Klasszikus

Számít-e, ha Beethoven szíve össze-vissza vert?

2017.02.21. 10:54
Ajánlom
A bécsi mester a szó szoros értelmében a szívét követte, amikor a Búcsúszonátát vagy a kései B-dúr vonósnégyest írta, ezt állítják kutatók évek óta. Egész tudományág foglalkozik rég meghalt zeneszerzők diagnosztizálásával. Tudta, hogy Alban Berg asztmája nélkül nem úgy szólna a hegedűversenye, ahogy?

Szívritmuszavarnak neveznek minden normálistól eltérő szívritmust: némelyeknek túl gyors, másoknak túl lassú, esetleg kihagy ütéseket. Egyeseknek problémás, másoknak teljesen ártalmatlan. Meglehet, hogy Beethovennek, aki sok nyavalyától szenvedett a süketségtől kezdve a diaréig, volt ilyen betegsége.

A ScienceDaily című hírportál két éve ismertetett egy kutatást, melyben Zachary Goldberger kardiológus, Dr. Joel D. Howell orvostörténész és Steven Whiting zenetudós olyan Beethoven-műveket vizsgáltak, amelyek ritmusát inspirálhatták a szerző szívzavarai.

Beethoven zenéje átvitt és a szó szoros értelmében is szívből jövő

– állította Joel Howell professzor. „Amikor egy betegség folytán a szív szabálytalanul ver, sokféle ritmus létrejöhet. Úgy véljük, ezek közül néhány a zenében is megjelenik. (...)

A szinergia  befolyásolja, ahogy befogadjuk a világot.

Ez különösen fontos a művészetek, így a zene terén is, amely az emberek legbelső élményeit tükrözi.” Goldberger szerint ahogy a zeneszerző fokozatosan elvesztette a hallását, úgy lett figyelmesebb a saját szívverésére.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

Már egy 1980-as olvasói levél, Samel Vaisrub írása az Amerikai Gyógyszerészeti Egyesület újságjában is említi, hogy közeli kapcsolat van a zene és a testi ritmusok között. „Már jóval azelőtt, hogy [Willem] Einthoven [az elektromkardiográf Nobel-díjas feltalálója] elektromos jellé alakította volna a szív ritmusát, Beethoven megtette ezt a kottalapon. Gyakran észlelt szívrendellenessége tükröződik a zenéjében, úgy mint az No. 81 [sic!] zongoraszonátájának szabálytalan ritmusában.” Egy másik forrás, Berndt Lüderitz A History of the Disorders of Cardiac Rhythms című 1995-as könyve is hangot ad a feltételezésnek. Ugyanakkor a boncolási jegyzőkönyvben nincs nyoma erről szóló feljegyzésnek, és a zeneszerző leveleiben sem panaszkodott a szívére. Feltételezhető, hogy ha valóban szívritmuszavaros volt, ártalmatlan volt a rendellenesség. (AtlasObscura)

Goldbergerék vizsgálódásának alapját az opus 81a jelzésű Les Adieux szonáta jelentette, amelyet a mester 1809-ben írt, amikor Rudolf főherceg Napóleon közelgő csapatai hírére elhagyni kényszerült Bécset.

Le-be-wohl

– ezt írta Beethoven a kottalap tetejére, melyben a zene nyelvén újra és újra búcsút mond a főhercegtől. Az első tétel nyitóütemeinek nyújtott ritmusait érdemes figyelni.

Vizsgálat tárgyát jelentette az opus 130-as B-dúr vonósnégyes ötödik tétele is, a Cavatina – mely egyike a Voyager űrszondával 1977-ben egy hanglemezen űrbe küldött zeneműveknek. A tételben a 40. ütemnél kezdődik az a szakasz (a hivatkozott videóban 3:34), ahol a hegedű, a brácsa és a cselló trioláit az első hegedű „szabálytalan” ritmusú megszólalásai kísérik (lásd a lenti kottarészletet).

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Tom Service, a Guardian zenei szakírója kevésbé volt elragadtatva a zeneszerzők diagnosztizálásától, amely szerinte valóságos szakterületté vált az utóbbi időben. „Beethoven a süketség folytán őrülten figyelte a ketyegőjét, amelynek az össze-vissza ritmusa belekerült a zenéjébe” – írja.

Ez nem más, mint magas szintű spekuláció.

(...) Az elképzelés, mely szerint Beethoven rendellenessége megmagyarázná azokat a fantasztikus ritmikus struktúrákat, nem sokat segít például az opus 130-as kvartett megértésében.” Service példaként Alban Berg hegedűversenyét említi. Berg asztmától szenvedett, „de azt a ziháló hangzást, ami megjelenik a második tételben, csak részben tulajdoníthatjuk a zeneszerző fizikai kondíciójának.” A szakíró további példái egyenesen nevettetőek, fel is sorolom őket szépen. Ha a Beethoven-művek ritmikájából orvosi következtetésekre jutottunk, az azt is jelenti, hogy...

  • Wagner visszatérő hasmenése okozza operáinak folytonos bőbeszédűségét?
  • Brahms tömör kifejezésmódját viszont épp székrekedés okozta?
  • Philip Glass, Steve Reich és a minimalisták folytonos fülzúgás miatt írtak repetitív zenét?
  • Csajkovszkij Patetikus-szimfóniájában a bicegő, 5/4-es keringő üteme egy átmeneti bokasérülésnek köszönhető?
  • Ravel pedig amnézia miatt ismételgeti ugyanazt és ugyanazt a Boléróban?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Jazz/World

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Színház

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.