Klasszikus

Száz plusz egy érv Bartók mellett – a Kelemen Kvartett koncertjéről

2021.05.26. 08:35
Ajánlom
Gigászi vállalással ünnepelte visszatérését a Kelemen Kvartett, Bartók hat vonósnégyesét adták elő két este, május 20-án és 23-án a BMC-ben. Sűrű, nehéz művek ezek, de annál több örömet tartogatnak. Kritika a Bartók Tavasz hangversenyéről.

És noha én ösztönösen ódzkodom a mostanában divatos összkiadás-koncertektől, mivel gyakran múzeumi katalógussá teszik az eleven zeneirodalmat, ezt a két hangversenyt nem számítom közéjük. A hat kvartettel nem pusztán Bartók szerzői útja tárult elénk, hanem a 20. század első felének szellemisége is, szép rendben, a későromantikus századelőtől a II. világháború küszöbéig, s vele egy korokon, népeken átívelő dramaturgia.

Ez a hat vonósnégyes – amiképpen Beethoven életművében is a kvartettek – gyakran Bartók legbátrabb és legszemélyesebb hangját mutatják, s egymás után hallani őket mélyebb élmény a sokat bíró közönség számára, mint külön-külön.

A koncert egyszersmind a régi-új Kelemen Kvartett bemutatkozását jelentette. A 2010-ben alakult vonósnégyesben több tagcsere történt, s az utóbbi időben már úgy tűnt, arra a sorsra jut, mint sok fiatal együttes: a tagok szerteágazó érdeklődésének és bokros teendőinek áldozata lesz. Kelemen Barnabás (prímhegedű) és Kokas Katalin (brácsa) azonban újjászervezte a kvartettet egy másik házaspárral: Jonian Ilias Kadesha hegedűművész és Vashti Mimosa Hunter csellóművész csatlakozott hozzájuk. Hogy a vonósnégyest két házaspár alkotja, az bulvár érdekesség, mégis érdekes. Magánéleti kötelék nélkül is szoros zenei kapcsolat lehet két muzsikus között, de a Kelemen Kvartett játéka rögtön az első percekben megfogott:

olyan intim összefüggéseket mutattak meg a hangok között, a szólamok között, amelyek csak a művek legalaposabb ismerői előtt tárják fel magukat.

Bartók huszonhat évesen írt első vonósnégyese nem korai zsenge, habár minden hangja a fiatal művészben zajló borzongásé, egyszerre gyönyörű, álomszerű, és rettenetes, lidérces, remegtető. A nyitó Lento tétel szerelmi fájdalma a Kelemen Kvartett előadásában azzal válik valóssá, hogy mentes minden póztól (és ezalatt a hangképzés, a vonókezelés pózaira is gondolok). Az alkotás utolsó Vivace tételét átitatja a magyaros hangvétel és a folklórral párhuzamosan felfedezett modern zenei hatások, de a feszültségét az adja, hogy a hallgató úgy érzi, szakadék szélén egyensúlyozó zenészeket hall, amely hol gyöngédséget, hol kegyetlenséget jelent.

kelemenkvartett-121653.jpg

A Kelemen Kvartett Bartók vonósnégyeseit játssza a Bartók Tavasz fesztiválon (Fotó/Forrás: screenshot)

A II. vonósnégyes ebből a személyes térből fordul kifelé, a világ felé, hogy az egyén a világ iránt érzett fájdalmat közölje az első világháború idején. Tragikus heroizmus van az első tétel kvart hangközeiben, és a népek rokonbarátságának jellegzetesen bartóki eszméje a középső, gyors tételben, amelyet a Kelemen Kvartett pontosan megmunkált szeszéllyel adott elő, mutatva a megszállott, helyenként egyenesen barbár karaktert.

Az 1927-ben komponált III. vonósnégyes az első hangversenyeste csúcspontját jelentette. Rendkívül izgalmas zenei nyelv ez, differenciált hangzással, különös effektusokkal, pengetett, csúsztatott, a fogólapon és a láb felett képzett hangokkal, ami egyetlen másodpercnyi pihenést sem enged az előadónak.

A mű fináléja olyan, mint egy izzó kő, amit a négy muzsikusnak pergő gyorsasággal kell kézről-kézre adni, hogy meg ne égessen, de elejteni nem szabad.

Kroó György írta: itt „meztelen indulatok csapkodnak”, a Kelemen Kvartett delejes előadást nyújtott ebben a vad, rusztikus bacchanáliában.

A második hangverseny talán mélyebben vájt fület követelt, de hasonlóan eksztatikus pillanatokat kínált. És páratlanul mélyeket is, mint amilyen a IV. vonósnégyes harmadik tétele volt, az öttételes mű közepe, amelyet hagymaszerűen vesznek körbe a szélső szakaszok. Ebben a harmadik tételben, amelyet „éjszaka-zenének” szokott nevezni a szakirodalom, zsigerekbe hatoló varázslat történt, benne a monumentális cselló monológgal. Ritkán tapasztalni ilyen erős atmoszférát.

Az előadás a humort sem nélkülözte: az V. vonósnégyes verklizenéjére (5. tétel), és különösen a VI. kvartett burleszkjére gondolok. Az V. darab letisztultabb, szabadabban lélegző muzsika, klasszikus és bölcs hang a szerzőtől. A VI. vonósnégyes kétarcú zene, hol tragikus, hol humoros, hol dolce, divertimento-szerű, hol nemes és mély, és ezeket a karaktereket érzékenyen tolmácsolták Kelemenék, hogy aztán az utolsó tételben (Molto tranquillo) transzcendens magasságba engedjék a zenét, a végén a cselló szelíden felfelé igyekvő pizzicatóival.

A Bartók-rajongók bizonyára száz plusz egy érvet is össze tudnának szedni, miért remekművek ezek a vonósnégyesek. És hadd legyen a Kelemen Kvartett koncertje az állításnak egy újabb bizonyítéka.

Fejléckép: Ora Hasenfratz

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Kapcsolódó

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

A mosolygó Bartók és a zene az ötvonal mögött

Habár fiatalon még nemzetközi zongoraversenyre is nevezett, magát mindig zeneszerzőnek tartotta Bartók Béla. Milyen viszonyban volt a zongorával? Vajon mi volt sokat dicsért játékmódjának lényege? Erre próbálunk választ találni a művész születésének évfordulóján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Színház

Bíró Kriszta első rendezése és Gálffi László önálló estje az Örkény Színház jubileumi évadában

Meghirdette 2024/25-ös évadát az idén húszéves jubileumát ünneplő Örkény Színház. A szezon során a kortárs művek ismét nagy szerephez jutnak, hét ősbemutatóval is készülnek.
Zenés színház

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus hír

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus hír

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.
Klasszikus ajánló

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus hír

Világhírű hegedűszólista, összművészeti estek és a kamarazene legjobbjai szerepelnek a Zeneakadémia őszi programján

Meghirdette őszi szezonját a Zeneakadémia, az intézmény színpadán jövőre is megcsodálhatjuk a hangszeres és énekes muzsika nemzetközi nagyságait, miközben a hazai fiatal tehetségek is bemutatkozhatnak.