Klasszikus

Szabadi Vilmos és Vajda Gergely kapta a Bartók-Pásztory-díjat

2018.03.25. 14:48
Ajánlom
Szabadi Vilmos hegedűművész és Vajda Gergely zeneszerző, karmester kapta a 2018-as Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző születésének 137. évfordulóján, vasárnap a Zeneakadémián.

Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a díjátadón elmondta: a Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta által alapított rangos elismerést minden évben előadóművészeti és zeneszerzői kategóriában ítélik oda a magyar zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez munkásságukkal jelentősen hozzájáruló művészeknek, együtteseknek.

Szabadi Vilmos

Szabadi Vilmos

Szabadi Vilmos hegedűjátéka lenyűgözően virtuóz, különleges előadói kisugárzása intenzív és meggyőző

– hangsúlyozta laudációjában Onczay Csaba gordonkaművész. Szabadi Vilmos a díj átvétele után úgy fogalmazott: Bartók Béla zenéjét mindig "vezérlő sarkcsillagnak" tekintette saját művészi pályájára nézve.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: MTVA)

Fekete Gyula, a Zeneakadémia rektorhelyettese Vajda Gergelyt méltatva kiemelte: zenéjét a technikai virtuozitás jellemzi, ötvözi az európai hagyományokat, az amerikai vernakuláris zenét a klasszikus kortárs zenei nemzetközi irányzatokkal. Vajda Gergely távollétében az elismerést édesanyja, Kincses Veronika Kossuth-díjas operaénekesnő vette át. A zeneszerző videoüzenetben mondott köszönetet a díjért.

A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjról a Zeneakadémia neves tanáraiból álló kuratórium dönt. Az elismeréssel kétmillió forint pénzjutalom is jár, amelynek forrásául a Bartók-jogdíjak egy része szolgál.

Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművész 1984 óta tanít a Zeneakadémián, ma a vonós tanszék tanszékvezető egyetemi docense. 1982-ben megnyerte a Magyar Rádió Hegedűversenyét, a következő évben a Hubay Jenő Hegedűversenyt. 1985-ben Finnországban harmadik lett a Sibelius nemzetközi hegedűversenyen.

Világkarrierje 1988-ban indult, a Royal Festival Hall Bartók Béla tiszteletére rendezett gálakoncertjén Bartók 2. hegedűversenyét játszotta Solti Györggyel. Az elmúlt évtizedekben rendszeresen fellép és mesterkurzusokat ad Európában, a Távol-Keleten és az Egyesült Államokban is.

Vajda Gergely karmester, zeneszerző és klarinétművész, külföldön az egyik legfoglalkoztatottabb magyar karmester. 2011 és 2014 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első karmestere, ezután állandó vendégkarmestere. 2011 óta a Huntswill Symphony zeneigazgatója és karmestere, a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál művészeti tanácsadója. A világ számos nagy zenekarát vezényelte 2002 óta Atlantától Winnipegig. Zeneszerzőként négy operát jegyez. Zenekari, kamarazenei és szólóhangszeres kompozícióit Magyarországon, Európában és Észak-Amerikában egyaránt játsszák.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A legismertebb élő ukrán komponista – Valentin Szilvesztrov 85 éves

Egy évvel ezelőtt még elsősorban a zeneélet új művei iránt fokozottan érdeklődő közönség ismerhette Valentin Szilvesztrov nevét, ám az orosz invázió kezdete óta a szerző műveit Európa-szerte játsszák az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
Klasszikus ajánló

Kossuth-díjas művészek tisztelegnek a Zeneakadémián Cziffra György emléke előtt

A jazz, a népzene, a cigányzene és a klasszikus zene fúzióját teremti meg négy Kossuth-díjas művészünk Cziffra Györgyre emlékezve, a világhírű zongoraművész születésének 101. évfordulóján. Lakatos Mónika, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estje november 5-én, 19.30-tól várja az érdeklődőket a Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.