Klasszikus

Számít-e, ha Beethoven szíve össze-vissza vert?

2017.02.21. 10:54
Ajánlom
A bécsi mester a szó szoros értelmében a szívét követte, amikor a Búcsúszonátát vagy a kései B-dúr vonósnégyest írta, ezt állítják kutatók évek óta. Egész tudományág foglalkozik rég meghalt zeneszerzők diagnosztizálásával. Tudta, hogy Alban Berg asztmája nélkül nem úgy szólna a hegedűversenye, ahogy?

Szívritmuszavarnak neveznek minden normálistól eltérő szívritmust: némelyeknek túl gyors, másoknak túl lassú, esetleg kihagy ütéseket. Egyeseknek problémás, másoknak teljesen ártalmatlan. Meglehet, hogy Beethovennek, aki sok nyavalyától szenvedett a süketségtől kezdve a diaréig, volt ilyen betegsége.

A ScienceDaily című hírportál két éve ismertetett egy kutatást, melyben Zachary Goldberger kardiológus, Dr. Joel D. Howell orvostörténész és Steven Whiting zenetudós olyan Beethoven-műveket vizsgáltak, amelyek ritmusát inspirálhatták a szerző szívzavarai.

Beethoven zenéje átvitt és a szó szoros értelmében is szívből jövő

– állította Joel Howell professzor. „Amikor egy betegség folytán a szív szabálytalanul ver, sokféle ritmus létrejöhet. Úgy véljük, ezek közül néhány a zenében is megjelenik. (...)

A szinergia  befolyásolja, ahogy befogadjuk a világot.

Ez különösen fontos a művészetek, így a zene terén is, amely az emberek legbelső élményeit tükrözi.” Goldberger szerint ahogy a zeneszerző fokozatosan elvesztette a hallását, úgy lett figyelmesebb a saját szívverésére.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

Már egy 1980-as olvasói levél, Samel Vaisrub írása az Amerikai Gyógyszerészeti Egyesület újságjában is említi, hogy közeli kapcsolat van a zene és a testi ritmusok között. „Már jóval azelőtt, hogy [Willem] Einthoven [az elektromkardiográf Nobel-díjas feltalálója] elektromos jellé alakította volna a szív ritmusát, Beethoven megtette ezt a kottalapon. Gyakran észlelt szívrendellenessége tükröződik a zenéjében, úgy mint az No. 81 [sic!] zongoraszonátájának szabálytalan ritmusában.” Egy másik forrás, Berndt Lüderitz A History of the Disorders of Cardiac Rhythms című 1995-as könyve is hangot ad a feltételezésnek. Ugyanakkor a boncolási jegyzőkönyvben nincs nyoma erről szóló feljegyzésnek, és a zeneszerző leveleiben sem panaszkodott a szívére. Feltételezhető, hogy ha valóban szívritmuszavaros volt, ártalmatlan volt a rendellenesség. (AtlasObscura)

Goldbergerék vizsgálódásának alapját az opus 81a jelzésű Les Adieux szonáta jelentette, amelyet a mester 1809-ben írt, amikor Rudolf főherceg Napóleon közelgő csapatai hírére elhagyni kényszerült Bécset.

Le-be-wohl

– ezt írta Beethoven a kottalap tetejére, melyben a zene nyelvén újra és újra búcsút mond a főhercegtől. Az első tétel nyitóütemeinek nyújtott ritmusait érdemes figyelni.

Vizsgálat tárgyát jelentette az opus 130-as B-dúr vonósnégyes ötödik tétele is, a Cavatina – mely egyike a Voyager űrszondával 1977-ben egy hanglemezen űrbe küldött zeneműveknek. A tételben a 40. ütemnél kezdődik az a szakasz (a hivatkozott videóban 3:34), ahol a hegedű, a brácsa és a cselló trioláit az első hegedű „szabálytalan” ritmusú megszólalásai kísérik (lásd a lenti kottarészletet).

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Tom Service, a Guardian zenei szakírója kevésbé volt elragadtatva a zeneszerzők diagnosztizálásától, amely szerinte valóságos szakterületté vált az utóbbi időben. „Beethoven a süketség folytán őrülten figyelte a ketyegőjét, amelynek az össze-vissza ritmusa belekerült a zenéjébe” – írja.

Ez nem más, mint magas szintű spekuláció.

