Relatív, hogy a költségvetési tervezetben szereplő 64,2 milliárd forint, amely az NKÖM számlájára kerülhet, sok vagy kevés. Amennyiben leszámítjuk a Nemzeti Színház építésével kapcsolatos egyszeri kiadásokat és a miniszterelnöki hivatal kezelésébe átkerült egyházi ügyek költségvetési tételeit, akkor valamivel magasabb összeget kapunk, mint az idei keret.
Új beruházás nem lesz, a régieket befejezik
A kultusztárca illetékesei egybehangzóan állítják, hogy bár a jövő évi költségvetési szigorítások az NKÖM-et is érintik, de ez nem azt jelenti, hogy alulmaradtak volna a Pénzügyminisztériummal folytatott ütközetben. Eredménynek könyvelik el például, hogy egyetlen, már elkezdett kulturális beruházást sem kell jövőre leállítani. Ezért 2003-ban befejeződhet például a Nemzeti Múzeum és a Szent István-bazilika rekonstrukciója. Teljesen új kulturális beruházás elindítására viszont nem lesz pénz. Folytatódhat viszont a visegrádi palota felújítása (100 millió) és elkezdődhet a Páva utcai Holokauszt Múzeum építése (120 millió). A tervezési prioritások között szerepelt, hogy a tárcához tartozó művészeti intézmények és közhasznú társaságok esetében biztosítsák a közalkalmazottak béremelési fedezetét. Úgy tudjuk, több pénzből gazdálkodhatnak például az önkormányzati színházak és zenekarok, igaz, ezek támogatása nem a kulturális tárca fejezetében szerepel. A tervek szerint nő a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány támogatása, így nem kell aggódniuk azoknak a művészeknek, akik alkotói nyugdíjra jogosultak. Jut anyagi fedezet az EU-csatlakozás előkészítéséből fakadó kulturális kötelezettségekre is.
A közgyűjteményekre mintegy 9,5 milliárd forint jut, hogy ez hogyan oszlik el az egyes intézmények között, még nem született döntés. A határon túli magyar színházak 80 milliót, a határon túli magyarok támogatása 250 millió forintot tesz ki.
Szerepel a tervezetben egy 300 millió forintos tétel, amely a nemzeti kulturális örökség digitalizálására fordítható. Ez egy hosszabb távú program, és nem köthető a Nemzeti Audiovizuális Archívum nagyszabású projektjéhez. Az NKÖM-ben még nem tudják, hogy az összeget egy önálló szervezeti egység kezelje-e. A tárca kasszájába viszont alig marad pénz, így nemigen lesz mód arra, hogy a miniszter saját hatáskörben év közben osztogasson "túlélési segélyeket". Ráadásul ha valamilyen váratlan esemény történik, saját forrásból nem tudnak külön pénzt felszabadítani, ez csak a központi tartalékalapból lesz lehetséges. Eközben tárgyalni kell és törvényt kell alkotni a filmről, a műkincsek védelméről és a kulturális áfatartalom EU-csatlakozás utáni mértékéről.
Többet reméltek a filmesek
A filmesek 8 plusz 2 milliárd forintot szerettek volna látni szakmájuk számára a 2003-as költségvetésben, ehhez képest 4,8 milliárd szerepel a számsorban. Nyolcmilliárdot új alkotások leforgatására, kettőt pedig infrastrukturális fejlesztésekre, tehát az elhasználódott géppark és a műtermek felújítására reméltek.
Ehhez képest az NKÖM fejezetében (a Történelmi Filmalapítvány 200 millió forintját nem ideszámítva) külön szerepel egy 3,2 milliárdos filmszakmai támogatás, 1,1 milliárdot kap a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA). A maradék ötszázmillió nem is a kulturális tárcánál, hanem a Belügyminisztérium önkormányzati fejezetében szerepel. Ez az összeg a településeknek juthat a mozihálózat fejlesztésére, de több helyen inkább a megmentésére.
