Klasszikus

Szentjánosbogár, semmi több

2003.12.05. 00:00
Ajánlom
Ferencz Éva a léleknyitogató népi imádságokról Jankovics Marcell írta róla: "Ferencz Éva nekünk, helyettünk, értünk énekel, akik már nem tudunk énekelni, és tán már hittel fohászkodni sem, de akiknek ugyanúgy szükségünk van, hogy valaki írral kenegesse lelki sebeinket, a nevünkben szóljon." Ferencz Éva december 5-én a Lipót-kápolna restaurálásáért rendezett jótékonysági esten lép fel.

- A Repülj páva! című népdalversenyen már 1970-ben díjat nyert, utána évtizedekig mégis mással foglalkozott, színésznő lett. Nem bánja a kitérőt?

- Az én életem is bizonyítja a bibliai tanítást: a Jóisten mindannyiunk számára a legmegfelelőbb életutat gondolja ki, de nem erőszakolja ránk. Az ember választhat. De minden a javunkra válik, még a rossz döntéseink is. Teli zsákkal érkezünk a Földre, és tőlünk függ, hogy mit teszünk az ajándékokkal. Zenei és színészi tehetségem már korán megmutatkozott, amit szüleim tápláltak is bennem. Édesapámtól, aki Székelyföldről, Gyergyószárhegyről származott, nem sokkal halála előtt kaptam egy kolozsvári kiadású népdalos füzetet. Így egyértelmű volt, hogy az első televíziós népdalversenyen el kell indulnom. Édesapám ezt sajnos már nem élhette meg.

- Miért jelentkezett a színművészeti főiskolára?

- Magyarországon a népdaléneklés rangját akkoriban Török Erzsi jelentette, de nekünk, kezdőknek nem sok lehetőségünk volt. Kevés fellépés adódott, és bizony előfordult, hogy egy kimosott váza volt az énekem jutalma. Édesapám halála nehéz éveket hozott. Érettségi után a műszaki egyetemen nyomtatott áramköröket rajzoltam, a szemem majd' kifolyt, és olyan vegyszerrel dolgoztam, ami tönkretette a torkomat. Közben a konzervatóriumot végeztem. Ekkoriban hívtak a Honvéd Művészegyüttesbe, ahol egy Petőfi-műsor keretében Kallós Zoltán gyűjtéséből énekeltem folklorizált Petőfi-verseket. Itt kaptam biztatást, hogy jelentkezzem a színművészeti főiskolára. Bármilyen feladatom volt - próza vagy zenés műfaj -, nagy hittel csináltam mindent. Talán a külföldi rendezők és kritikusok is ezt látták meg bennem.

- Hogyan került Ausztriába?

- Nyakas székely vér csörgedez bennem: nem tudom végrehajtani azt, ami a belső meggyőződésemmel ellenkezik. Sokszor kellett olyan szerepet eljátszanom, amit nem szerettem, ezért 1980-ban fölmondtam Szolnokon. Bécsben az első próbaéneklés után szerződést kaptam, pedig senkit sem ismertem. Édesanyám, aki a háború alatt Ausztriáig menekült, mindig emlegette, hogy a gyerekei is bejárták szinte ugyanazt az utat. Lám, én is eljutottam Ausztriába, és megismertem, milyen idegen földön élni. Ahogy egy csángó népdal mondja: "Idegenség, idegenség, / Be megetted a lelkemet, / Láncra tetted szívemet, / Elhirvasztottál engemet." Hét évig maradtam.

- Mikor találkozott Erdélyi Zsuzsannával?

- Domokos Pál Péterhez, a csángó kultúra kutatójához, nagy ismerőjéhez családi kapcsolat fűzött. Péter bácsi emlékére két estet szerveztem 1993-ban és 1994-ben Péter Pál napján. Akkor találkoztam először Erdélyi Zsuzsannával. 1993 keserves év volt számomra. Édesanyám akkor már nagyon beteg volt, de megígérte, hogy halála után is vigyázni fog rám. Mintha "rábízott" volna Erdélyi Zsuzsannára, akinek a vallásos néphagyomány megismerését köszönhetem, s akinek az imádságait azóta is mondom és énekelem.

- A régi világban az emberek más életformát éltek: az ének megkönnyítette a nehéz munkát, a napi imádságokkal pedig lelkileg is feltöltődtek, miközben mi gyakran arra sem szakítunk időt, hogy legalább este elcsöndesedjen a lelkünk. Az imádságnak "praktikus" szerepe is volt?

- Hát hogyne! Mindennek megvolt az ideje, és mindenre volt idő. Az imádságra is. Rend volt: mindennek megadták a módját, míg ma mindent kapkodva teszünk. Reggel, amikor felkeltek, így imádkoztak: "Uram! Adj kedvet, bátorságot és erőt! Hogy mindennap valami hasznosat és jót cselekedjek. Adj reménységet és alázatosságot, hogy a véghezvinnivalókat végezhessem!" Este pedig eljött a csendesség órája, amikor hálát adtak az egész napért. Én is a helyemre kerültem, amikor a szakrális hagyományok mívelésével kezdtem foglalkozni. Színésznő koromban a legnagyobb sikerek közepette is gyakran feltettem a kérdést egy-egy előadás után, hogy vajon használtam-e azzal, amit tettem.

