- Idén második alkalommal kerül megrendezésre a Fesztivál. Mi ösztönözte egy évvel ezelőtt a rendezvény elindítására?

- Tavaly már éppen egy éve volt, hogy átvettem a Dél-Dunántúli Filharmónia vezetését Pécsett, ami 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt és elkészült a gyönyörű, új hangversenytermünk is. A városnak nincs komolyzenei fesztiválja. Korábban ugyan voltak kezdeményezések, de ezek sajnos elhaltak. Tavaly ünnepeltük Liszt születésének 200. évfordulóját, úgy gondoltuk, hogy itt a remek alkalom, az évforduló jó alapot adott a fesztivál létrehozásához.

- Magyarországon egyre több komolyzenei fesztivál jön létre, mindegyik más-más profillal. Miben kíván a ZeneSzüret különbözni, kiemelkedni a többi programsor közül?

- Amiben egészen karakteres, hogy a nagyon magas színvonalú komolyzenei koncertjei mellett a társművészeteket segítségül hívva különleges, klasszikus zenét másként figyelem középpontjába állító kísérő programjai figyelemre érdemesek! Szeretnénk, ha minél többen megismernék a Kodály Központot. Az viszont teljesen világosan látszik, hogy kizárólag pécsiekkel nem tölthetjük meg a nézőteret. Csak akkor működhetne megfelelően és jól ez a fesztivál, ha mind a régióból, közeli városokból, megyékből, mind pedig távolabbról, főként például Budapestről is ellátogatnának hozzánk. Érdemes, hiszen Kocsis Zoltán és Ránki Dezső is az ország legjobb akusztikájú hangversenytermeként említette a pécsit!

- Mi volt az idei fesztivál szervezésének vezérelve?

- Idén a Fortepiano alcímet adtuk a fesztiválnak, ami egyrészt a hangszert is jelöli, másrészt a forte-piano zenei műszó egyéb érdekes programokra is lehetőséget ad. Szeretnénk, ha ez a fesztivál ugyanilyen színes, változatos lenne, mint amit a forte és a piano dinamikai jelzések jelentenek. Magát a hangszert Malcolm Bilson fogja megszólaltatni, két alkalommal is: egyszer az Orfeo Zenekarral játszik Mozart-zongoraversenyeket, majd néhány nappal később szóló- és kamarakoncert, illetve dalest keretében hallhatjuk játékát. Egy kiállítást is rendezünk szintén Forte-piano címmel a Bázis szobrászegyesület alkotóinak munkáiból, melynek szintén a Kodály Központ ad otthont.

- Tavaly "LISZTre hangolva" volt a fesztivál alcíme, Liszt Ferenc került a fesztivál középpontjába. Mi az oka annak, hogy idén nem egy zeneszerző, hanem egy hangszer határozza meg a programokat?

- Tavaly természetesen jött a lehetőség, hiszen Liszt fontos, egyszerűen megkerülhetetlen szerzőnk. Az idei esztendőben is lesz ünnepelt komponistánk, Károly Róbert személyében. Ő pécsi kötődésű, a színháznak volt a karigazgatója hosszú évtizedeken át, jelenleg hetvenötödik életévében jár. Emellett szerettük volna a fesztivál legközpontibb, legnívósabb koncertjét is kiemelni ezzel a címmel, illetve hívószóként is használtuk ezt a szót, mert olyanokat is szeretnék megszólítani, akik nem rendszeres látogatói komolyzenei koncerteknek. Az ő figyelmüket az utcákon, tereken, a bevásárlóközpontban is szeretnénk felkelteni. Egy olyan személyt is segítségül hívtunk ehhez, aki idén egy kereskedelmi televízió tehetségkutatójának volt győztese: Mészáros János Elekről van szó. Az ő teljesítménye is összecseng a fesztivál koncepciójával, hiszen könnyűzenei környezetben tudott egy más minőséget, értéket felmutatni. Reméljük, hogy akik ott meghallgatták, most is eljönnek majd az ő komolyzenei koncertjére, amelyen társai Kiss B. Attila (aki a 2000-ben készült Bánk bán-film főszereplője volt) és Horváth István (a Nemzeti Filharmonikusok rendszeres szólistája) lesznek. Ők hárman fognak egy különleges „három tenor" estet adni, a Magyar Állami Operaház zenekarának kíséretével.

- Nehéz volt három, ennyire különböző zenei színtérről érkező és más-más szerepkörben látható, hallható énekest egy színpadra állítani?

