Klasszikus

Száz éve született Solymos Péter

2010.10.07. 19:06
Ajánlom
A Zeneakadémia legendás tanárára október 9-én emlékeznek jubileumi koncert keretében a Bartók Konziban.

Breuer János visszaemlékezése szerint "Solymos Péter rendhagyó módon végezte felsőfokú tanulmányait. Bevett szokás volt, hogy aki muzsikus tehette, a Zeneakadémia elvégzése után vett részt külföldön posztgraduális képzésben. Solymos Péter Bécsben és Párizsban kezdte magasabb zongora-stúdiumait, majd diplomával a zsebében járt két éven át -1932-1934 - a Széher úti Dohnányi-villába, a Mester művészképző osztályába. Beethoven Waldstein-szonátájának előadására (1934. június 11.) kapta kézhez állami művész-oklevelét. Azonban, hogy vonzódott a járatlan utakhoz, jelzi, hogy a művészképző „elsőse" Liszt Dante-szonátájával lépett az akadémiai növendék-koncertek nyilvánossága elé. A Dante-szonátával, amely olyannyira nem volt része az élő repertoárnak, hogy még a szenvedélyes Liszt-játékos Bartók sem vette a műsorára! 

Zongorajátékára már csak a korosabb zenehallgatók emlékezhetnek látszatra távolságtartó és hűvös, valójában belső szenvedély fűtötte Beethovenjeire (B-dúr zongoraverseny Klempererrel, 1949), kiérlelt Bach-játékára. Magam is a 20. század zenéjével azonosítom, alighanem igaztalanul. Par excellence pianista kortársai közül senki nem játszott annyi új zenét, mint éppen ő. Mert Kadosa, Kósa, Szelényi - kik fiatalabb éveikben teljes bemutató-estéket zongoráztak végig - zeneszerzők is voltak egyszemélyben. Nem véletlenül ajánlották társadalmi szervezetek Solymos Pétert már 1945 őszén, amikor a béna nemzetközi kapcsolatok újjáélesztése volt napirenden, külföldi cserehangversenyek résztvevőjéül, „főleg a 20. század zongorairodalma" előadójául. 

Művészi áttörése a háborús évekre esett. Bartók, Debussy, Ravel volt akkor a hármas csillaga. Játszotta Bartók Három etűdjét (1943), amelyet 1919-es bemutatása után a szerző maga is félretett; a Zongoraszonátát, (1941), amelyet addig csak Bartóktól hallhatott - ritkán! - a hazai közönség; az I. hegedű-zongoraszonátát (1943) néhány hónapon belül Szervánszky Péterrel, majd Végh Sándorral. Pianistáink közül elsőként tűzte műsorra - hiánytalanul - Debussy Prelüdjeinek első füzetét, Ravel teljes Gaspard de la nuit-ciklusát. Repertoárján szerepelt mindkét francia mester hegedű-zongora szonátája. Nem véletlenül került 1945 januárjának végén, a Magyar (ma: Nemzeti) Színházban rendezett Szabadság-matiné előadói közé. Bartókot játszott, természetesen. 

1947-48-ban - az utolsó lehetséges pillanatban - állami ösztöndíjjal járt Londonban, Rómában. Európai áttekintése szinte teljes volt, amikor 1948 őszén a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Sztártanára nem. Ám a csillogás-hivalkodás nem tartozott személyiségjegyei közé soha. Aligha kedveztek néki, a „nyugatosnak", az 50-es évek. Jellemző, hogy Solymos, a kortárs zene elkötelezettje, egyetlen billentyűt nem ütött le a három Magyar Zenei Héten (1951, 1953, 1956), miként az is, hogy 47 éves korára sértették meg a Liszt-díj II. fokozatával. Gondoljuk meg: Durkó, Farkas, Huzella, Lajtha, Mihály, Soproni, Szabó, Szőnyi, Veress és mások műveinek volt avatott tolmácsolója évtizedeken keresztül.

1962 tavaszán Solymos Péter, Szávai Magda, Ujfalussy József közös kezdeményezésére született meg a Korunk Kamarazenéje ciklus, előképe minden „Korunk...", „Napjaink..." kezdetű koncertsorozatnak. Ma leírhatatlan, mit jelentett akkor a kései Stravinsky, az alig ismert Schönberg, Webern zenéje. 1973-tól évekig tanított Japán zeneakadémiáin, szigetországbeli úttörője volt a magyar hangszeres pedagógiának."

Száz éve született Solymos Péter

2010. október 9. 18:00
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
A belépés ingyenes!

Km.: Körmendi Klára, Solymosné Noda Yumi, Lantos István,
Várallyay Ágnes, Both Lehel, Soós Adrienne, Ivo Haag, Szilasi Alex, Lux Erika, Lantos István

Emlékbeszédet mond: Králik János

Bach-Liszt: g-moll orgonafantázia és fúga
Debussy: Kis suite
Scarlatti: Szonáták
Bartók: Allegro barbaro; Búcsú; Halotti ének; Etűd, No. 1
Mozart: D-dúr szonáta két zongorára - II. III. tétel
Chopin: Barcarolle; Asz-dúr ballada
Debussy: Halott levelek; A Vino-i kapu,; Kihallgatások terasza holdfényben; Lavine generális, a bohóc

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ősbemutató

Az édeni konfliktusról szól Szentpáli Roland új ősbemutatója

Különleges estére várja a zenerajongókat a Budapesti Vonósok Zenekar 2018. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermébe.
Klasszikus ajánló

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Klasszikus bűnügy

A klasszikus zenétől a marihuána is jobban növekszik

Öt embert tartóztattak le Spanyolországban, akik a nap 24 órájában klasszikus zenét játszottak mintegy 2000 tőből álló kenderültetvényüknek. Nem a zenével volt a baj.
Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.