„A koncert keretét Bach Máté-passiója adja, de Jézus szenvedéstörténete mellett együttérzésünket fejezzük ki más ártatlan áldozatokkal is” – foglalja össze Fischer Iván a Kompasszió (könyörület, részvét) névre keresztelt hangverseny koncepcióját. Bach legterjedelmesebb művének mintegy fele szólal meg a koncerten. A nyitókórus után, a történet első kulcspontjánál a Budapesti Fesztiválzenekar rögtön beszúr egy odavágó, jelenünkre reagáló betétet, majd ismét Bach következik, és így tovább. Az eredmény: színes, utalásokkal teli, élő zenei reflexió a világra. A passió a Nyíregyházi Cantemus Kórus és válogatott nemzetközi szólisták előadásában szólal meg.
A fennmaradt két Bach-passió egyikét, a protestáns egyházzene csúcspontjának tekinthető Máté-passiót ma gyakran pusztán zeneműként adják elő, pedig nagyon is alkalmazott zene volt, vagy ahogy Fischer Iván fogalmaz, „szellemi tartalmú rituálé”. Az 1727 nagypéntekén bemutatott mű két része között nagyjából egyórás prédikáció hangzott el. A darabban található evangéliumi szövegek, a kor által jól értett zenei szimbólumok és a több ponton fellelhető kulcsszavak, amelyek összekötik a bibliai szövegeket Christian Picander költött verseivel és a korálok szövegeivel, mind azt mutatják, hogy ez a passió sokkal inkább tanítás, mint csupán zene. Tanítás részvétről és együttérzésről, vagyis kompasszióról.
Fischer Iván Amszterdamban már nagy sikerrel bemutatott elképzelése ehhez az eredeti gondolathoz csatlakozik.
A Máté-passióból kimaradt jelenetek helyén olyan klasszikus vagy épp népzenei, jazz-, kórus- és filmbetétek szólalnak meg, amelyek mondanivalójukban találkoznak a bachi üzenetekkel.
Ugyanaz a fogalom, több áldozat; egy este, több szenvedéstörténet – ez Fischer Iván szigorúan jelenre hangolt, folyamatosan változó koncepciójának lényege.
A betétek után mindig visszatér Bach zenéje. A kettéosztott kórus és a zenekar elképesztő sztereóhangzást hoz létre, érzékletesen jeleníti meg a tömegek közti felelgetést. A Máté evangéliuma nyomán haladó elbeszélés többször megáll, hogy áriák formájában vetítsen ki egy-egy érzést. Az intenzív, drámai, gyakran szenvedélyes zenében Bach számos szövegfestő eszközt használt, vokálisan és hangszeresen egyaránt. Jézus megszólalásait például mindig a vonósok tartott akkordjai kísérik, ez távolítja el őt a többi szereplőről, hangsúlyozza isteni létét. Bach legendás korálfeldolgozásai, amelyek a dramaturgiai csúcspontokon szólalnak meg, minden más zenénél közelebb állnak Istenhez. A Kompasszió a vallásos operának is nevezett mű zárókórusának hangjaival cseng ki.
„Most, hogy a szenvedés képei érkeznek hozzánk a világ minden tájáról, úgy gondolom, hogy ez nagyon szép megoldás, ami a passió formájához is kiválóan illeszkedik. Megmutatja, bebizonyítja, hogy nem elavult és poros, éppen ellenkezőleg, nagyon is aktuális lehet. Így jobban meg tudjuk vele érinteni az embereket. [...] Természetesen a Máté-passió szent dolog, de hogy épp ezt a nagyszerű művet választjuk arra, hogy kiegészítve, új megoldások beleillesztésével új gondolatokat ébresszünk ezáltal, épp azt mutatja, hogy
a legnagyobb értékeket érdemes szemügyre venni és újragondolni, hogy az aktuális politikai és társadalmi traumákat jobban megérthessük és átérezhessük
– nyilatkozta a koncert kapcsán Hanno Müller-Barchmann, az előadás basszbariton szólistája.
Kompasszió – J. S. Bach Máté-passiója és más szenvedéstörténetek
március 24., 15:30, 25., 26. 19:45, Müpa
Vezényel: Fischer Iván
Szólista: Anna-Lena Elbert (szoprán), Olivia Vermeulen (mezzoszoprán), Nicholas Mulroy (tenor), Hanno Müller-Brachmann (basszbariton)
Taiseer Elias (oud), Bard, Daniel (hegedű), Roopa Panesar (szitár), Zohar Fresco (keretes dob)
Kórus: Cantemus Vegyeskar, Cantemus Gyermekkar
Részletes műsor és további információ a koncertekről itt érhető el. >>>
Fejléckép: Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar (fotó/forrás: Stiller Ákos / Budapesti Fesztiválzenekar)
hírlevél
