Klasszikus

Szemfényvesztés

2009.02.27. 00:00
Ajánlom
Amikor a világ egyik legkeresettebb fiatal zongoristája, Gyenyisz Macujev 2007 decemberében Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének szólistájaként lépett fel Budapesten Tyemirkanov káprázatosan elegáns szentpétervári zenekarával, robusztus virtuozitása egyfajta egészséges ellenpontnak tűnt a zenekar tökéletesre csiszolt, arisztokratikus előadásmódja mellett.

A szibériai zongoraművész egyértelműen azt a benyomást keltette, hogy elsősorban a technikai bravúrok, az energikus hangsúlyok, brutális erejű hangtömbök és szárnyaló futamok boszorkánykonyhájához vonzódik. Éppen ezért semmi meglepő nem volt abban, hogy 2008-2009-es évadban novemberre hirdetett, de végül február 25-re halasztott szólóestjének műsorára is 19. századi kompozíciókat tűzött. Végtére is ez a korszak hozta létre azt a nyak- (illetve inkább ujj- és hangszer-) törő mutatványok hatására alapozott művészi attitűdöt, amelyik nem feltárni, értelmezni, megmagyarázni igyekszik az alkotásokat, beavatva ezzel a hallgatóságot a művek létezésének törvényeibe, hanem lenyűgözni akarja a közönséget az emberfeletti teljesítmény transzcendens nagyszerűsége által, amely az emberi értelem számára jószerével megközelíthetetlen, az érzékeken keresztül mégis magával ragadó szellemi élményként hat.

Az első benyomás azonban, ahogyan ez rendszerint lenni szokott, ebben az esetben is egyoldalú képet mutatott. A mostani szólóesten Macujev művészi személyisége lényegesen összetettebbnek mutatkozott, bár valamelyest kiforratlannak is. Amit korábban az erősségének könyveltünk el, arról kiderült, hogy könnyen válik valódi tartalom és összpontosítás nélküli lendületté, ugyanakkor viszont olyan erényekkel kápráztatott el, amelyekre az első találkozás alapján nemigen számítottunk. Játékának izgalmasan új vonásait legkövetkezetesebben Csajkovszkij Évszakok című ciklusában (op. 37b) bontakoztatta ki, az este legszebb, legegységesebb részeként alkotva meg a darabok változatos hangulati elemekből összeállított füzérét. Finoman nosztalgikus ábrándozással ringó tempóiból, briliánsan kacér keringőjéből, természetes, éneklő dallamíveiből és lágy, mégis gyönyörű fényű billentéséből olyan megkapó egyszerűség, ugyanakkor olyan határozott egyéniség áradt, amely – a londoni Times lelkesedését alátámasztva – valóban Horowitzra emlékeztetett.

A végtelen gonddal összeillesztett, apró részletek magától értődő szépségének szuggesztivitása azonban, ha nem is tűnt el egészen, töredezetten a háttérbe szorult, amikor a hangverseny második felében a zord és energikus virtuozitás átvette a hatalmat. Az új cél a kirobbanó erejű, ragyogó, de mindenen átgázoló lendület felszabadítása lett. A maradéktalanul megvalósított törekvés már Liszt I. Mefisztó-keringőjét is átformálta némileg: a számító okosság hideg fényével riogató, fegyelmezett kompozícióból Macujev előadásában lehengerlően vérbő, de a túlvilági tervezés tökéletességével hadilábon álló darab lett, amely hajszoltan száguldott a végkimerülés felé.

Muszorgszkij zongoraciklusában, az Egy kiállítás képeiben aztán a fenyegető sodrás szétforgácsolta a narratív képek formáját is. Súlyos tremolók, acélos oktávskálák, testes akkordok dörögtek egymás után, szédítő kitartással, de anélkül, hogy lélegzetelállító hangzó megjelenésükön kívül bármi mást jelentettek volna. Eközben a szokatlanul bőkezűen adagolt agogika az idő egyenletes haladásának rendjét mosta el, kérdésessé téve a jelentőségteljesen megváratott hangok valódi súlyát és szerepét. A méltóságteljes fenség helyett vad ámokfutásba torkolló művet végül teljesen maga alá temette az őt felépítő elemek hátborzongató önállósodása. Ráadásul ezek az elemek is egyre kevésbé voltak hibátlanok, egyre sokasodtak a melléütések, az inkább csak iránnyal és erővel rendelkező, de pontos távolságot ki nem jelölő ugrások és futamok. Ugyanakkor, bár mindez nem használt a zenei élmény intellektuális vetületének, Macujev láthatóan keveset törődött ezzel a hiányossággal. Az akarat mágikus hatalmának kiterjesztésére koncentrált, és – igazi 19. századi virtuózhoz illően – az egyszeri megvalósulás kifogástalan precizitása helyett a szándék fokozódó kérlelhetetlenségével hódította meg hallgatóit, akik szűnni nem akaró ünnepléssel jutalmazták.

(2009. február 25. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Gyenyisz Macujev (zongora); Csajkovszkij: Évszakok, op. 37b; Liszt: I. Mefisztó-keringő; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.
Klasszikus hír

Az Emmi szerint pártpolitikai csatározás a 100 Tagú Cigányzenekar költözési ügye

Kásler Miklós pártpolitikai csatározásnak nevezte, hogy a 100 Tagú Cigányzenekarnak költöznie kell a VII. kerületből, a VII. kerületi vezetés viszont állítja, hogy találtak helyet a zenekarnak.