Klasszikus

Szabó Balázs a Zeneakadémia orgonájáról: Roncsból remekművet

2018.11.15. 17:00
Ajánlom
Az október talán legjelentősebb eseménye a Zeneakadémián a száztizenegy éves orgona újjászületése. Szabó Balázs, a rekonstrukció megálmodója és szakértője a projekt nehézségei és sikerei mellett az orgonisták „éjszakai életéről” is fellebbentette a fátylat.

Milyen állapotban találták az orgonát, amikor elkezdték felújítani?

A hangszer gyakorlatilag már nem volt meg, amikor a rekonstrukció gondolata felmerült bennem. Akik még élnek, és játszottak a régi orgonán, azok sem találkozhattak az eredetivel, csak annak egy erősen átépített torzójával. 1966-ban az orgonát alkatrészeire bontották, és két különböző helyen építették fel: a győri Városházán és a soproni Liszt-teremben. A Nagyteremben csak a homlokzata maradt. Kevesen tudták, hogy valaha szólt, hiszen ötven éve némán állt. ’67-ben épült egy új orgona, de minden szempontból idegen test volt a Nagyteremben.

Amikor a projekt elindult, már csak annyit tudtunk, hogy ha nagyon szerencsések vagyunk, akadnak eredeti alkatrészek valahol vidéken.

KI_Zeneakademia_Orgona_Szabo_Balazs_Fassang_Laszlo_AncsinGabor-135554.jpg

Fassang László és Szabó Balázs a Zeneakadémia rekonstruált orgonájának sípjai mögött (Fotó/Forrás: Ancsin Gábor / Zeneakadémia)

Ebből elég nehéz orgonát építeni...

Az alkatrészek beazonosítása komplex feladat. Ismerni kell az építő anyagfelhasználását, technikai megoldásait, mert az orgonák, amelyekbe bekerültek az alkatrészek, szintén többször átépített hangszerek. Ki kellett válogatni mindent, ami ide tartozik, legyen az egy eredeti síp, esetleg egy fúvó…

Élénk képzelőerő szükségeltetett, hogy ebben a teljesen átformált roncsban meglássam, hogyan válhat újra remekművé a régi helyén.

És hogyan?

Tudni kell, hogy ez az orgona nem egy volt a sok közül, hanem a kor csúcsteljesítménye. És mivel ez az építő legnagyobb hangszere, igyekezett minden extrával ellátni, amit csak a fantáziája megteremtett. Ezért sok olyan regiszter került bele, amiről, ha elolvastuk a nevét, senki nem tudta megmondani, hogy pontosan mit takar. Szerencsére éppen ezeket a kényes regisztereket sikerült felkutatnom. Ami hiányzott, abból vagy voltak töredékek, amik alapján el tudtunk indulni, vagy az építő más orgonái szolgáltak mintául az újjáépítéshez.

Milyen új technológiák állnak ma a restaurátorok rendelkezésére a régebbi korokhoz képest?

Az orgonaépítészet tradicionális kézművesipar, a technológiák finomodtak, de nagy vonalakban több száz éve azonosak. A mai napig épülnek orgonák a barokk korban használt módszerekkel Magyarországon is. Meg kell tudni választani azokat a folyamatokat, amelyek során modern technikát lehet alkalmazni. Használunk különböző faipari gépeket, a legprecízebb munkát igénylő helyeken pedig nem kézzel, hanem számítógéppel, úgynevezett CNC-technológiával készülnek furatok, lényegesen kevesebb idő alatt.

Ebben az orgonában a bravúr a hiteles hangzás helyreállítása mellett a technikai részek újjáépítése. Elektromos rendszerű orgonának épült, ami száz évvel ezelőtt újdonságnak számított. A Voit cég egyedi rendszert fejlesztett ki, amivel elektromosan össze tudta kötni a játszóasztalt az orogonabelsővel. Ezzel az asztal mobilissá vált, bárhová lehetett állítani a színpadon. Nekünk ez ma már magától értetődő, de akkoriban ez itt valósult meg először. Azt gondolnánk, hogy a technológia száz éve gyerekcipőben járt, és azóta csak fejlődött. De ha összehasonlítjuk a ma elérhető orgonaelektronikákkal, rá kell döbbennünk, hogy sokkal tökéletesebb rendszerrel van dolgunk.

