Klasszikus

Számít-e, ha Beethoven szíve össze-vissza vert?

2017.02.21. 10:54
Ajánlom
A bécsi mester a szó szoros értelmében a szívét követte, amikor a Búcsúszonátát vagy a kései B-dúr vonósnégyest írta, ezt állítják kutatók évek óta. Egész tudományág foglalkozik rég meghalt zeneszerzők diagnosztizálásával. Tudta, hogy Alban Berg asztmája nélkül nem úgy szólna a hegedűversenye, ahogy?

Szívritmuszavarnak neveznek minden normálistól eltérő szívritmust: némelyeknek túl gyors, másoknak túl lassú, esetleg kihagy ütéseket. Egyeseknek problémás, másoknak teljesen ártalmatlan. Meglehet, hogy Beethovennek, aki sok nyavalyától szenvedett a süketségtől kezdve a diaréig, volt ilyen betegsége.

A ScienceDaily című hírportál két éve ismertetett egy kutatást, melyben Zachary Goldberger kardiológus, Dr. Joel D. Howell orvostörténész és Steven Whiting zenetudós olyan Beethoven-műveket vizsgáltak, amelyek ritmusát inspirálhatták a szerző szívzavarai.

Beethoven zenéje átvitt és a szó szoros értelmében is szívből jövő

– állította Joel Howell professzor. „Amikor egy betegség folytán a szív szabálytalanul ver, sokféle ritmus létrejöhet. Úgy véljük, ezek közül néhány a zenében is megjelenik. (...)

A szinergia  befolyásolja, ahogy befogadjuk a világot.

Ez különösen fontos a művészetek, így a zene terén is, amely az emberek legbelső élményeit tükrözi.” Goldberger szerint ahogy a zeneszerző fokozatosan elvesztette a hallását, úgy lett figyelmesebb a saját szívverésére.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

Már egy 1980-as olvasói levél, Samel Vaisrub írása az Amerikai Gyógyszerészeti Egyesület újságjában is említi, hogy közeli kapcsolat van a zene és a testi ritmusok között. „Már jóval azelőtt, hogy [Willem] Einthoven [az elektromkardiográf Nobel-díjas feltalálója] elektromos jellé alakította volna a szív ritmusát, Beethoven megtette ezt a kottalapon. Gyakran észlelt szívrendellenessége tükröződik a zenéjében, úgy mint az No. 81 [sic!] zongoraszonátájának szabálytalan ritmusában.” Egy másik forrás, Berndt Lüderitz A History of the Disorders of Cardiac Rhythms című 1995-as könyve is hangot ad a feltételezésnek. Ugyanakkor a boncolási jegyzőkönyvben nincs nyoma erről szóló feljegyzésnek, és a zeneszerző leveleiben sem panaszkodott a szívére. Feltételezhető, hogy ha valóban szívritmuszavaros volt, ártalmatlan volt a rendellenesség. (AtlasObscura)

Goldbergerék vizsgálódásának alapját az opus 81a jelzésű Les Adieux szonáta jelentette, amelyet a mester 1809-ben írt, amikor Rudolf főherceg Napóleon közelgő csapatai hírére elhagyni kényszerült Bécset.

Le-be-wohl

– ezt írta Beethoven a kottalap tetejére, melyben a zene nyelvén újra és újra búcsút mond a főhercegtől. Az első tétel nyitóütemeinek nyújtott ritmusait érdemes figyelni.

Vizsgálat tárgyát jelentette az opus 130-as B-dúr vonósnégyes ötödik tétele is, a Cavatina – mely egyike a Voyager űrszondával 1977-ben egy hanglemezen űrbe küldött zeneműveknek. A tételben a 40. ütemnél kezdődik az a szakasz (a hivatkozott videóban 3:34), ahol a hegedű, a brácsa és a cselló trioláit az első hegedű „szabálytalan” ritmusú megszólalásai kísérik (lásd a lenti kottarészletet).

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Tom Service, a Guardian zenei szakírója kevésbé volt elragadtatva a zeneszerzők diagnosztizálásától, amely szerinte valóságos szakterületté vált az utóbbi időben. „Beethoven a süketség folytán őrülten figyelte a ketyegőjét, amelynek az össze-vissza ritmusa belekerült a zenéjébe” – írja.

Ez nem más, mint magas szintű spekuláció.

(...) Az elképzelés, mely szerint Beethoven rendellenessége megmagyarázná azokat a fantasztikus ritmikus struktúrákat, nem sokat segít például az opus 130-as kvartett megértésében.” Service példaként Alban Berg hegedűversenyét említi. Berg asztmától szenvedett, „de azt a ziháló hangzást, ami megjelenik a második tételben, csak részben tulajdoníthatjuk a zeneszerző fizikai kondíciójának.” A szakíró további példái egyenesen nevettetőek, fel is sorolom őket szépen. Ha a Beethoven-művek ritmikájából orvosi következtetésekre jutottunk, az azt is jelenti, hogy...

  • Wagner visszatérő hasmenése okozza operáinak folytonos bőbeszédűségét?
  • Brahms tömör kifejezésmódját viszont épp székrekedés okozta?
  • Philip Glass, Steve Reich és a minimalisták folytonos fülzúgás miatt írtak repetitív zenét?
  • Csajkovszkij Patetikus-szimfóniájában a bicegő, 5/4-es keringő üteme egy átmeneti bokasérülésnek köszönhető?
  • Ravel pedig amnézia miatt ismételgeti ugyanazt és ugyanazt a Boléróban?

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.