Klasszikus

Strauss-kuriózumok Kocsis Zoltánnal és a Szegedi Kortárs Balettel

2014.11.07. 20:56
Ajánlom
Az első világháború előtt bemutatott, a korabeli táncművészetet új utakra terelő Orosz Balettnek írt művel és egzotikus hangszerekben gazdag zenével folytatódik az NFZ és a Müpa közös Strauss-sorozata november 12-13-án, melynek előadásain a mester ritkán vagy még soha nem hallott zenés színpadi művei láthatók.

Richard Strauss kilenc szimfonikus költeményt és tizenöt operát, szimfóniákat, versenyműveket, a capella kórusműveket, dalokat, két balettet, alkalmi és filmzenét írt. Ezek már a zeneszerzőnek is sikert és elismerést hoztak, az utókor pedig Strausst a 20. század első felének egyik legjelentősebb komponistájaként tartja számon. Mégis: a Salome és a  A rózsalovag híres szerzője életművének a nagyközönség ma is csak töredékét ismeri. Többnyire ugyanaz a néhány, jól ismert darab kerül elő idén is, amikor születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ. 

Nem így lesz ez a Művészetek Palotájában, ahol már a nyitány is magyarországi bemutatót ígér. Richard Strauss utolsó nagyzenekari műve, a Japán ünnepi zene alkalmi kompozíció; a Japán Császárság fennállásának 2600. évfordulójára készült, amire az ázsiai ország kormánya számos külföldi szerzőtől rendelt darabot. A nagyjából tizenöt perces, templomi gongokkal és más egzotikus ütőhangszerekkel gazdagon megspékelt mű életképeket idéz fel, többek között felismerhetővé válik a tenger zúgása, egy vulkánkitörés, vagy éppen egy szamurájtámadás.

A József-legenda sem tartozik a gyakran játszott Strauss-művek közé, pedig párizsi bemutatóját siker övezte, azonban még straussi mértékkel mérve is hatalmas méretű zenekart igényel, emellett a darab roppant technikai követelményeket támaszt a muzsikusokkal szemben.  A bibliai József és Potifárné történetén alapuló balettet Szergej Gyagilev, a Párizsban működő Orosz Balett alapítója rendelte, és mutatta be száz éve a szerző vezényletével. A József-legenda is bekerült tehát azon klasszikus kompozíciók sorába - Stravinsky, Ravel, Prokofjev, de Falla művei mellé -, amely Gyagilev ösztönzésének köszönheti létrejöttét.

Kezdetben Strauss nem lelkesedett a témáért, ahogy az a balett alapját képező bibliai fantázia írójának, Hugo von Hofmannsthalnak leveléből  is kitűnik: „A szemérmetes József egyáltalán nem az én asztalom, és ha valami untat, nagyon nehezemre esik zenébe foglalnom. Ez az istenes József - pokoli erőfeszítést igényel! No de talán akad valahol a szervezetem valamely atavisztikus mélyén holmi kegyes dallam a derék Józsi fiúnak!" A József-legendával azonban a zeneszerző nem kevesebbet akart, mint a táncot megújítani. A drámaiságra törekvő modern tánc szerinte ugyanis messze sodródott a „gyönyörködtetően szép" balett lényegétől.

„Akkor még tele volt ambícióval, s Gyagilev és társulata, mint minden jelentősebb zeneszerzőnek, Debussynek, Ravelnek vagy Stravinskynak, nyilván neki is nagyon komoly húzóerőt jelentett. Más kérdés, hogy ehhez a zenéhez szinte nem is tudja az ember a balettet elképzelni" - mondja Kocsis Zoltán. Az izgalmas, színpompás, gazdag, tipikusan szecessziós, gyönyörködtetően szép zene, a mai koreográfusnak alaposan feladja a leckét azzal, hogy hiányzik belőle a drámaiság.  „Éppen az a legizgalmasabb az egészben, hogy egy ilyen nehéz feladattal mit tud az ember kezdeni. Ha didaktikusan követném a zenét és a zeneszerző instrukcióit - állítja Juronics Tamás -, az így elkészülő koreográfia nagyon régies, vállalhatatlan lenne." Emiatt a mostani bemutató csak részben követi majd a bibliai történetet, sokkal inkább a mai kor számára szóló üzenetet kíván közvetíteni.

A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája sorozatának évfordulós koncertje tehát jól illeszkedik abba a sorba, amely  2011-ben a Daphnéval indult, 2013 márciusában a Capriccióval, majd októberben A hallgatag asszonnyal folytatódott, s amit egy zenekari est követett, műsorán az Itáliából című szimfonikus fantáziával és Az úrhatnám polgár című zenekari szvittel. Az eddigi produkciók magas színvonala alapján a közönség méltán lehet biztos lehet abban, hogy ezzel a produkcióval is tovább árnyalhatja a már eddig ismert Strauss-képet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.