Klasszikus

Szegedy-Maszák Mihály: "Liszt életműve sokirányú"

2011.11.17. 14:00
Ajánlom
A november 18-21. között megrendezendő "Liszt és a társművészetek" című konferencia programbizottságának tagja, és az ülésszak kiemelt előadója Szegedy-Maszák Mihály, az összehasonlító irodalom- és kultúratudomány professzora. A zenekedvelő akadémikust a konferencia tematikájáról, és természetesen Lisztről kérdezte Végh Dániel.

- "A különféle művészetek összehasonlító vizsgálata vonzó terület, de könnyen járhat azzal a veszéllyel, hogy irodalmiasan értelmezzük a képzőművészetet vagy a zenét. Különösen vonzó kísértés lehet e műkedvelő megközelítés az opera s az irodalom összevetésénél" - írja egy tanulmányában. Liszt- az idén többször is előadott gyerekkori Don Sanche kivételével - nem írt operát, vokális kompozícióinak jelentős része is egyházi, de legalábbis vallásos szövegre íródott, s alkotásainak társművészeti vonatkozásai sokkal inkább címekben, mottókban, a kottába írt idézetekben és hasonló utalásokban érhető tetten. Hogyan lehet Liszt és a társművészetek viszonyát elemezni anélkül, hogy a felszínes megfeleltetés szintjén ragadjunk?

- Mindenekelőtt különbséget lehet tenni a képzőművészeti, illetve írói alkotások ösztönzése között. Festmény vagy szobor zenévé átalakításáról lehet, de nem könnyű értekezni. Az irodalom és a zene között lényegesen közelebbi lehet a rokonság, különösen énekelt (vokális) művek esetében. Távol áll tőlem, hogy tagadjam némely hangszeres (zongorára vagy zenekarra írt) műnél az irodalmi ösztönzést, de egy költemény megzenésítése sokkal inkább lehetővé teszi a két művészet viszonyának mérlegelését. Csábító volna valamely dal megzenésítésében a költemény értelmezését keresni. Nekem mégis az a sejtésem, hogy a vers mint költői alkotás lényegében eltűnik, vagy legalábbis átlényegül akkor, amidőn dallá alakítják át. Csakis ezzel magyarázható, hogy olyan szövegek megzenésítéséből is lehet remekmű, amelyek nem tartoznak a legnagyobb hatású irodalmi alkotások közé.

- Előadása Liszt irodalmi kánonáról, azaz arról fog szólni, mely irodalmi műveket ismerte és tartotta jelentősnek a zeneszerző. Milyen források segítségével lehetséges föltérképezni Liszt irodalmi ismereteinek térképét, és milyen következtetéseket vonhatunk le belőle?

- Elsősorban a zeneszerző levelezése és értekező prózája lehet kiindulópont. Goethe világirodalomról megfogalmazott nézeteihez kapcsolódott. Ezért írt Faust- és Dante-szimfóniát. Kortársai közül olykor személyes okok miatt válogatott, amikor megzenésített egy szöveget. A tizenkilencedik század más füllel olvasott verset, mint a mai olvasó. Lamartine akkor nagyobb költőnek számított, mint a jelenkorban.

- Liszt írásai csupán a zeneművek vonatkozásában érdekesek, vagy tekinthető némelyikük irodalmi alkotásnak is?

- Nagyon nehéz kérdés. Liszt elsősorban franciául és németül tudott írni. Kevés zeneszerző volt ennyire kétnyelvű. Óvatosságra int, hogy olykor társszerzővel fogalmazott. Korábbi éveiben Marie d'Agoult, később Carolyne Sayn-Wittgenstein közreműködésével készítette némely írásművét.

- Liszt weimari könyvtárának katalógusát - Eckhardt Mária kutatásainak köszönhetően - ismerjük, igaz, afelől, hogy mit olvasott is el, nem lehetünk biztosak. Segít, vagy inkább félrevezet a Lisztre hatást gyakorló irodalmi művek számba vétele során, ha tudjuk, mely kötetek voltak polcain?

- Ez a jegyzék mindenképpen hasznos eligazítást ad. Ha szabad, hozzátenném, hogy egy kötet a zeneszerző halála után ükapámhoz, Barabás Miklóshoz került - akihez írt egyik levelét is örököltem. Gondolom, más kortársai is kaphattak Liszt hagyatékából, tehát a zeneszerző nyilván nemcsak azt olvashatta, ami a weimari könyvtárának jegyzékében szerepel.

- Zene és irodalom kapcsolatát, de Liszt életművét elemezve is megkerülhetetlen a nyelv kérdése. Bár Liszt lényegében nem tudott magyarul, a magyar irodalommal mégis több ponton érintkezésbe került. Más-e Liszt és a magyar irodalom viszonya, mint a német, francia vagy olasz nyelvű irodalmakhoz fűződő kapcsolata?

- Francia és német nyelvtudásához képest az olasz valószínűleg kevésbé volt alapos. Noha törekedett arra, hogy kapcsolódjék a magyar irodalomhoz, ennél a kapcsolatnál lényegesebb, hogy példát mutatott magyar írók számára, miként legyenek európaiak.

