz. Manapság már nem biztosítok mindent ennyire a kottapapíron, hiszen technikailag nagyon sokat fejlődik az ember három évtizednyi aktív zenélés során. Nagyon fontosnak tartom a blues-zenét, a jazz és a rock közös ősét. A blues a rögtönzésnek alapvető közege, fantasztikusan széles keretek között mozog, sőt a kereteken túl – vagy azok miatt – sok lehetőséget hagy az előadói kibontakozásra.

– Sokan a XXI. századra hivatkozva temetnék a rockzenét. Ön az egyik élő bizonyíték a műfaj túlélőképességére. Hova vezet Ön szerint a rockzene jövője? Melyek a műfaj továbbfejlődésének lehetőségei?

– Sokszor eljátszom a lehetőséggel, hogy a gondolkodó, intellektuális rockzenéé a jövő. Szerintem ez az irány bizton számíthat egy nem túl széles, de nagyon hűséges közönségrétegre. A rockzenében ma is ugyanannyi erőt és életkedvet érzek, mint amikor elkezdtem foglalkozni vele. A jazzhez hasonlóan képes tanulni más műfajokból, ellesni más hangszeres technikákat. A kísérletező kedv, a progresszivitásra való törekvés a lelke a rockzenének: érdemes távolabbra tekinteni, és új stílusok, műfajok új üzenetét bevonni a rockzenébe, klasszikus szerzők, etnikus zenekultúrák és persze a jazz tapasztalatát is. Mindezt egyenrangú művészetnek érzem, ahol nem a meghökkentő hangzás, hanem inkább a harmónia, a zenei kommunikáció ereje a lényeg.

Steve Hackett weboldala: www.stevehackett.com

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.