Klasszikus

Száz plusz egy érv Bartók mellett – a Kelemen Kvartett koncertjéről

2021.05.26. 08:35
Ajánlom
Gigászi vállalással ünnepelte visszatérését a Kelemen Kvartett, Bartók hat vonósnégyesét adták elő két este, május 20-án és 23-án a BMC-ben. Sűrű, nehéz művek ezek, de annál több örömet tartogatnak. Kritika a Bartók Tavasz hangversenyéről.

És noha én ösztönösen ódzkodom a mostanában divatos összkiadás-koncertektől, mivel gyakran múzeumi katalógussá teszik az eleven zeneirodalmat, ezt a két hangversenyt nem számítom közéjük. A hat kvartettel nem pusztán Bartók szerzői útja tárult elénk, hanem a 20. század első felének szellemisége is, szép rendben, a későromantikus századelőtől a II. világháború küszöbéig, s vele egy korokon, népeken átívelő dramaturgia.

Ez a hat vonósnégyes – amiképpen Beethoven életművében is a kvartettek – gyakran Bartók legbátrabb és legszemélyesebb hangját mutatják, s egymás után hallani őket mélyebb élmény a sokat bíró közönség számára, mint külön-külön.

A koncert egyszersmind a régi-új Kelemen Kvartett bemutatkozását jelentette. A 2010-ben alakult vonósnégyesben több tagcsere történt, s az utóbbi időben már úgy tűnt, arra a sorsra jut, mint sok fiatal együttes: a tagok szerteágazó érdeklődésének és bokros teendőinek áldozata lesz. Kelemen Barnabás (prímhegedű) és Kokas Katalin (brácsa) azonban újjászervezte a kvartettet egy másik házaspárral: Jonian Ilias Kadesha hegedűművész és Vashti Mimosa Hunter csellóművész csatlakozott hozzájuk. Hogy a vonósnégyest két házaspár alkotja, az bulvár érdekesség, mégis érdekes. Magánéleti kötelék nélkül is szoros zenei kapcsolat lehet két muzsikus között, de a Kelemen Kvartett játéka rögtön az első percekben megfogott:

olyan intim összefüggéseket mutattak meg a hangok között, a szólamok között, amelyek csak a művek legalaposabb ismerői előtt tárják fel magukat.

Bartók huszonhat évesen írt első vonósnégyese nem korai zsenge, habár minden hangja a fiatal művészben zajló borzongásé, egyszerre gyönyörű, álomszerű, és rettenetes, lidérces, remegtető. A nyitó Lento tétel szerelmi fájdalma a Kelemen Kvartett előadásában azzal válik valóssá, hogy mentes minden póztól (és ezalatt a hangképzés, a vonókezelés pózaira is gondolok). Az alkotás utolsó Vivace tételét átitatja a magyaros hangvétel és a folklórral párhuzamosan felfedezett modern zenei hatások, de a feszültségét az adja, hogy a hallgató úgy érzi, szakadék szélén egyensúlyozó zenészeket hall, amely hol gyöngédséget, hol kegyetlenséget jelent.

kelemenkvartett-121653.jpg

A Kelemen Kvartett Bartók vonósnégyeseit játssza a Bartók Tavasz fesztiválon (Fotó/Forrás: screenshot)

A II. vonósnégyes ebből a személyes térből fordul kifelé, a világ felé, hogy az egyén a világ iránt érzett fájdalmat közölje az első világháború idején. Tragikus heroizmus van az első tétel kvart hangközeiben, és a népek rokonbarátságának jellegzetesen bartóki eszméje a középső, gyors tételben, amelyet a Kelemen Kvartett pontosan megmunkált szeszéllyel adott elő, mutatva a megszállott, helyenként egyenesen barbár karaktert.

Az 1927-ben komponált III. vonósnégyes az első hangversenyeste csúcspontját jelentette. Rendkívül izgalmas zenei nyelv ez, differenciált hangzással, különös effektusokkal, pengetett, csúsztatott, a fogólapon és a láb felett képzett hangokkal, ami egyetlen másodpercnyi pihenést sem enged az előadónak.

A mű fináléja olyan, mint egy izzó kő, amit a négy muzsikusnak pergő gyorsasággal kell kézről-kézre adni, hogy meg ne égessen, de elejteni nem szabad.

Kroó György írta: itt „meztelen indulatok csapkodnak”, a Kelemen Kvartett delejes előadást nyújtott ebben a vad, rusztikus bacchanáliában.

A második hangverseny talán mélyebben vájt fület követelt, de hasonlóan eksztatikus pillanatokat kínált. És páratlanul mélyeket is, mint amilyen a IV. vonósnégyes harmadik tétele volt, az öttételes mű közepe, amelyet hagymaszerűen vesznek körbe a szélső szakaszok. Ebben a harmadik tételben, amelyet „éjszaka-zenének” szokott nevezni a szakirodalom, zsigerekbe hatoló varázslat történt, benne a monumentális cselló monológgal. Ritkán tapasztalni ilyen erős atmoszférát.

Az előadás a humort sem nélkülözte: az V. vonósnégyes verklizenéjére (5. tétel), és különösen a VI. kvartett burleszkjére gondolok. Az V. darab letisztultabb, szabadabban lélegző muzsika, klasszikus és bölcs hang a szerzőtől. A VI. vonósnégyes kétarcú zene, hol tragikus, hol humoros, hol dolce, divertimento-szerű, hol nemes és mély, és ezeket a karaktereket érzékenyen tolmácsolták Kelemenék, hogy aztán az utolsó tételben (Molto tranquillo) transzcendens magasságba engedjék a zenét, a végén a cselló szelíden felfelé igyekvő pizzicatóival.

A Bartók-rajongók bizonyára száz plusz egy érvet is össze tudnának szedni, miért remekművek ezek a vonósnégyesek. És hadd legyen a Kelemen Kvartett koncertje az állításnak egy újabb bizonyítéka.

Fejléckép: Ora Hasenfratz

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Kapcsolódó

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

Habár fiatalon még nemzetközi zongoraversenyre is nevezett, magát mindig zeneszerzőnek tartotta Bartók Béla. Milyen viszonyban volt a zongorával? Vajon mi volt sokat dicsért játékmódjának lényege? Erre próbálunk választ találni a művész születésének 140. évfordulóján.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.