Klasszikus

Szenthelyi Miklós: "Nekem ez a dolgom"

2011.03.30. 07:32
Ajánlom
Hatvan esztendővel ezelőtt született Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Zeneakadémia tanára. Aki ez alkalomból gigantikus koncerttel lepi meg nem kevés rajongóját: a számára fontos, életpályáján meghatározó kilenc versenyművet adja elő, négy koncerten, egy napon, április 10-én, a Művészetek Palotájában. Mivel születésnapi koncertről van szó, nemcsak a programról, de egyéb dolgokról, a gyerekkorról is kérdeztük őt.

- Egy interjúban arról beszélt, hogy az Ön számára is nagyon fontos az, hogy a legfiatalabbakhoz is eljusson a zene. Ön mikor nyílt ki a zenére? Mit gondol a mai zeneoktatásról?

Édesanyám zongoratanárnő volt, tehát elég korán megismerkedtem a zenével, de hegedülni csak viszonylag későn, kilencéves koromban kezdtem el. Azok az idők, melyekben felnőttem, még egészen más idők voltak, hogy mást ne mondjak, majdnem minden Zeneakadémia-koncerten teltház volt. Annak is köszönhetően, hogy nem volt még divatban a tévénézés, nem voltak olyan erősek a zenétől elszívó erők, mint manapság. És mindemellett ma az iskolai énekoktatás is súlytalanabb lett: az én időmben a legrakoncátlanabb gyereket is le lehetett kötni az énekléssel. Az énekóra volt az, ahol nem kellett fegyelmezni, az éneklés élvezetét adhatták át az akkori tanárok, és az éneklés volt az az eszköz, aminek segítségével az életet a maga problémáival a leginkább meg lehetett ismertetni és el lehetett fogadtatni. A klasszikus remekművekre nem egy tanárnak sikerülhetett kinyitni a gyerekek lelkét. Egyébként ma is látok reménykeltő fejleményeket. Nemrégen jártam egy külterületi zeneiskolában, ahová, nem túlzok, kilencszáz gyermek jár. A zene alkalmas arra, akárcsak a sport, hogy lekötve a gyerekek figyelmét, a kultúra, a komoly feladatok felé terelje őket, a zene segít abban, hogy a gyerekek megtanuljanak koncentrálni, és ne pótcselekvésekkel töltsék napjaikat. A mai gyerekek, úgy vélem, nagyon elhagyatottak. Sok bajnak, jelentős társadalmi problémáknak lehetne elejét venni azzal, ha a gyerekeket a rendszeres zenélésre szoktatnánk. De a szülőknek ma kevéssé fontos a zene, a mai társadalom a zenéhez túl pénzelvűvé vált.

- Azon a tanszéken, ahol Ön is oktat, tanított egykor az egyik legmeghatározóbb hegedűs egyéniség, Hubay Jenő. Kik szeretették meg Önnel a mostani koncerteken is meghatározó orosz versenyműveket?

- Meghatározta a pályámat, hogy Kovács Dénes asszisztense lehettem, hogy mellette dolgozhattam mint tanársegéd. De Szemjon Sznyitkovszkij az, aki új távlatokat nyitott nekem, és ő az orosz oktatási szisztéma híve volt. Mint kiderült, ez tulajdonképpen a Hubay-iskolát jelenti. És ha meg kéne fognom a Hubay-iskola lényegét, azt mondanám, az alapja az, hogy mindenkitől a lehető legnagyobb erőfeszítést követeli, áldozatot és munkát. Ennek köszönhető, hogy ha megjelent egy versenyen egy orosz muzsikus, annak látatlanban oda lehetett adni a díjat. Az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott a világ: szétesett a Szovjetunió, és a tehetséges oroszok még inkább hallathatták a hangjukat. Egyesült Németország. Németországban nagyon figyelnek arra, hogy pódiumhoz elsőként a német fiatal tehetség jusson. A külföldi csak a második lehet. Előretört Ázsia. Szorgalomban és odaadásban a japán és a kínai diákok verhetetlenek, és ők nem is olyan önfejűek, mint az európaiak. Ha egy ázsiai zenésztől kér valamit egy karmester, akkor az nem ellenkezik, nem mondja el, hogy szerinte miért nem úgy kéne, hanem megcsinálja.

- A programból számos nagy név, Mozart, Beethoven hiányzik, alapvetően a romantikus repertoárra és Vivaldira épül.

Mozartnak külön világa van, nem éreztem a programba illeszthetőnek egyik művét sem. Ez nem egy spontán kialakult műsor. Minden darabról el tudnám mondani, hogy miért kötődöm hozzá. Az uniós elnökség ideje alatt úgy éreztem, valami olyasmivel kell kirukkolni, ami kuriózum, amire kuriózum volta miatt figyelnek fel.

- Mendelssohn versenyművének hiánya a legszembetűnőbb.

Igen, szóba került, hogy azt is játsszuk el, de Lalo műve - a Spanyol szimfónia - mellett döntöttem. Nagyon ritkán játszott, nagy nehézségi fokú, ugyanakkor nagyon érzelmes darab. Koncerten utoljára talán éppen egyik tanítványom, Lendvay József játszotta.

- Más igen nehéz mű is akad a programban...

Próbára akarom tenni magam. E koncerteknek az lesz a végeredménye, hogy megtudom, hol is tartok, megtudok valamit magamról, és ebből következően megtudom azt is, merre tovább. Ez a négy koncert ötven év tevékenységének lenyomata lesz. Semmiképpen sem sportteljesítmény, nem erőfitogtatás; arra vagyok kíváncsi, hogy bírom-e. Önmagamat akarom felmérni a koncertekkel. Rengeteg kérdőjel van még bennem, ha komolyabban belegondolok, már az is nagy feladat, hogy a műveket fejből tudjam: de lehetne erre nyugodtan azt mondani, igen, de nekem ez a dolgom. Mert igen: nekem ez a dolgom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus interjú

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.