Klasszikus

Száz plusz egy érv Bartók mellett – a Kelemen Kvartett koncertjéről

2021.05.26. 08:35
Ajánlom
Gigászi vállalással ünnepelte visszatérését a Kelemen Kvartett, Bartók hat vonósnégyesét adták elő két este, május 20-án és 23-án a BMC-ben. Sűrű, nehéz művek ezek, de annál több örömet tartogatnak. Kritika a Bartók Tavasz hangversenyéről.

És noha én ösztönösen ódzkodom a mostanában divatos összkiadás-koncertektől, mivel gyakran múzeumi katalógussá teszik az eleven zeneirodalmat, ezt a két hangversenyt nem számítom közéjük. A hat kvartettel nem pusztán Bartók szerzői útja tárult elénk, hanem a 20. század első felének szellemisége is, szép rendben, a későromantikus századelőtől a II. világháború küszöbéig, s vele egy korokon, népeken átívelő dramaturgia.

Ez a hat vonósnégyes – amiképpen Beethoven életművében is a kvartettek – gyakran Bartók legbátrabb és legszemélyesebb hangját mutatják, s egymás után hallani őket mélyebb élmény a sokat bíró közönség számára, mint külön-külön.

A koncert egyszersmind a régi-új Kelemen Kvartett bemutatkozását jelentette. A 2010-ben alakult vonósnégyesben több tagcsere történt, s az utóbbi időben már úgy tűnt, arra a sorsra jut, mint sok fiatal együttes: a tagok szerteágazó érdeklődésének és bokros teendőinek áldozata lesz. Kelemen Barnabás (prímhegedű) és Kokas Katalin (brácsa) azonban újjászervezte a kvartettet egy másik házaspárral: Jonian Ilias Kadesha hegedűművész és Vashti Mimosa Hunter csellóművész csatlakozott hozzájuk. Hogy a vonósnégyest két házaspár alkotja, az bulvár érdekesség, mégis érdekes. Magánéleti kötelék nélkül is szoros zenei kapcsolat lehet két muzsikus között, de a Kelemen Kvartett játéka rögtön az első percekben megfogott:

olyan intim összefüggéseket mutattak meg a hangok között, a szólamok között, amelyek csak a művek legalaposabb ismerői előtt tárják fel magukat.

Bartók huszonhat évesen írt első vonósnégyese nem korai zsenge, habár minden hangja a fiatal művészben zajló borzongásé, egyszerre gyönyörű, álomszerű, és rettenetes, lidérces, remegtető. A nyitó Lento tétel szerelmi fájdalma a Kelemen Kvartett előadásában azzal válik valóssá, hogy mentes minden póztól (és ezalatt a hangképzés, a vonókezelés pózaira is gondolok). Az alkotás utolsó Vivace tételét átitatja a magyaros hangvétel és a folklórral párhuzamosan felfedezett modern zenei hatások, de a feszültségét az adja, hogy a hallgató úgy érzi, szakadék szélén egyensúlyozó zenészeket hall, amely hol gyöngédséget, hol kegyetlenséget jelent.

kelemenkvartett-121653.jpg

A Kelemen Kvartett Bartók vonósnégyeseit játssza a Bartók Tavasz fesztiválon (Fotó/Forrás: screenshot)

A II. vonósnégyes ebből a személyes térből fordul kifelé, a világ felé, hogy az egyén a világ iránt érzett fájdalmat közölje az első világháború idején. Tragikus heroizmus van az első tétel kvart hangközeiben, és a népek rokonbarátságának jellegzetesen bartóki eszméje a középső, gyors tételben, amelyet a Kelemen Kvartett pontosan megmunkált szeszéllyel adott elő, mutatva a megszállott, helyenként egyenesen barbár karaktert.

Az 1927-ben komponált III. vonósnégyes az első hangversenyeste csúcspontját jelentette. Rendkívül izgalmas zenei nyelv ez, differenciált hangzással, különös effektusokkal, pengetett, csúsztatott, a fogólapon és a láb felett képzett hangokkal, ami egyetlen másodpercnyi pihenést sem enged az előadónak.

A mű fináléja olyan, mint egy izzó kő, amit a négy muzsikusnak pergő gyorsasággal kell kézről-kézre adni, hogy meg ne égessen, de elejteni nem szabad.

Kroó György írta: itt „meztelen indulatok csapkodnak”, a Kelemen Kvartett delejes előadást nyújtott ebben a vad, rusztikus bacchanáliában.

A második hangverseny talán mélyebben vájt fület követelt, de hasonlóan eksztatikus pillanatokat kínált. És páratlanul mélyeket is, mint amilyen a IV. vonósnégyes harmadik tétele volt, az öttételes mű közepe, amelyet hagymaszerűen vesznek körbe a szélső szakaszok. Ebben a harmadik tételben, amelyet „éjszaka-zenének” szokott nevezni a szakirodalom, zsigerekbe hatoló varázslat történt, benne a monumentális cselló monológgal. Ritkán tapasztalni ilyen erős atmoszférát.

Az előadás a humort sem nélkülözte: az V. vonósnégyes verklizenéjére (5. tétel), és különösen a VI. kvartett burleszkjére gondolok. Az V. darab letisztultabb, szabadabban lélegző muzsika, klasszikus és bölcs hang a szerzőtől. A VI. vonósnégyes kétarcú zene, hol tragikus, hol humoros, hol dolce, divertimento-szerű, hol nemes és mély, és ezeket a karaktereket érzékenyen tolmácsolták Kelemenék, hogy aztán az utolsó tételben (Molto tranquillo) transzcendens magasságba engedjék a zenét, a végén a cselló szelíden felfelé igyekvő pizzicatóival.

A Bartók-rajongók bizonyára száz plusz egy érvet is össze tudnának szedni, miért remekművek ezek a vonósnégyesek. És hadd legyen a Kelemen Kvartett koncertje az állításnak egy újabb bizonyítéka.

Fejléckép: Ora Hasenfratz

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Kapcsolódó

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

Habár fiatalon még nemzetközi zongoraversenyre is nevezett, magát mindig zeneszerzőnek tartotta Bartók Béla. Milyen viszonyban volt a zongorával? Vajon mi volt sokat dicsért játékmódjának lényege? Erre próbálunk választ találni a művész születésének 140. évfordulóján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Jazz/World

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Tánc

Ismét élőben játszik a Recirquel Társulat

A Solus Amor című produkcióval nyitja meg kapuit június 25-én a Müpa Fesztivál Színháza. Nem ez lesz az egyetlen újcirkusz-produkció a színházteremben: a trilógia egy másik darabja, a My Land is színre kerül.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.