Klasszikus

Szalonzene

2009.11.24. 00:46
Ajánlom
A szalonzene kifejezés az utóbbi száz évben nem sok jót ígérő fogalommá vált, jóllehet nem volt mindig pejoratív, szegről-végről a giccs szinonimájaként értelmezett jelenség.

A 19. század első felében az egy társaságba tartozást reprezentáló, meghívásos zenehallgatási forma lényegesen elegánsabbnak számított a pénzért vásárolható élménynél, a zenei élet szakosodása azonban néhány évtized alatt drasztikusan átalakította a hangverseny intézményét. Ahogyan a virtuozitás szövetségre lépett a zsenikultusszal, a zeneszerzés fokozatosan elkülönült az előadóművészettől, a professzionális zenélés az amatőrtől, a közönség pedig a hozzáértők bíráló csoportja helyett egyre inkább a csodáló tömeg néma - nem a lelkesedés, hanem a véleményformálás szempontjából hallgatag - szerepébe kényszerült. Az arisztokrata közönség ítélete megszűnt az ízléshordozó réteg elfogadott értékeléseként funkcionálni, helyét a tanult ítészek hivatásos képviselői, a kritikusok vették át. A közösségi zenei élmény hangsúlyai a szinte misztikusan emberfeletti teljesítmény keltette katartikus elragadtatás, a technikailag kifogástalan produkciók iránti igény erősödése felé tolódtak el, egészen addig, míg végül a hangrögzítés feltalálása, illetve a hanghordozók népszerűvé válása teljesen át nem formálta a pillanatnyi zenei élménnyel, az egyszeri jelenség egyediségével kapcsolatos elvárásokat, a lehető legkevesebb teret és türelmet hagyva az esetleges tényezőknek. 

Már csak ezért is rendkívül érdekes és hasznos ötletnek ígérkezett a Zeneszalon és az Akadémiai Klub Egyesület közös kezdeményezése, amellyel a jelek szerint az egykori szalonzene szellemét kívánták megidézni, visszaállítva valaha volt művészi rangját és esztétikai értékét - persze a hivatalos hangverseny keretei közé ágyazva. Az eredmény azonban nem minden tekintetben volt szerencsésnek nevezhető. Bár a helyszín, az MTA dísztermének kiválasztása és berendezése a zongora körül ívben elhelyezett, megtisztelő meghívást és udvarias kötetlenséget sugalló széksorokkal a szervezők okos figyelméről tanúskodott, zavarónak bizonyult az a könnyedség, amellyel a társasági jelleget a műsor ismertetésében is hagyták megnyilvánulni. A Chopin összes művét felvonultató koncertsorozat negyedik évadának nyitókoncertjére ugyanis az előre meghirdetettől némileg eltérő programmal került sor, ahogyan azt a bejáratnál elvehető szórólapokon hirdették is, a valóban elhangzó műsorösszeállítás azonban a javított szóróanyag beosztásával sem egyezett egészen, azt a benyomást keltve a hallgatókban, hogy az együvé tartozás zenei kifejezése mellett valamelyest másodlagos, hogy mi is az a médium voltaképpen, amelyen keresztül a  közönség intellektuális egysége megnyilvánul. 

A fellépő művészek zenei teljesítménye alapvetően kellemesen simult a szakszerű koncertet a szalonélet koreográfiájának sajátosságaival finoman vegyítő eseményhez, mégsem lehetett eltagadni tőle némi színvonalbeli egyenetlenséget. A lengyel mezzoszoprán, Alicija Wegorzewska-Whiskerd drámai hangszíne és előadásmódja, bármilyen kifejező volt is, túlságosan erőteljesnek és nagyszabásúnak tűnt Chopin filigrán, lírai dalaihoz képest, egyértelműen az előadót helyezve előtérbe a kompozíciók helyett. Szilasi Alex a maga részéről alkalmazkodott ehhez a szereposztáshoz: finoman, pontosan és muzikálisan kísérte az énekesnőt, de játéka, noha a dalok természetének megfelelt, kissé visszafogottabbnak bizonyult az ideálisnál. Így a zongoraszólam inkább csak egyfajta harmóniai váz szerepét töltötte be, és nem jött létre valódi párbeszédes viszony az énekes és a zongorista között.  Igaz, mindez komoly elégedetlenségre nem adott okot, annál kényelmetlenebb volt viszont néhány, a polonézek előadásában megnyilvánuló hiányosság. Bár a finom díszítések, kecses dallamfordulatok rendszerint meggyőzően kerültek ki Szilasi keze alól, a kompozíciókból hiányzott a tartás és a rettenthetetlenség, a mindent bírás és a szemérmetlen technikai fölényesség érzése. Játéka azt a benyomást keltette, hogy a teljes szerkezet következetes felépítése, a feszültség kérlelhetetlen fokozása, a büszke tartás eleganciájának folyamatossága (nemcsak pillanatnyi megvillanásai), az erő kikezdhetetlensége nem tartoznak az igazi erényei közé, az időnként összecsúszó futamok, elmaszatolódó oktávmenetek, stratégiailag fontos pillanatokban ellanyhuló hangsúlyok pedig elhomályosították a darabok valódi ragyogását. Jóllehet Szilasi hangulatok és nosztalgikus képek festésében érzékeny művésznek mutatkozott, a zene saját törvényeinek következetessége mégis mintha minduntalan megriasztotta volna. Úgy játszott, mint aki nem mer a zsenialitás nagyszerűségének eszközévé válni, márpedig ezt a szerepet annak idején a szalonok ünnepelt virtuózainak is vállalniuk kellett.

Szilasi Alex (zongora)
2009. november 13. 19:30

MTA Díszterem

Km.: Alicija Wegorzewska-Whiskerd (mezzoszoprán)
Chopin: Dalok (lengyel változat) - Polonézek I. rész: cisz-moll, op. 26 Nr. 1; esz-moll, op. 26 Nr. 2; A-dúr, op. 40 Nr. 1; c-moll op. 40 Nr. 2; fisz-moll, op. 44; Asz-dúr, op. 53; Polonéz-fantázia, op. 61

Chopin összes műve 1/4
Zeneszalon Estek

 

www.zeneszalon.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Plusz

Fesztiválhangulatban a Falk Miksa utca

Május 18-án, szombaton újra sétálóutcává alakul a lipótvárosi Falk Miksa utca, a Falk Art Fórum Antik és Modern Művészeti Fesztivál idejére. Nyitott galériák, tárlatvezetések, tematikus séták, japán teaszertartás, koncertek, pódiumbeszélgetések színesítik a programot.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.