A Budapest Bábszínház felfedezte a műben rejlő lehetőséget és Presser Gábor zenéjével, (a zeneszerző végre újra írt színházi zenét) valamint a fiatal költő versszövegeivel műsorra tűzte a regény zenés báb kalandjáték változatát. Az előadáson érződik a komoly munka, több mint öt hónapig próbálták a darabot és az eredmény az alkotókat igazolta. Varró a kicsit szürreális, csapongó regényből egyenes vonalú, a szélesebb (gyerek)közönség számára is könnyen befogadható történetet kanyarított. Emellett volt bátorsága a regényben megismert szereplők közül többet kihagynia és a színházi változathoz újakat kitalálni. A bábelőadást Kovács Géza rendezte a Varró-szöveggel együtt szárnyalva, ugyanakkor a mű humorát, játékosságát intelligensen színpadra alkalmazva. A játékteret végig egy hatalmas ágy uralja, amely persze különböző változásokon megy keresztül. Fölötte pedig animációs film bejátszásokkal megjelenítve Muhi Andris és Maszat Janka kalandokkal teli utazásának különös állomásait követhetjük nyomon. Olykor a színpad fölötti tér hatalmas projektorrá változik, ahol egy más nézőpontból láthatjuk a hősöket. A bábok szellemesek és sokfélék. Az előadás és a lemez mesélője Garas Dezső, aki magától érthető egyszerűséggel avat be minket a kalandokba. Az Andrist és Jankát alakító Kovács Judit és Ellinger Edina lendületesen játszanak és énekelnek, de a kisebb karakterszerepeket alakítók is remek teljesítményt nyújtnak. A parádés szöveg méltó társa a zene. Különösen a babaarcú démon, Oláh Ibolya által szinte utánozhatatlanul elénekelt, a magány fájdalmát érzékeltető tangója és a kalózok rappalése, Geszti Péter közreműködésével marad emlékezetes. Nem nehéz megjósolni, hogy mindkettő könnyen sláger lehet. Emellett kifejezetten kellemes az utazó induló és a Maszat-dal is. Egyszóval örülhetünk, hiszen egy szerethető bábmusical születetett. Tudják mit, senki ne mosakodjon, legyen inkább maszatos, és most azonnal gyerekeivel együtt induljon el a Maszat-hegyen túlra! Ott találkozunk.