Klasszikus

"Stravinsky nem a hagyományok embere"

2015.02.06. 06:58
Ajánlom
Igor Stravinsky áll a Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája következő, február 7-i koncertmaratonjának középpontjában. A koncertsorozat délelőtt veszi kezdetét, ekkor lép színpadra a Pannon Filharmonikusok a Nemzeti Énekkarral és Fejérvári Zoltán zongoraművésszel. A szólistával beszélgettünk. INTERJÚ

- Tavaly decemberben a zeneművészet kategória Junior Prima-díját vehetted át. Mit jelent számodra az elismerés?

- Visszagondolva arra, hogy az elmúlt hét évben kik részesültek a díjban nagyon megtisztelő és örömteli az elismerés. Egyrészt - néhány egykori díjazotton kívül - a többség a profi zenei pályán helyezkedett el, és képvisel ma is megkerülhetetlen és magas színvonalú kulturális értékeket, meghatározói mind a hazai, mind pedig a nemzetközi zenei életnek. Másrészt pedig, a díj pozitív gondolkodásra serkent és ösztönzőleg hat a jövőre nézve.

58E08970-214F-448B-A4A4-BC79A0BDE6E4

Fejérvári Zoltán

- Milyen konkrét hozadékai vannak a díjnak?

- Egyelőre egy olyan koncert van előkészületben, ami kifejezetten a díj következménye. A díjnak úgy vélem elsődlegesen kommunikációs szerepe van. Nem arra számítok, hogy emiatt elárasztanak majd a fellépések. A megkereséseim eddig is természetesen alakultak: az egyik magával hozta a másikat. Az a legfontosabb, hogyha az ember kap egy lehetőséget megállja a helyét, és olyan produkciót nyújtson, ami miatt később is vissza fogják hívni. A koncertekkel lehetőséget kapunk, hogy tapasztalt zenészekkel találkozzunk és bekerüljünk a zenei élet vérkeringésébe. Emellett úgy vélem a díj inkább a zenei közélet és a zenekedvelő közönség számára ad egyfajta eligazodási lehetőséget arról, hogy kik azok a fiatal pályakezdő zenészek, akikre felfigyelt az itthoni szakma.

- Már többször vettél részt zenei maratonon. Februárban a Pannon Filharmonikusok partnere leszel a Stravinsky-maratonon.

- Az elmúlt években számos olyan egész napos zenei maraton szerveződött, ami egyetlen szerző munkásságát járta körül. Az első maratoni részvételem a Bartók Béla műveinek szentelt napon volt. Akkor a Kontrasztokban, illetve a szerző Zene húros hangszerekre és cselesztára című művében közreműködtem. Tavaly a Bach-maratonon léptem fel, ahol már a Pannon Filharmonikusok voltak a partnereim. Bach zongoraversenyeket játszottunk Kemenes András és Palojtay János barátaimmal. Ha a jelentétem nem is száz százalékban biztosított, de azt hiszem, számítanak már rám a maratonok kapcsán. A Pannon Filharmonikusokkal már többször dolgoztunk együtt, az első a már említett Bach-maraton volt, a második pedig egy pécsi koncert, ahol Haydn D-dúr zongoraversenyében közreműködtem.

- Mi az a zenei stílus, ami hozzád közel áll, és beleillik-e ebbe Stravinsky?

- Bartók és Stravinsky kapcsolatáról éppen a közelgő Stravinsky-maraton miatt gondolkodtam. Ha csak a két kortárs zeneszerzőt említem, kevés magyarázatra szorul, ha azt mondom, Bartók nyelvét sokkal jobban beszélem és értem, hiszen egy zenei hagyományba születtünk. Úgy vélem, Bartók korai alkotói szakaszában éppen Stravinsky művészetét érezte magához a legközelebb. Még az úgynevezett neostílusok előtt, szinte ugyanúgy próbálta meg beépíteni hazájának népzenei kultúráját a klasszikus zenei hagyományba, ahogy az Stravinsky is tette. Stravinskyt én egy elképesztően szellemes és szabad léleknek gondolom, ami alatt azt értem, hogy gyakorlatilag alig kötötte valamiféle zenei hagyomány. Meglátásom szerint sokkal kevésbé csatlakozott be a Beethoventől Liszten keresztül húzódó zeneszerzői hagyományba, nem engedte, hogy túlzottan lekössék a tradíciók. Stravinsky különös szabadsággal és játékkal bánik mindenféle zenei anyaggal a reneszánsztól a kora barokkon át a jazzig és a kabarézenéig.

- Az idén február 7-én a Capricciót fogod játszani a Művészetek Palotájában.

- A Capricco nem egy hagyományos zongorakoncert, talán inkább kamara-zongoraverseny. A műben a szimfonikus zenekart szólisztikus hangszerek egészítik ki, melyek közül a zongora kapja a főszerepet. A vonóskar olyan módon van elosztva, - második hegedű nélkül, négy szólamot különböztet meg Stravinsky -, hogy minden szólamból egy hangszer vezető szerephez jusson. Elsősorban ezek felelgetnek a zongorának, illetve folyamatos párbeszéd alakul ki a darabban, így a zongora mindig a rivalda fényben tud maradni, de szüntelenül ellene beszélnek más szólamok. Bogányi Tibor karmesterrel, akivel most először dolgozom együtt, abban maradtunk, hogy a zongora furcsa szerepe miatt a próbafolyamatok során fogjuk eldönteni, hogy egy magányos szólóhangszerként kezeljük, vagy megpróbáljuk minél jobban elhelyezni a szimfonikus zenekaron belül. A mű neoklasszikus stílusban íródott, ami elsősorban a formán mutatkozik meg, de a belső tartalmakat mégis Stravinksy tölti meg. Ez a kettősség adja a mű iróniáját. A magam részéről a kompozíció játékos kamarajellegét szeretném kihangsúlyozni.

- A darab kifejezetten ritkán hallható az együttesek repertoárján.

Ez így igaz, és meg sem tudom mondani, hogy hallottam-e egyáltalán itthon. A mostani maratonon több olyan műs is előadásra kerül majd, amelyek az ismertebb opusok mellet méltatlanul keveset hallhatók koncertpódiumon. Érdekesség és egyben az abszolút véletlennek köszönhető, hogy áprilisban az Óbudai Danubia Zenekarral fogom majd a Capricciót játszani Kocsis Zoltán vezényletével.

Programkereső

Legolvasottabb

Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.