Teljes egészében az eredeti helyreállítását tűztük ki célul.

szabó balázs

Szabó Balázs (Fotó/Forrás: Zeneakadémia)

Nem merült fel a nehézségekkel együtt a gondolat, hogy jobban megérné egy teljesen új hangszert beszerezni?

Ez egy teljesen új orgona, benne a 100 éves eredeti alkatrészekkel. Amikor elkezdtünk foglalkozni a projekttel, az anyagi szempontok mellett sok mindent mérlegeltünk. Át kellett gondolni, hogy rendelkezésre áll-e elég eredeti anyag ahhoz, hogy az újjáépítés reális célkitűzés legyen. Az alapos tudományos kutatómunka során rendkívül kalandos helyekről sikerült információkat szerezni a hangszerről! A Kedd Délutáni Zenetudomány előadássorozat keretében november 27-én erről fogok beszámolni. Ezen kívül az oktatás szemszögéből fontos, hogy az egyetemi hallgatók a lehető legtöbbféle hangszerhez férjenek hozzá; ebbe a koncepcióba is beleillik az eredeti orgona rekonstrukciója. Annál is inkább, hiszen a hangszer a világ legjelentősebb orgonái közé tartozik, azzal a különbséggel, hogy azok templomban vannak, ez pedig egy oktatási intézmény szívében.

Hogyan lesz része az orgona a hallgatók életének?

Mivel a Zeneakadémia koncertközpont is egyben, és a Nagyterem erősen le van terhelve, az orgona használatát szigorúan szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy éjszaka gyakorolhatunk.

Amikor vége a koncerteknek, és elcsendesedik a ház, akkor a játszóasztal felemelkedik a süllyesztőből, és kezdetét veszi az orgonisták munkája.

Ön már játszott a kész hangszeren?

Igen.

KI_ZAK_ORGONA_Foto_Zeneakademia_Posztos_Janos1-133348.jpg

A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

És milyen élmény?

Nem keresem a szavakat, mert biztos, hogy csak olyat találok, ami nem tudja megfelelően leírni.

Sok kiváló orgonán játszottam világszerte, de ez a hangszer a teremmel együtt olyan tökéletességet hordoz, amihez foghatóval még nem találkoztam.

Az elmúlt hetekben sokaknak megmutattam a hangszert éjszakánként. Mindenki azt mondta, hogy ezek után újra kell értelmezni az orgona fogalmát. Egy este a gyakorlás szünetében észrevettem, hogy az egyik takarító hölgy figyel. Üdvözöltem, mire azt mondta, hogy életében nem hallott még ilyen gyönyörűt. Ez talán a legnagyobb dicséret; ha egy külső szemlélő számára is ennyire egyértelmű, akkor igazán büszkék lehetünk az eredményre.

Milyen koncerteken hallhatja az orgonát, aki elől elkapkodták az Orgonaavató jegyeit?

Christoph Bossert, világhírű német professzor, november 6-án szólóestet ad és ehhez kapcsolódóan mesterkurzust tart. Decemberben én adok a hangszer első orgonistája, Antalffy-Zsiross Dezső emlékének szentelt koncertet. Februárban Fassang László Boldoczki Gáborral, majd Pálúr János az Ábrahám Consorttal lép fel. Ezt kiegészítendő február 1-jén az orgona tanszak növendékeinek és tanárainak lesz közös koncertje. További tanszéki és más intézmények által szervezett hangversenyeken is szerepel majd az orgona.

Az írás a Figaro novemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja. 

„Csak úgy rekonstruálhattuk a Zeneakadémia orgonáját, ahogy azt elődeink 1907-ben megálmodták”

Kapcsolódó

„Csak úgy rekonstruálhattuk a Zeneakadémia orgonáját, ahogy azt elődeink 1907-ben megálmodták”

Ötven év után felébred Csipkerózsika-álmából a Zeneakadémia nagyorgonája, amelyet magyar-német együttműködésben, Szabó Balázs és Fassang László orgonaművészekkel építettek újjá. Miért olyan különleges az így létrejött hangszer?

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

Felújították és eredeti helyére visszaállították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Vizuál

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Klasszikus fidelio klasszik

A legjobb filmzenék a Sportarénában

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának október 19-én következő adásában Hollerung Gábor beszámol a Budafoki Dohnányi Zenekar legújabb filmzenei dobásairól. Ezen kívül interjú hallható Eötvös Józseffel, Farkas Józseffel és Hábetler Andrással.
Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.