Maurice Alexis Jarre 1924. szeptember 13-án született Lyonban. Zenészdinasztia tagja, nagyapja a Lyoni Opera karmestere, apja zenei igazgató volt, fia, Jean-Michel Jarre is muzsikus lett, az elektromos zene egyik legsikeresebb előadója.
Maurice először különféle zenekarokban dobolt, apja akarata ellenére hagyta ott a Sorbonne-t, hogy a párizsi Konzervatórium zeneszerző szakára iratkozzon be, egyik tanára Arthur Honegger volt. Ezután Pierre Boulez társaságában Jean-Louis Barrault, később Jean Vilar színházában volt zeneszerző, zeneigazgató, dolgozott Gérard Philipe-pel, Jean Cocteau-val, Pablo Picassóval, Luchino Viscontival, Jean Marais-val, Jeanne Moreau-val.
Első filmzenéit 1951-ben Georges Franju filmjeihez írta, és a következő évtizedben mintegy félszáz francia televíziós és nagyjátékfilmhez írt kísérőzenét.
Élete nagy lehetősége 1962-ben érkezett el, amikor Sam Shepard producer – miután hallotta egyik szerzeményét – felkérte, hogy komponálja meg a David Lean rendezte Arábiai Lawrence című szuperprodukció kísérőzenéjét (amihez az is kellett, hogy ketten visszamondják a megbízatást). A csaknem kétórás anyagot hat hét alatt kellett produkálnia, ami még az ő munkabírását is meghaladta, de megérte az erőfeszítés: az addig ismeretlen francia azonnal elnyerte az Oscar-díjat. Érdekesség, hogy a másik két Oscar-díjas filmjét, a Doktor Zsivágót és az Út Indiába címűt is Lean rendezte.
A rendező az 1965-ös Doktor Zsivágó fő zenei motívumának egy orosz népdalt választott volna, de a várható szerzői jogi problémák miatt az ötletet elvetették. Végül a sokadik változat után született meg az igazi, a szívbemarkoló, elvágyódást jelképező motívum, amely újabb és újabb hangszerelésben csendül fel. A Lara témája címmel ismertté vált melódiára később szöveget is írtak, és Somewhere My Love címmel Ray Conniff és Connie Francis is elénekelte.
Oscar-díjjal jutalmazott, harmadik közös munkájuk az 1984-es Út Indiába volt, a keleties, érzéki zenét alig két és fél hét alatt fejezte be. David Leannel az igényesség és a pontosan kialakított elképzelések kötötték össze; Jarre szerint mindketten megszállottak voltak.
Ezt követően számos legendás filmrendezővel dolgozott együtt, köztük volt Alfred Hitchcock, John Huston, Franco Zeffirelli, Visconti, Elia Kazan és Clint Eastwood, de ő komponálta Szabó István A napfény íze című filmjének zenéjét is. Csaknem százötven kísérőzenét szerzett, néhány ismert filmjei közül: A leghosszabb nap, Elátkozottak, A kis szemtanú, Gorillák a ködben, Holt költők társasága, Végzetes vonzerő, a Bádogdob.
1982-ben ő alkotta meg az első teljes mértékben elektronikus filmzenét A veszélyes élet éve című filmhez.
A televízióban is dolgozott, ő szerezte többek között a nálunk is nagy sikerrel vetített A sógun című sorozat zenéjét.
Maurice Jarre
Az összesen kilenc Oscar-jelölés mellett tízszer jelölték Golden Globe-díjra, amellyel négyszer tüntették ki, Grammy-díját a Doktor Zsivágó zenéjének főmotívumával nyerte el. Kétszer kapta meg a Brit Filmakadémia díját, 2005-ben az Európai Filmakadémia életműdíjjal tüntette ki, és csillagot kapott a Hírességek sétányán Hollywoodban.
Az évtizedekig Amerikában élő komponista négy házasságából egy lánya és két fia született, Jean-Michel világhírű zenész, Kevin forgatókönyvíró lett. Maurice Jarre 2009. március 29-én hunyt el a kaliforniai Malibuban.
Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.
hírlevél
