Klasszikus

Szegedy-Maszák Mihály: "Liszt életműve sokirányú"

2011.11.17. 14:00
Ajánlom
A november 18-21. között megrendezendő "Liszt és a társművészetek" című konferencia programbizottságának tagja, és az ülésszak kiemelt előadója Szegedy-Maszák Mihály, az összehasonlító irodalom- és kultúratudomány professzora. A zenekedvelő akadémikust a konferencia tematikájáról, és természetesen Lisztről kérdezte Végh Dániel.

- "A különféle művészetek összehasonlító vizsgálata vonzó terület, de könnyen járhat azzal a veszéllyel, hogy irodalmiasan értelmezzük a képzőművészetet vagy a zenét. Különösen vonzó kísértés lehet e műkedvelő megközelítés az opera s az irodalom összevetésénél" - írja egy tanulmányában. Liszt- az idén többször is előadott gyerekkori Don Sanche kivételével - nem írt operát, vokális kompozícióinak jelentős része is egyházi, de legalábbis vallásos szövegre íródott, s alkotásainak társművészeti vonatkozásai sokkal inkább címekben, mottókban, a kottába írt idézetekben és hasonló utalásokban érhető tetten. Hogyan lehet Liszt és a társművészetek viszonyát elemezni anélkül, hogy a felszínes megfeleltetés szintjén ragadjunk?

- Mindenekelőtt különbséget lehet tenni a képzőművészeti, illetve írói alkotások ösztönzése között. Festmény vagy szobor zenévé átalakításáról lehet, de nem könnyű értekezni. Az irodalom és a zene között lényegesen közelebbi lehet a rokonság, különösen énekelt (vokális) művek esetében. Távol áll tőlem, hogy tagadjam némely hangszeres (zongorára vagy zenekarra írt) műnél az irodalmi ösztönzést, de egy költemény megzenésítése sokkal inkább lehetővé teszi a két művészet viszonyának mérlegelését. Csábító volna valamely dal megzenésítésében a költemény értelmezését keresni. Nekem mégis az a sejtésem, hogy a vers mint költői alkotás lényegében eltűnik, vagy legalábbis átlényegül akkor, amidőn dallá alakítják át. Csakis ezzel magyarázható, hogy olyan szövegek megzenésítéséből is lehet remekmű, amelyek nem tartoznak a legnagyobb hatású irodalmi alkotások közé.

- Előadása Liszt irodalmi kánonáról, azaz arról fog szólni, mely irodalmi műveket ismerte és tartotta jelentősnek a zeneszerző. Milyen források segítségével lehetséges föltérképezni Liszt irodalmi ismereteinek térképét, és milyen következtetéseket vonhatunk le belőle?

- Elsősorban a zeneszerző levelezése és értekező prózája lehet kiindulópont. Goethe világirodalomról megfogalmazott nézeteihez kapcsolódott. Ezért írt Faust- és Dante-szimfóniát. Kortársai közül olykor személyes okok miatt válogatott, amikor megzenésített egy szöveget. A tizenkilencedik század más füllel olvasott verset, mint a mai olvasó. Lamartine akkor nagyobb költőnek számított, mint a jelenkorban.

- Liszt írásai csupán a zeneművek vonatkozásában érdekesek, vagy tekinthető némelyikük irodalmi alkotásnak is?

- Nagyon nehéz kérdés. Liszt elsősorban franciául és németül tudott írni. Kevés zeneszerző volt ennyire kétnyelvű. Óvatosságra int, hogy olykor társszerzővel fogalmazott. Korábbi éveiben Marie d'Agoult, később Carolyne Sayn-Wittgenstein közreműködésével készítette némely írásművét.

- Liszt weimari könyvtárának katalógusát - Eckhardt Mária kutatásainak köszönhetően - ismerjük, igaz, afelől, hogy mit olvasott is el, nem lehetünk biztosak. Segít, vagy inkább félrevezet a Lisztre hatást gyakorló irodalmi művek számba vétele során, ha tudjuk, mely kötetek voltak polcain?

- Ez a jegyzék mindenképpen hasznos eligazítást ad. Ha szabad, hozzátenném, hogy egy kötet a zeneszerző halála után ükapámhoz, Barabás Miklóshoz került - akihez írt egyik levelét is örököltem. Gondolom, más kortársai is kaphattak Liszt hagyatékából, tehát a zeneszerző nyilván nemcsak azt olvashatta, ami a weimari könyvtárának jegyzékében szerepel.

- Zene és irodalom kapcsolatát, de Liszt életművét elemezve is megkerülhetetlen a nyelv kérdése. Bár Liszt lényegében nem tudott magyarul, a magyar irodalommal mégis több ponton érintkezésbe került. Más-e Liszt és a magyar irodalom viszonya, mint a német, francia vagy olasz nyelvű irodalmakhoz fűződő kapcsolata?