- A koncert ötlete már első hallásra mindhármuknak nagyon megtetszett. A műsor összeállítása már nehezebb feladat volt, mindhármuk igényeire próbáltunk tekintettel lenni, figyelembe venni kedvenc áriáikat, illetve a karmesternek is voltak meglátásai, hogy mi lehet a koncert megfelelő vezérfonala. Természetesen a zenekartól is vártunk visszajelzéseket a program felépítésekor.

- A komolyzenei koncertek mellett még milyen programokkal várják az érdeklődőket?

- A magas művészet kiállításon képviselteti magát, de lesz kirakodóvásár, aminek portékái különlegesek, a zenéhez, kulturális termékekhez kötődnek. Mialatt a szülők a Délutáni zongoraszó dallamait hallgatják a Színház lépcsőn, gyermekeik "hangszereket" készíthetnek, zeneiskolás csoportok koncertjeit is meghallgathatja a közönség, ami után hangszerbemutató várja a gyerekeket. A fiatalokat minden nap várja az ingyenes Zeneszüret filmklub. Esténként pedig egy pohár bor vagy üdítő mellett a 2011/2012-es Bárzongorista verseny győzteseit hallhatjuk a Trafik nevű, pécsi kávézóban.

- Egy igen érdekes címet is találhatunk a programfüzetben, ez pedig a "Hangcsapda". Mit takar ez az elnevezés?

- Ez egy egyszemélyes, interaktív színházi labirintust jelent, mely a Zsolnay Negyedben lesz esténként, ahol különböző érzékeink kerülnek előtérbe, különös tekintettel a hangélményekre! Egy performanszfűzér ez az út, mely különös, egyedi élményeket ígér a labirintust egyedül végigjáróknak. Lesz, ahol csak szemlélői, másutt aktív résztvevői is lehetünk a játéknak. Érdemes sietni, ha valaki ki szeretné próbálni a hangcsapdát!

- A "Zongoraszó" programsorozat keretein belük kiket hallhat majd a közönség?

- A Zeneakadémia hallgatóit várjuk ezekre a koncertekre. A műsor tavaly is nagy sikert aratott, délben a bevásárlóközpontban, majd délután a Színház téren is játszanak a fiatal zongoristák.

- Van kedvenc műsora, olyan, amelyet a legjobban vár, a leginkább ajánl az érdeklődőknek?

- Nagyon szeretem, amikor a Budapesti Fesztiválzenekar művészei érkeznek Pécsre, így nagyon várom a péntek estét, amikor Britten: Noé bárkáját fogják előadni, mégpedig oly módon, hogy a zenekar magját a Fesztiválzenekar művészei alkotják és gyerekek csatlakoznak hozzájuk. Ugyanígy lesz ez fent a színpadon is, hiszen profi, rutinos művészek gyerekekkel együtt alakítják majd a cselekményt és építik Noé bárkáját, sőt a közönséget is aktivizálják és bevonják az előadásba. Másnap pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar ötvenéves jubileumi koncertje hangzik el, ők először lépnek fel a Kodály Központban. A záróest a Bazilikában lesz, igen unikális hangszer-összeállítással, orgona-harmonika páros játszik majd egy osztrák és egy szerb művész személyében.

- A ZeneSzüret mellett még számos más fesztiválnak szervezője, elindítója volt Pécsett, így az Orgonapontnak, vagy az Egyházzenei Fesztiválnak is. Miért tartja fontosnak a fesztiválok létrehozását a magyar komolyzenei életben?

- Mi ilyenkor egy rövidebb időszakra koncentrálhatjuk a figyelmünket, művészek ellátása, utaztatása, felléptetése tekintetében. De ami ennél lényegesebb, az az, hogy sokkal élénkebb médiaérdeklődés kíséri ezeket a rendezvényeket, így abban bízhatunk, hogy több ember hall róluk, vesz részt rajtuk. Ezek a fesztiválok azért lennének fontosak, hogy egyre többen ellátogassanak hozzánk és megismerjék Pécs szépségeit és kulturális, infrastrukturális lehetőségeit, akár a Kodály Központban vagy a Zsolnay Negyedben és az olyan régi helyszíneken is, mint a Bazilikában. A koncentráltság hátránya - a pécsiek szempontjából mindenképp - az, hogy bármily csábító, szinte lehetetlen ennyi program részese lenni ilyen rövid idő alatt.

- Vannak már tervek a jövő évi fesztivált illetően?

- Az időpontja mindenképp ugyanez, azaz október eleje lenne, reménykedve abban, hogy az időjárás kegyesebb lesz hozzánk, mint a hónap végén. Már gyülekeznek a fellépők erre a fesztiválra is, de ez még a jövő zenéje.

Haydn: C-dúr fantázia, km.: Malcolm Bilson