Klasszikus

Szabad egy táncra? – 150 éves a keringők gyöngyszeme

2017.02.15. 12:40
Ajánlom
1867. február 15-én mutatták be a bécsi bálok nélkülözhetetlen elemét, ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt.

A zenemű megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és

Ausztria nem hivatalos himnuszává vált.
keringő tánc

keringő tánc (Fotó/Forrás: David Turnley / Getty Images Hungary)

De miért kék?

A kérdés mind a mai napig megválaszolatlan. Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

Hallgassuk meg a művet André Rieu és a Johann Strauss Orchestra  előadásában:

Az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor a zeneszerző átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott arról szóló álmairól, hogy az ő vezetésével jön létre a német egység.

Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére. A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit.

Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok.
keringő tánc

keringő tánc (Fotó/Forrás: David Turnley / Getty Images Hungary)

Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte meg a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt.

Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez.

Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük. Hogy miért, arra Thomas Aigner, a zenemű évfordulója alkalmából a bécsi városi könyvtárban megrendezett kiállítás kurátora szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan:

egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe.

A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – ezt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

"...sajnálom, Marci" - Földes Eszter búcsúzik a Karinthy Színház művészeti vezetésétől

Facebook oldalán adta hírül Földes Eszter, hogy a továbbiakban nem őt bízzák meg a Karinthy Színház művészeti vezetésével. Arról, hogy színművészként folytatja-e a munkát a társulatban még nem tudott nyilatkozni.
Színház

Rudolf Péter: „Sem a színház, sem a világ nem lesz már ugyanolyan, mint annak előtte”

Nyilatkozat adott közre a Vígszínház frissen kinevezett igazgatója.
Klasszikus

Bősze Ádám: Félelmetes, ami van, de kíváncsi vagyok, hogyan jövünk ki belőle

Bár stand-up műsorai leálltak, a rádióban továbbra is rengeteget dolgozik. Azt állítja, ez szerencse, mert rettentően félne attól, ha semmit se kéne csinálnia. A Fidelio interjúsorozatában Bősze Ádám műsorvezetővel, zenei antikváriussal beszélgettünk, túlélésről, szorongásról, kíváncsiságról.
Színház

Őze Áron: Az egyéni felelősség most közügy

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház is online közvetítéseket tart a teátrum közösségi oldalán a vészhelyzet kihirdetése óta. Az igazgató, Őze Áron színművész-rendező interjúnkban arról is beszél, hogyan működnek virtuálisan, lehet-e készülni a következő évadra, és miként zajlik a családi élet akkor, amikor a privát térbe online bekerült a munkahely, az iskola és a közélet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.
Klasszikus videó

Így dolgozik otthonról egy szimfonikus zenekar

A Rotterdami Filharmonikusok otthonról dolgoznak, és az internet segítségével adják elő együtt Beethoven IX. szimfóniáját.
Klasszikus interjú

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.