- Néhány évvel ezelőtt egy konferencián Erkel Ferenc műveinek eltérő nemzeti és nemzetközi megítélését elemezte. Liszt esetében - nem utolsó sorban éppen nyelvi okokból - egyértelműbb az egyetemes zenetörténetben elfoglalt helye. Mégis, mintha itthonról másképp értékelnénk, mint Párizsból, Londonból vagy éppen Berlinből teszik. Miért?

- Mivel ismételten hangsúlyozta magyarságát, érthető módon különösen fontos számunkra. Az értékelés előadást is jelenthet. A Mazeppa etüdöt talán senki nem tudta úgy eljátszani, mint Cziffra György, de a II. rapszódiának Alfred Cortot által készített fölvételénél illetve a Magyar fantáziának Wilhelm Backhaus és Willem Mengelberg egyik hangversenyén rögzített tolmácsolásánál nem ismerek „magyarosabb" felfogását.

- A magyar UNESCO bizottság, melynek Ön is tagja, jelentős szerepet vállalt abban, hogy az idei évet hivatalos Liszt Évként ünnepelje az egész világ. Hogy látja, változott Liszt megítélése 2011-ben? Elfogadta a világ, hogy Liszt magyar zeneszerző?

 

- Lényegében elfogadta, de nekünk magyaroknak talán azt is föl kell ismernünk, mennyire európai zeneszerző volt, hiszen művészetére Bellini éppúgy hatott, mint Berlioz vagy Wagner.

- Hamarosan véget érnek a bicentenáriumi év rendezvényei. Mely magyarországi illetve külföldi eseményeket tartotta különösen jelentősnek? Maradt esetleg hiányérzete?

- Az idén a Liszt lemezdíjra beérkezett fölvételek egy része csalódást okozott. Némely művének nincs forgalomban igazán kiváló tolmácsolása. Nem tartom szerencsésnek, hogy sokszor ugyanazokat a műveit szólaltatják meg. Október végén Bayreuthban a Les préludes-nek nagyszerű előadását hallottam. Christian Thielemann vezényelt, akinek a meghívását hiába javasoltam, immáron évekkel ezelőtt is. Magyarországon nem mindig hozzáértők döntik el, milyen zenészeket ajánlatos meghívni.

- Az előbb Wagnert említette - talán nem túlzó a megfogalmazás: Ön igazi Wagner-rajongó hírében áll. A bayreuthi mester illetve Liszt élete és zenéje számos ponton kapcsolódik, ám sok mindenben - így elfogadottságuk, népszerűségük tekintetében is - jócskán különböznek. Saját tapasztalatai alapján segíti vagy hátráltatja Liszt művészetének befogadását a Wagner-élmény?

- Sarokba szorít ezzel a kérdéssel. Gyerek- és kamaszkoromban, mikor zongorázni tanultam, szinte állandóan Liszt műveit hallgattam. Később majdnem elfordultam a művészetétől. Zoltán fiam ösztönzésére fedeztem újra föl a magam számára. Liszt legjelentősebb életrajzírója, Alan Walker írta, hogy "Liszt hívei talán túlhangsúlyozták Wagner 'hálátlanságát'". Némelyek hosszú ideig emlegették, hogy Liszt Ich möchte hingehn kezdetű dalában előre vetítette a Tristan híres akkordját, de azután bebizonyították, hogy Liszt e művének kései változatába, idézetként, tehát utólag iktatta be a szóban forgó részletet. Liszt életműve sokirányú. A korai rapszódiák és a Via crucis világa nem ugyanaz. Liszt korán fölismerte Wagner rendkívüli jelentőségét, így az ő örökségét sem képviselnénk, ha Wagner rendkívüli önfegyelemre valló, egységes, a zenés színházat gyökeresen átalakító éleművének a rovására próbálnánk Liszt jelentőségét hangsúlyozni.

- És 2011-ben melyik Liszt-mű vagy művek áll(nak) Önhöz legközelebb?

- Gyerekkoromban hallgattam az akkori Rádióegyetem zenetörténeti előadásait. Egy alkalommal kérdésekre lehetett válaszolni. Mivel sikerült jó válaszokat beküldenem, Nagy Olivértól 1956. július 27-én jutalomkönyvként megkaptam Szabolcsi Bence Liszt Ferenc estéje című könyvét, mely hat kései

zongoraművének a kottáját is tartalmazza. Akkoriban gyakran játszottam ezeket a darabokat. Évtizedekkel később Bloomingtonban Sebők György halála után özvegyétől sok Liszt-kottát kaptam, melyekből szinte naponta igyekszem játszani a magam kedvtelésére. Mondhatnám úgy is: nem lettem okosabb. Érthető módon olyan kései zongoraművei állnak hozzám legközelebb, amelyeket el tudok játszani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elhunyt Martin Böttcher, Németország egyik legsikeresebb filmkomponistája

A Winnetou-filmek legendás zeneszerzőjét kilencvenegy éves korában, szombatra virradóra érte a halál a schleswig-holsteini Rendsburgban.
Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.