Tóth Erzsébet, az MMKA főtitkára azt mondja, az alapítványnak szánt 1,1 milliárd éppen öt éve változatlan összeg. Ez azt jelenti, hogy az infláció miatt messze nem ér annyit, mint korábban. Ez előre vetíti, hogy a készülő filmekre ismét csak kisebb, a forgatást és gyártást csak kiegészítő pénzt tudnak majd utalni. Ez nem okoz örömöt a filmesek körében. Ugyanakkor remélik, hogy a 3,2 milliárdos összeg - ha nem is éri el a kért szintet - több film megvalósítását teszi lehetővé. Tóth Erzsébet abban bízik, hogy a filmes kerekasztal korábbi megállapodásának megfelelően a 3,2 milliárd forint is átkerül az MMKA kezelésébe és döntési hatáskörébe.
Az Operaház elégedett
A Magyar Állami Operaház idei költségvetési támogatása 6,3 milliárd forint, amiből a kétéves költségvetésben eredetileg csak 2,3 milliárd szerepelt, további 4 milliárd forint odaítéléséről 2001 őszén, az akkori kultuszminiszter, Rockenbauer Zoltán javaslatára döntött az Orbán-kormány. Fülöp Attila, az Operaház főtitkára elmondta: az idei büdzséből 5,3 milliárdot már megkaptak, a hátralévő egymilliárd forint egy részét az év végéig, másik részét várhatóan csak jövőre folyósítják. Az intézmény költségvetési támogatása 2003-ban is 6,3 milliárd forint lesz, de elképzelhető, hogy ebből az összegből 500 millió forint folyósítása 2004-re tolódik. A főtitkár úgy látja, ez a költségvetés megteremti a folyamatos fejlődés, a nyugodt szakmai munka feltételeit, s az Operaház hosszú idő után először "fellélegezhet".
Jut a Nemzetinek
A Nemzeti Színház az idén - megnyitásának évében - 2,3 milliárd működési támogatást kapott, de ebből 500 millió forintot első beszerzésre fordítottak - közölte Juhász Ferenc gazdasági igazgató. A megmaradó 1,8 milliárd forint még így is háromszorosa a három játszóhellyel rendelkező Vígszínház idei állami támogatásának. A Nemzeti Színház igazgatói posztjára pályázókat úgy tájékoztatták, hogy jövőre is hozzávetőleg 1,8 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Igaz ez az összeg nem olvasható ki a költségvetési tervezetből, mert a teátrum támogatása külön nem, csak összevontan szerepel a tárcához tartozó kulturális kht.-kéval. NKÖM közeli forrásokból úgy tudjuk, hogy a Duna-parti színház feltehetően megkapja az említett összeget. Jordán Tamás, a Nemzeti leendő igazgatója ezt megfelelőnek tartja, bár még nincs tudomása arról, hogy az eddig betervezett bemutatók mennyibe kerülnek majd.
NFZ: szinten tartás?
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht. 2002-ben összesen 1 milliárd 476 millió forint támogatást kapott alapítójától, az NKÖM-től. Ígéret van még további 135 millió forintra, ami az idei költségek fedezésére szolgál, de folyósítása csak a jövő év elejére várható. Információink szerint a zenekar 2003-as költségvetési támogatása legfeljebb az idei szinttel megegyező lesz, de elképzelhető kis mértékű csökkenés is.
NKA: vastagodó pénztárca
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) - mely ugyancsak szerepel a kulturális tárca költségvetési fejezetében - tervezett jövő évi bevétele 20 százalékkal magasabb, 7, 2 milliárd forint az idei hatmilliárdhoz képest. Perlik Pál, az NKA igazgatója elmondta, hogy a várható bevételnövekedés és a miniszteri keret csökkenése miatt 30 százalékkal emelkedhet az alap szakkollégiumai által pályázati úton kiosztható összeg. Perlik hozzátette, a bevétel emelkedéshez szükséges, hogy a kulturális járulékköteles új épületek (bevásárlóközpontok, ipari létesítmények) után a beruházók be is fizessék a 0,2 százalék járulékot.
hírlevél