- Francia és német nyelvtudásához képest az olasz valószínűleg kevésbé volt alapos. Noha törekedett arra, hogy kapcsolódjék a magyar irodalomhoz, ennél a kapcsolatnál lényegesebb, hogy példát mutatott magyar írók számára, miként legyenek európaiak.

- Néhány évvel ezelőtt egy konferencián Erkel Ferenc műveinek eltérő nemzeti és nemzetközi megítélését elemezte. Liszt esetében - nem utolsó sorban éppen nyelvi okokból - egyértelműbb az egyetemes zenetörténetben elfoglalt helye. Mégis, mintha itthonról másképp értékelnénk, mint Párizsból, Londonból vagy éppen Berlinből teszik. Miért?

- Mivel ismételten hangsúlyozta magyarságát, érthető módon különösen fontos számunkra. Az értékelés előadást is jelenthet. A Mazeppa etüdöt talán senki nem tudta úgy eljátszani, mint Cziffra György, de a II. rapszódiának Alfred Cortot által készített fölvételénél illetve a Magyar fantáziának Wilhelm Backhaus és Willem Mengelberg egyik hangversenyén rögzített tolmácsolásánál nem ismerek „magyarosabb" felfogását.

- A magyar UNESCO bizottság, melynek Ön is tagja, jelentős szerepet vállalt abban, hogy az idei évet hivatalos Liszt Évként ünnepelje az egész világ. Hogy látja, változott Liszt megítélése 2011-ben? Elfogadta a világ, hogy Liszt magyar zeneszerző?

 

- Lényegében elfogadta, de nekünk magyaroknak talán azt is föl kell ismernünk, mennyire európai zeneszerző volt, hiszen művészetére Bellini éppúgy hatott, mint Berlioz vagy Wagner.

- Hamarosan véget érnek a bicentenáriumi év rendezvényei. Mely magyarországi illetve külföldi eseményeket tartotta különösen jelentősnek? Maradt esetleg hiányérzete?

- Az idén a Liszt lemezdíjra beérkezett fölvételek egy része csalódást okozott. Némely művének nincs forgalomban igazán kiváló tolmácsolása. Nem tartom szerencsésnek, hogy sokszor ugyanazokat a műveit szólaltatják meg. Október végén Bayreuthban a Les préludes-nek nagyszerű előadását hallottam. Christian Thielemann vezényelt, akinek a meghívását hiába javasoltam, immáron évekkel ezelőtt is. Magyarországon nem mindig hozzáértők döntik el, milyen zenészeket ajánlatos meghívni.

- Az előbb Wagnert említette - talán nem túlzó a megfogalmazás: Ön igazi Wagner-rajongó hírében áll. A bayreuthi mester illetve Liszt élete és zenéje számos ponton kapcsolódik, ám sok mindenben - így elfogadottságuk, népszerűségük tekintetében is - jócskán különböznek. Saját tapasztalatai alapján segíti vagy hátráltatja Liszt művészetének befogadását a Wagner-élmény?

- Sarokba szorít ezzel a kérdéssel. Gyerek- és kamaszkoromban, mikor zongorázni tanultam, szinte állandóan Liszt műveit hallgattam. Később majdnem elfordultam a művészetétől. Zoltán fiam ösztönzésére fedeztem újra föl a magam számára. Liszt legjelentősebb életrajzírója, Alan Walker írta, hogy "Liszt hívei talán túlhangsúlyozták Wagner 'hálátlanságát'". Némelyek hosszú ideig emlegették, hogy Liszt Ich möchte hingehn kezdetű dalában előre vetítette a Tristan híres akkordját, de azután bebizonyították, hogy Liszt e művének kései változatába, idézetként, tehát utólag iktatta be a szóban forgó részletet. Liszt életműve sokirányú. A korai rapszódiák és a Via crucis világa nem ugyanaz. Liszt korán fölismerte Wagner rendkívüli jelentőségét, így az ő örökségét sem képviselnénk, ha Wagner rendkívüli önfegyelemre valló, egységes, a zenés színházat gyökeresen átalakító éleművének a rovására próbálnánk Liszt jelentőségét hangsúlyozni.

- És 2011-ben melyik Liszt-mű vagy művek áll(nak) Önhöz legközelebb?

- Gyerekkoromban hallgattam az akkori Rádióegyetem zenetörténeti előadásait. Egy alkalommal kérdésekre lehetett válaszolni. Mivel sikerült jó válaszokat beküldenem, Nagy Olivértól 1956. július 27-én jutalomkönyvként megkaptam Szabolcsi Bence Liszt Ferenc estéje című könyvét, mely hat kései

zongoraművének a kottáját is tartalmazza. Akkoriban gyakran játszottam ezeket a darabokat. Évtizedekkel később Bloomingtonban Sebők György halála után özvegyétől sok Liszt-kottát kaptam, melyekből szinte naponta igyekszem játszani a magam kedvtelésére. Mondhatnám úgy is: nem lettem okosabb. Érthető módon olyan kései zongoraművei állnak hozzám legközelebb, amelyeket el tudok játszani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.