Klasszikus

Szemben a sorssal – Händel: Saul

2004.03.16. 00:00
Ajánlom
Vegyünk egy kis hatalomvágyat, féltékenységet, bosszút. Keverjük e három nemes erényt némi szerelmi bonyodalommal, férfiszerelemmel, sok kórusfúgával, díszítsük a legváltozatosabb felépítésű és karakterű áriákkal, majd öntsük az egészet az ószövetségi Saul-történet formájába. Nevezzük a szakácsot Georg Friedrich Händelnek, a pincért pedig Paul McCreeshnek.

Charles Jennens (1700-1773) vagyonos művészetpártoló, Shakespeare szövegeinek szerkesztője, Händel barátja és zenéjének lelkes híve remek dramaturgiai érzékkel tömörítette oratórium-librettóvá az Ószövetség 26 fejezetét (1 Sámuel 15 – 2 Sámuel 5). Saul emberi gyengeségének története örökérvényű: a Góliátot legyőző s ezzel Izrael népét a Filiszteusoktól megmentő Dávid ugyan nem tör hatalomra, Saul féltékenységének köszönhetően azonban mégis király lesz – Saul trónján. Az oratórium szövegkönyve mellőzi a Bibliában található epikus részeket (Dávid bujdosásának részletes leírását), viszont kibővíti az érzelmi szempontból gazdag cselekményszálakat: így kapja az eredetiben jelentéktelen szerelmi történet, a Dávid és – Saul kisebbik lánya – Mikál között zajló románc Händel életművének talán legcsodálatosabb áriáit. Különös hangsúlyt kap az oratóriumban a Dávid és Jonathán – Saul fia – között támadt férfiszerelem, amely legfeljebb a kifejezetten naiv hallgató számára jelenthet puszta önfeláldozó barátságot. Az antik görögség vagy Shakespeare számára természetes férfiszerelem nem idegen sem Händel korától, sem az Ószövetségtől (lásd: 1 Sám 18,1-5). Ahogy az aljasság, az álszentség, az irracionális gonoszság sem.

Händel oratóriumai hasonló szerepet játszottak a korabeli angol társadalomban, mint két évezreddel korábban az antik görög tragédiák Athénban. A bibliai történet – mint mitikus alapanyag – mindenki számára ismert volt, így nem a tárgy, hanem a feldolgozásmód volt érdekes a közönség számára. És Isten kiválasztott népében természetes elégedettséggel ismerhettek magukra. Az operai nagyvállalkozó Händelt tehát nem csak vallási, hanem üzleti megfontolások is vezették a bibliai témák felé. És amikor az 1718-as Esther – az első angol nyelvű oratórium – operaszerű bemutatója után London püspöke a műfaj erkölcstelenségére hivatkozva betiltotta vallási témák operai feldolgozását, Händel egyszerűen elhagyta a díszletet, a jelmezt és a színpadi mozgást, így nem csak zenéje kaphatott nagyobb hangsúlyt, de a felesleges, ám nem elhanyagolható kiadásoktól is megkímélte magát. Az Esther sikere ellen aztán a püspök sem tehetett semmit, s ez indította a nagy angol nyelvű Händel-oratóriumok sorát.

Az 1738-ban keletkezett s mindvégig nagy sikerrel játszott Saul előkelő helyet foglal el ebben a sorban. Már egyedülállóan gazdag hangszerelése is kiemeli az életműből: a hatalmas zenekarban különös hangszerek is helyet kapnak, például az akkori Angliában ismeretlen harsona, mely a 17. század folyamán eltűnt az országból, s a Händel által felkért külföldi zenészek hozták vissza, illetve egy kifejezetten a Saul előadására készített billentyűs harangjáték, melynek Händel által elképzelt története a Bibliáig nyúlik vissza (az autentikus zenélés fikciója nem 20. századi jelenség!). De fontosabb a hangszerelésnél a dráma: Saul tébolyának zenei megjelenítése. Noha a mű Dávidot dicsőítő, kötelezően optimista C-dúr záró kórusa oldja a feszültséget, Bach Passióit kivéve nem ismerek tragikusabb művet a 18. század első feléből. Ahogy Saulon fokozatosan elhatalmasodik a téboly, a zene is egyre sötétebbé válik. S amikor a harmadik felvonásban Saul megérti, hogy a benne burjánzó féltékenységgel valójában Isten üzeni, hogy Dávidot szemelte ki utódául, s az endori boszorkány által megidézett Sámuel próféta ráébreszti arra, hogy az ember nem mehet szembe saját sorsával: Saul elhallgat, a dráma megtörik s rövid zenekari közjáték illusztrálja a csatát, melyben a meghasonlott Saul életét veszti.

Paul McCreesh interpretációjáról felesleges beszélni: nem érdemes a zsargon megszokott luftballonjait pukkasztgatni. Az énekesek – Andreas Scholl (Dávid), Neal Davies (Saul), Nancy Argenta (Mikál), Mark Padmore (Jonathán) – és a Gabrieli Consort & Players előadása egyszerűen tökéletes. Örüljünk, hogy egy ilyen mű hozzáférhető ilyen előadásban, s hogy újra szembesít minket valaki azzal, hogy a féltékenység, a hatalomvágy, az emberi gonoszság emberségünk éppoly fontos része, mint a jóság, a szeretet, a bizalom vagy képtelenségünk a sorsunkkal való őszinte szembenézésre.

Bizony, ez is rólunk szól.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.