Klasszikus

Számít-e, ha Beethoven szíve össze-vissza vert?

2017.02.21. 10:54
Ajánlom
A bécsi mester a szó szoros értelmében a szívét követte, amikor a Búcsúszonátát vagy a kései B-dúr vonósnégyest írta, ezt állítják kutatók évek óta. Egész tudományág foglalkozik rég meghalt zeneszerzők diagnosztizálásával. Tudta, hogy Alban Berg asztmája nélkül nem úgy szólna a hegedűversenye, ahogy?

Szívritmuszavarnak neveznek minden normálistól eltérő szívritmust: némelyeknek túl gyors, másoknak túl lassú, esetleg kihagy ütéseket. Egyeseknek problémás, másoknak teljesen ártalmatlan. Meglehet, hogy Beethovennek, aki sok nyavalyától szenvedett a süketségtől kezdve a diaréig, volt ilyen betegsége.

A ScienceDaily című hírportál két éve ismertetett egy kutatást, melyben Zachary Goldberger kardiológus, Dr. Joel D. Howell orvostörténész és Steven Whiting zenetudós olyan Beethoven-műveket vizsgáltak, amelyek ritmusát inspirálhatták a szerző szívzavarai.

Beethoven zenéje átvitt és a szó szoros értelmében is szívből jövő

– állította Joel Howell professzor. „Amikor egy betegség folytán a szív szabálytalanul ver, sokféle ritmus létrejöhet. Úgy véljük, ezek közül néhány a zenében is megjelenik. (...)

A szinergia  befolyásolja, ahogy befogadjuk a világot.

Ez különösen fontos a művészetek, így a zene terén is, amely az emberek legbelső élményeit tükrözi.” Goldberger szerint ahogy a zeneszerző fokozatosan elvesztette a hallását, úgy lett figyelmesebb a saját szívverésére.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

Már egy 1980-as olvasói levél, Samel Vaisrub írása az Amerikai Gyógyszerészeti Egyesület újságjában is említi, hogy közeli kapcsolat van a zene és a testi ritmusok között. „Már jóval azelőtt, hogy [Willem] Einthoven [az elektromkardiográf Nobel-díjas feltalálója] elektromos jellé alakította volna a szív ritmusát, Beethoven megtette ezt a kottalapon. Gyakran észlelt szívrendellenessége tükröződik a zenéjében, úgy mint az No. 81 [sic!] zongoraszonátájának szabálytalan ritmusában.” Egy másik forrás, Berndt Lüderitz A History of the Disorders of Cardiac Rhythms című 1995-as könyve is hangot ad a feltételezésnek. Ugyanakkor a boncolási jegyzőkönyvben nincs nyoma erről szóló feljegyzésnek, és a zeneszerző leveleiben sem panaszkodott a szívére. Feltételezhető, hogy ha valóban szívritmuszavaros volt, ártalmatlan volt a rendellenesség. (AtlasObscura)

Goldbergerék vizsgálódásának alapját az opus 81a jelzésű Les Adieux szonáta jelentette, amelyet a mester 1809-ben írt, amikor Rudolf főherceg Napóleon közelgő csapatai hírére elhagyni kényszerült Bécset.

Le-be-wohl

– ezt írta Beethoven a kottalap tetejére, melyben a zene nyelvén újra és újra búcsút mond a főhercegtől. Az első tétel nyitóütemeinek nyújtott ritmusait érdemes figyelni.

Vizsgálat tárgyát jelentette az opus 130-as B-dúr vonósnégyes ötödik tétele is, a Cavatina – mely egyike a Voyager űrszondával 1977-ben egy hanglemezen űrbe küldött zeneműveknek. A tételben a 40. ütemnél kezdődik az a szakasz (a hivatkozott videóban 3:34), ahol a hegedű, a brácsa és a cselló trioláit az első hegedű „szabálytalan” ritmusú megszólalásai kísérik (lásd a lenti kottarészletet).

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Részlet Beethoven Cavatinájából (B-dúr vonósnégyes, op. 130)

Tom Service, a Guardian zenei szakírója kevésbé volt elragadtatva a zeneszerzők diagnosztizálásától, amely szerinte valóságos szakterületté vált az utóbbi időben. „Beethoven a süketség folytán őrülten figyelte a ketyegőjét, amelynek az össze-vissza ritmusa belekerült a zenéjébe” – írja.

Ez nem más, mint magas szintű spekuláció.

(...) Az elképzelés, mely szerint Beethoven rendellenessége megmagyarázná azokat a fantasztikus ritmikus struktúrákat, nem sokat segít például az opus 130-as kvartett megértésében.” Service példaként Alban Berg hegedűversenyét említi. Berg asztmától szenvedett, „de azt a ziháló hangzást, ami megjelenik a második tételben, csak részben tulajdoníthatjuk a zeneszerző fizikai kondíciójának.” A szakíró további példái egyenesen nevettetőek, fel is sorolom őket szépen. Ha a Beethoven-művek ritmikájából orvosi következtetésekre jutottunk, az azt is jelenti, hogy...

  • Wagner visszatérő hasmenése okozza operáinak folytonos bőbeszédűségét?
  • Brahms tömör kifejezésmódját viszont épp székrekedés okozta?
  • Philip Glass, Steve Reich és a minimalisták folytonos fülzúgás miatt írtak repetitív zenét?
  • Csajkovszkij Patetikus-szimfóniájában a bicegő, 5/4-es keringő üteme egy átmeneti bokasérülésnek köszönhető?
  • Ravel pedig amnézia miatt ismételgeti ugyanazt és ugyanazt a Boléróban?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.