Klasszikus

Strauss-kuriózumok Kocsis Zoltánnal és a Szegedi Kortárs Balettel

2014.11.07. 20:56
Ajánlom
Az első világháború előtt bemutatott, a korabeli táncművészetet új utakra terelő Orosz Balettnek írt művel és egzotikus hangszerekben gazdag zenével folytatódik az NFZ és a Müpa közös Strauss-sorozata november 12-13-án, melynek előadásain a mester ritkán vagy még soha nem hallott zenés színpadi művei láthatók.

Richard Strauss kilenc szimfonikus költeményt és tizenöt operát, szimfóniákat, versenyműveket, a capella kórusműveket, dalokat, két balettet, alkalmi és filmzenét írt. Ezek már a zeneszerzőnek is sikert és elismerést hoztak, az utókor pedig Strausst a 20. század első felének egyik legjelentősebb komponistájaként tartja számon. Mégis: a Salome és a  A rózsalovag híres szerzője életművének a nagyközönség ma is csak töredékét ismeri. Többnyire ugyanaz a néhány, jól ismert darab kerül elő idén is, amikor születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ. 

Nem így lesz ez a Művészetek Palotájában, ahol már a nyitány is magyarországi bemutatót ígér. Richard Strauss utolsó nagyzenekari műve, a Japán ünnepi zene alkalmi kompozíció; a Japán Császárság fennállásának 2600. évfordulójára készült, amire az ázsiai ország kormánya számos külföldi szerzőtől rendelt darabot. A nagyjából tizenöt perces, templomi gongokkal és más egzotikus ütőhangszerekkel gazdagon megspékelt mű életképeket idéz fel, többek között felismerhetővé válik a tenger zúgása, egy vulkánkitörés, vagy éppen egy szamurájtámadás.

A József-legenda sem tartozik a gyakran játszott Strauss-művek közé, pedig párizsi bemutatóját siker övezte, azonban még straussi mértékkel mérve is hatalmas méretű zenekart igényel, emellett a darab roppant technikai követelményeket támaszt a muzsikusokkal szemben.  A bibliai József és Potifárné történetén alapuló balettet Szergej Gyagilev, a Párizsban működő Orosz Balett alapítója rendelte, és mutatta be száz éve a szerző vezényletével. A József-legenda is bekerült tehát azon klasszikus kompozíciók sorába - Stravinsky, Ravel, Prokofjev, de Falla művei mellé -, amely Gyagilev ösztönzésének köszönheti létrejöttét.

Kezdetben Strauss nem lelkesedett a témáért, ahogy az a balett alapját képező bibliai fantázia írójának, Hugo von Hofmannsthalnak leveléből  is kitűnik: „A szemérmetes József egyáltalán nem az én asztalom, és ha valami untat, nagyon nehezemre esik zenébe foglalnom. Ez az istenes József - pokoli erőfeszítést igényel! No de talán akad valahol a szervezetem valamely atavisztikus mélyén holmi kegyes dallam a derék Józsi fiúnak!" A József-legendával azonban a zeneszerző nem kevesebbet akart, mint a táncot megújítani. A drámaiságra törekvő modern tánc szerinte ugyanis messze sodródott a „gyönyörködtetően szép" balett lényegétől.

„Akkor még tele volt ambícióval, s Gyagilev és társulata, mint minden jelentősebb zeneszerzőnek, Debussynek, Ravelnek vagy Stravinskynak, nyilván neki is nagyon komoly húzóerőt jelentett. Más kérdés, hogy ehhez a zenéhez szinte nem is tudja az ember a balettet elképzelni" - mondja Kocsis Zoltán. Az izgalmas, színpompás, gazdag, tipikusan szecessziós, gyönyörködtetően szép zene, a mai koreográfusnak alaposan feladja a leckét azzal, hogy hiányzik belőle a drámaiság.  „Éppen az a legizgalmasabb az egészben, hogy egy ilyen nehéz feladattal mit tud az ember kezdeni. Ha didaktikusan követném a zenét és a zeneszerző instrukcióit - állítja Juronics Tamás -, az így elkészülő koreográfia nagyon régies, vállalhatatlan lenne." Emiatt a mostani bemutató csak részben követi majd a bibliai történetet, sokkal inkább a mai kor számára szóló üzenetet kíván közvetíteni.

A Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája sorozatának évfordulós koncertje tehát jól illeszkedik abba a sorba, amely  2011-ben a Daphnéval indult, 2013 márciusában a Capriccióval, majd októberben A hallgatag asszonnyal folytatódott, s amit egy zenekari est követett, műsorán az Itáliából című szimfonikus fantáziával és Az úrhatnám polgár című zenekari szvittel. Az eddigi produkciók magas színvonala alapján a közönség méltán lehet biztos lehet abban, hogy ezzel a produkcióval is tovább árnyalhatja a már eddig ismert Strauss-képet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.