(...) Az elképzelés, mely szerint Beethoven rendellenessége megmagyarázná azokat a fantasztikus ritmikus struktúrákat, nem sokat segít például az opus 130-as kvartett megértésében.” Service példaként Alban Berg hegedűversenyét említi. Berg asztmától szenvedett, „de azt a ziháló hangzást, ami megjelenik a második tételben, csak részben tulajdoníthatjuk a zeneszerző fizikai kondíciójának.” A szakíró további példái egyenesen nevettetőek, fel is sorolom őket szépen. Ha a Beethoven-művek ritmikájából orvosi következtetésekre jutottunk, az azt is jelenti, hogy...

  • Wagner visszatérő hasmenése okozza operáinak folytonos bőbeszédűségét?
  • Brahms tömör kifejezésmódját viszont épp székrekedés okozta?
  • Philip Glass, Steve Reich és a minimalisták folytonos fülzúgás miatt írtak repetitív zenét?
  • Csajkovszkij Patetikus-szimfóniájában a bicegő, 5/4-es keringő üteme egy átmeneti bokasérülésnek köszönhető?
  • Ravel pedig amnézia miatt ismételgeti ugyanazt és ugyanazt a Boléróban?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„A hagyományos koncerteknek egyszer csak vége lesz” – Beszélgetés Tihanyi László és Horváth Balázs zeneszerzőkkel

Mindketten régóta részt vesznek az UMZE Kamaraegyüttes és Egyesület munkájában, a jövő évadban ismét játssza is darabjaikat a zenekar. Tihanyi László és Horváth Balázs a jövő évi koncertek mellett a kortárs zene népszerűsítéséről is mesélt, és arról, hogyan vezényli egy komponista a saját művét.
Színház

Bezárja kapuit az Átrium

A színház a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a támogatások hiánya olyan helyzetbe sodorta őket, amelyben az intézmény fenntartását nem tudják megoldani.
Színház

Feminista tragikomédiából a náci Németországba

A kisvárdai tartózkodásom harmadik napjára elárasztottak az olyan „elintézésre váró”, kulturális tevékenységhez csak lazán kapcsolódó ügyek, mint a másnap hajnali taxi intézése, vagy a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz beszerzése. Erőfeszítéseimet ugyan csak részben koronázta siker, de legalább maradt időm lélekben felkészülni az esti két előadásra.
Vizuál

Gondolán érkezik Kolodko Mihály legújabb miniszobra

Nem példanélküli, hogy a gerillaszobrász miniatűr alkotásai külföldön bukkannak fel – ezúttal egészen az olaszországi Velencéig kell utaznunk az új szoborért.
Plusz

Több mint 440 ezer látogató után újabb különleges koncertekkel vár a Magyar Zene Háza

Januári megnyitása óta nagy érdeklődés kísérte a Magyar Zene Háza programjait, koncertjeit, műfaji korlátokat lebontó zenei eseményeit. Ősszel újabb látványos kiállítással, határokat feszegető koncertekkel, valamint különleges programokkal várja a látogatókat a Ház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A hagyományos koncerteknek egyszer csak vége lesz” – Beszélgetés Tihanyi László és Horváth Balázs zeneszerzőkkel

Mindketten régóta részt vesznek az UMZE Kamaraegyüttes és Egyesület munkájában, a jövő évadban ismét játssza is darabjaikat a zenekar. Tihanyi László és Horváth Balázs a jövő évi koncertek mellett a kortárs zene népszerűsítéséről is mesélt, és arról, hogyan vezényli egy komponista a saját művét.
Klasszikus ajánló

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Klasszikus ajánló

Július 2-án kezdődik a Régi Zenei Napok

Július 2. és 9. között ismét Vác szolgál helyszínül a 38. Régi Zenei Napoknak, amely során a fiatal zeneművészek számára francia barokk stílusra épülő mesterkurzusokat szerveznek, a hallgatóságot pedig ismeretlen zenei csemegék várják.
Klasszikus ajánló

Auer Fesztivált tartanak Veszprémben

Nemzetközi zenei fesztivállal tiszteleg Auer Lipót (1845–1930) hegedűművész emléke előtt az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet elnyerő Veszprém. Az augusztus 2. és 7. között megrendezett esemény szervezője a Mendelssohn Kamarazenekar.
Klasszikus hír

Fiatal muzsikusokat vár az Echo Nyári Akadémia

Hetedik alkalommal rendezik meg Fehérvárcsurgón az Echo Nyári Akadémiát, mely fiatal művészek számára kínál mesterkurzusokat, akik koncerteken is megmutathatják tudásukat. A július 17. és 24. között megrendezett esemény művészeti vezetője Fülei Balázs.