- Mit adhatnak nekünk ezek a dalok most, a harmadik évezredben, az európai uniós csatlakozás küszöbén?

- Az élet ma sem könnyű, sohasem volt az. A régi ember azonban nem járt orvoshoz, hogy a lelkét gyógyítsa. Isten terített asztalt tett elénk: a gyógyírt az ének, az imádság adta, a lélek legmélyebbről jövő kisajdulásai. Olyan ezeket a dalokat énekelni, mintha több száz évvel ezelőtti ősökkel beszélgetnénk, énekelnénk. Ezeken a régiségeken nincs mit leporolni, mert a régi világ üzenete, bölcsessége rejlik bennük, s mert tiszta lelki forrásból erednek. Ahogy egy régi köszöntő mondja: "mennyei harmattal" öntözik a lelkünket. Ebben a mindent túlharsogó világban jó szívvel ajánlom eleink receptjét, a léleknyitogató imádságokat. Hátha rátalálunk lelkünk "tiszta szobájára".

- Gyakran lehet látni a nevét az Értékmegőrzők Civil Szervezet közleményeinek aláírói között: például a drogtörvény liberalizálása ellen vagy a Teller Ede-levél miatt emelték fel a szavukat. Miért fontos a közéleti szerepvállalás?

- A művészek élete nagyító alatt van, ezért azok, akiket sokan ismernek és talán szeretnek is, akikre fel lehet nézni, fontos szerepet tölthetnek be, ha a művészetükön túl is jó célokat szolgálhatnak. Ha igazságtalanság éri azon embertársaink tömegét, akiket a sors "kegyelme" a nyájért most felelős gazda gondjaira bízott, akkor fel kell emelnünk a szavunkat. Ezért fontos nekem az értékmegőrzők társasága, és nagy megtiszteltetés, hogy közöttük lehetek.

- Koncertsorozatot rendezett a tűz pusztította zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola megsegítésére, december 5-én 17 órakor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén lévő Lipót-kápolnában énekel, december 14-én este hét órakor pedig a Thököly úti Szent Domonkos-templom tűzkárt szenvedett orgonájának felújításáért ad karácsonyi koncertet. Ez egyfajta küldetés?

- A Magyar Örökség Díj kötelez. Az anyanyelvi kultúra és a magyar néplélek kapott reflektorfényt általam. Azok az emberek, akik a koncertjeimre eljönnek, megtisztulásra vágynak. Ha látná azokat az arcokat, a megemelkedett lelkeket, amikor átadom ezeket a kincseket! És közben jó ügyekért gyűjtünk: a Lipót-kápolna gyönyörű freskóit a hetvenes években festették le, helyreállításukhoz sok pénzre van szükség.

- Testi-lelki kenyerünk című lemezét önálló est keretében mutatja be december 10-én 18 órakor a Magyarok Házában. A lemez borítóján így fogalmaz: "a harmadik évezredbe lépő ember túl sokat foglalkozik testi mivoltával (...), a lélek elárvul, mostohagyerekké válik. Pedig a lélek minden erőnk forrása, szellemi és fizikai létünk minőségének meghatározója." Ha önre néz az ember, nem is kételkedik e szavak igazságában.

- A lélek terhét időnként le kell tenni, hogy aztán újra szolgálni tudja testi mivoltunkat. Úgy, ahogy a télbe forduló természet is lenyugszik, erőt gyűjt, várja a halálból feltámadó új életet. Adventkor pedig várjuk a Fényt, a Megváltót. A sötétségben szükség van a szentjánosbogarakra, a kicsi lámpásokra, mindazokra az emberekre, akik ott szolgálnak, ahova Isten állította őket. Ilyen kis szentjánosbogár szeretnék lenni, semmi több.

Élni az örökséggel

Ferencz Éva 1951. június 17-én született Szolnokon. 1970-ben a Magyar Televízió Röpülj páva! népdalversenyének Főváros-díjasa. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1977-ben szerzett diplomát. Szeged, Békéscsaba, Szolnok, Sankt Pölten, Bécs és Debrecen színházaiban prózai, musical- és operettdarabokban szerepelt. 1993-tól Erdélyi Zsuzsanna Európa-díjas, Kossuth-díjas néprajzkutatóval járja a Kárpát-medencét. 2001 augusztusában a Szent Korona előtt énekelt Esztergomban. 1999-ben elnyerte a Magyar Szellemi Védegylet által alapított Rendületlenül diplomát, 2002-ben a Széchenyi Társaság kitüntetését és a Magyar Régizene Társaság által alapított Tinódi-lant Díjat kapta meg. Az ősi népi imádságok ihletett zenei tolmácsolásáért 2003-ban Magyar Örökség Díjjal jutalmazták. Megjelent CD-k: Világ békessége (1997), Világ váltságáért (1998), Idvezlégy Bódog Szent István királ! (2000), Tündérvilág (2002), Testi-lelki kenyerünk (2003).

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.