Klasszikus

Szedett-vedett szecesszió

2012.04.21. 06:25
Ajánlom
Szecesszió a zenében címmel rendeztek estet az Óbudai Társaskörben. A sejtelmes elnevezés mögött azonban többféle probléma is meghúzódott.

Idén márciusban Bécsben az Österreichische Gesellschaft der Musik díszterme nem mindennapi zenetudományi konferenciának adott otthont: két napon át Anton von Webern kevéssé tárgyalt, fiatalkori művészete volt a középpontban. Egy ilyen téma természetszerűleg megkerülhetetlenné tette, hogy a századfordulós Bécs kulturális és művészeti sokféleségéről is szó essék, mégpedig a legkülönbözőbb formákban és megközelítésekben. A rendezvényt egy különleges koncert is kiegészítette, amelyen a szimpózium aktív és passzív résztvevői mára teljesen elfeledett századelős bécsi szerzők, valamint híres kortársaik, így Schönberg, Webern, Berg vagy éppen Zemlinsky dalaiból hallhattak összeállítást. A műsor unikális jellegére tekintettel a műveket hosszabb-rövidebb ismertetők kísérték, s bizony a verbális mankó egy-két helyen még a sokat edzett bécsi közönség számára is elfért - a többség szemmel láthatóan örömmel vette, hogy beavatják őt a kevéssé ismert kompozíciók és szerzői életrajzok titkaiba.

Nem valószínű, hogy a Társaskör szerdai, Szecesszió a zenében című koncertjének kiötlői és előadói - legalább hallomásból - értesültek a szomszédos főváros e rendezvényéről. Ezzel együtt Óbuda a fentebb bemutatotthoz témájában és dramaturgiájában is igencsak hasonlatos műsornak volt a minap a házigazdája. A sejtelmes és egyben problematikus cím mögött valójában Schönberg, Webern és Zemlinsky ritkán játszott s a program összeállítói szerint a szecesszióhoz kapcsolódó darabjai álltak.

De miért is problematikus szecesszióról beszélni a zenében? Egyfelől nyilván amiatt, amiért zenei impresszionizmusról, futurizmusról vagy éppen expresszionizmusról is nehéz: mindig kérdéses, hogy a javarészt az építészetből vagy képzőművészetből kölcsönzött fogalmak, hasonlatok megállják-e a helyüket a zenére vonatkoztatva. De a műsor ismeretében némi következetlenségnek is tűnt egy ilyen gyűjtőfogalom alatt összefogni olyan darabokat, mint Zemlinsky valóban ízig-vérig "századfordulós" d-moll Trióját (op. 3 ) vagy Schönberg alig tízegynéhány évvel később komponált op. 19-es Hat zongoradarabját, amelyben már egyértelműen "egy másik bolygó levegőjét" érezni, s amely szerkesztésmódjában, hangvételében jóval inkább az expresszionizmus művészeti irányzatához áll közelebb, mintsem a szecesszióéhoz. Érdemes lett volna tehát kitartani az említett szerzők valóban korai művei mellett, s az említett zongoradarabok és Webern op. 11-es cselló-zongoradarabjai helyett mondjuk a Megdicsőült éj (zongorára és vonósnégyesre ugyancsak átírt és a koncert előadói profiljának ily módon felettébb megfelelő) vonós-szextettjét vagy éppen valamelyik korai Webern-dalt elővenni, s Zemlinsky említett műve vagy a schönbergi Kamaraszimfónia mellé állítani azt.

A műsor összeállítói tehát önmaguk dolgát nehezítették meg azzal, hogy egy, a művészet rapid gyorsasággal történő átalakulásaitól hangos korszak túlontúl nagy időszeletét kívánták kimetszeni és bemutatni. Ez sem Flach Antal - egyébként többnyire frappáns és szellemes - bevezetőinek, sem pedig az előadóknak nem kedvezett, akiknek érezhetően már a későromantikus-koramodern művek interpretációjával is meggyűlt a bajuk, nemhogy a jóval nagyobb koncentráltságot, érzékenységet és dinamikai pontosságot igénylő expresszionista művekkel.

Pedig Gulyás Márta neve garancia lehetett volna a magas minőségre. De valahogy ezen az estén, egészen a csúcspontnak számító Kamaraszimfóniáig sem neki, sem az ifjú előadóknak nem jött össze semmi. Ilyen komplexitású és sűrűségű művek hallgatásakor az ember az esetleges, persze nem hangsúlyos helyekre exponált hanghibák felett még csak-csak szemet tud hunyni. Az összhang, a kifejezőerő és a dramaturgiai koncepció hiánya felett már jóval kevésbé. Jellemző pillanat volt például a Zemlinsky-trió indítása: nagyjából egy percre volt a három zenésznek szüksége, mire a lassú kezdést, majd hirtelen gyorsítást követően mindannyian megtalálták az eredetileg előírt - s vélhetően előzetesen gyakorolt - allegro ma non troppo tempót. Más kérdés, hogy a tempó megtalálása sem vitt életet a darabba: az olykor brahmsi magasságokba emelkedő s a fiatal Dohnányit is megidéző, rendkívül finomszövésű kamarazenei kompozíciót a hallgató leginkább túlterhelt hang-kavalkádnak észlelhette, amelyből hiányoznak a fő- és mellékszólamok, a párbeszédek, a formai határok. A dallamíveknek a legritkább esetben volt kicsengése, lekerekítettsége; valamennyi szólam mindvégig azonos hangerővel és dinamikával szólt (ez alól talán csak a második tétel gyors középrésze volt kivétel). Sajnos több jót a Webern-alkotásokról sem lehet elmondani. Amennyire üdvös az, hogy a világviszonylatban is rendkívül ritkán felcsendülő két korai cselló-zongora darab egyáltalán elhangzott, olyannyira rossz volt látni és hallani azt a küzdelmet, amit a fiatal Jámbor Janka a hangszerével és persze a kottával folytatott. S talán maga is meglepődött, hogy az op.11-es kis darabok ezt követően mennyivel kevesebb nehézséget okoztak neki, s így a hallgatóságnak is.

Még szerencse, hogy volt egy második félidő is. A műsor legnagyobb kihívást igénylő művére, a Webern átiratában elhangzó schönbergi Kamaraszimfóniára ugyanis nem lehetett panasz. Varga Fruzsina (fuvola) és Pusker Júlia (hegedű) jelenléte láthatóan jó hatással volt a többi hangszeresre is, szépen formált szólóik és duóik egyértelműen üde színfoltnak számítottak nemcsak a szimfóniában, de az egész estet figyelembe véve. Persze, egy ilyen izgalmas és rendhagyó műsor esetében jó lett volna, ha nem ez a legtöbb jó, ami a koncertről elmondható.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Színház

Itt a videó a Törőcsik Mari Emlékestről

Szeptember 21-én, a napokban zajló MITEM fesztivál keretében megemlékezést tartottak az idén elhunyt Törőcsik Mariról pályatársai, tisztelői részvételével a Nemzeti Színházban. Az eseményről készült összefoglaló videót a színház tette közzé.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.