Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezte Dr. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a zene a növények növekedési ütemére. Kezdetben klasszikus zenét hallgattatott a növényekkel, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nem csak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövények „körében” is elvégezte a kísérletet. Arra jutott, hogy a magasságuk átlagosan 20-60%-kal gyorsabban fejlődött a regionális átlaghoz képest aktív zenehallgatás hatására.

Növények fülhallgatóval (Fotó/Forrás: Pixabay)

De hogyan érzékelik a zenét a növények, ha nincs is fülük?

A hanghullámokat a növények tökéletesen érzékelik, még ha nincs is speciálisan erre kifejlődött szervük.

Ők tehát nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.

Ez a vibráció pedig felgyorsíthatja a protoplazmatikus mozgást a növényben, vagyis a sejtalkotó protoplazmák mozgását. Ez pedig hatással van a növény egész rendszerére, teljesítményére, például ásványi anyag tartalma is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zeneélvező növény.

Természetesen a különböző stílusú zenék különböző frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, és ennek megfelelően a hatásuk is eltérő a növényekre nézve. A hangosabb zenék, mint például a rock, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

Növény zongorával (Fotó/Forrás: Pixabay)

Milyen stílusú zenét kedvelnek leginkább a növények?

Dorothy Retallack 1973-ban három csoportra osztotta oxigéntermelő "alanyait": 

Az első csoport növényei 2 héten belül elpusztultak, a második csoport már egészségesebbnek bizonyult, a csendben, békén hagyott növények voltak a legegészségesebbek. A kísérlet sikerén felbuzdulva Retallack két tanítványa is megcsinálta a maga tesztjét.

Az egyik csoport növénnyel Haydn-t, Beethovent, Brahms-ot és Schubertet hallgattattak: a növények ennek hatására közeledni kezdtek a hangszórókhoz és összefonódtak egymással.

A második csoport tagjai viszont, akikkel hangosabb, agresszívebb rock zenét hallgattattak, eltávolodtak a hangszórókról, sőt, feltapadtak az üvegház oldalára, mintha csak be akarnák fogni a fülüket, vagy elmenekülni a hang elől. Később Retallack maga is hallgattatott rock zenét kísérleti célból növényeivel, többek között Led Zeppelint és Jimi Hendrixet. Megfigyelése szerint a növények abnormális módon vertikális irányban kezdtek el növekedni, és a szokásosnál kisebb leveleket hajtottak. Olyan reakciókat mutattak, mint amikor túllocsolják a növényt. A körömvirágok például két héten belül el is pusztultak. Az eredményeket a kutató 1973-as The Sound of Music and Plants című könyvében publikálta.

Van ennek valódi haszna?

Egy dél-afrikai bortermelő, DeMorgenzon a barokk zenére esküszik: az érlelés felgyorsítása érdekében kizárólag barokk zeneszerzők műveit hallgattatja a szőlőtőkéivel. Meg van győződve arról, hogy a rezgések nem csupán a növényre, de a termőtalajra is jó hatással vannak, ahol létfontosságú gombák és baktériumok termelődnek, amik elengedhetetlenek az egészséges gyökérfejlődés szempontjából.

DeMorgenzon egy korábbi kutatás résztvevőjeként bízik ennyire a zene jótékony hatásában. 2008-ban 91 hektáros ültetvényén két csoport szőlőt vetett össze: az egyik üvegházban a nap 24 órájában hallgattatott barokk zenét a szőlővel: a playlistjén 2473 klasszikus barokk mű szerepelt, ami 7,5 napig ismétlés nélkül tudta szórakoztatni palántáit, míg a másik ültetvényen csend volt. Retallack korábbi kísérletéhez képest, ahol 8, illetve 3 órás periódusokként csupán egy kitartott hangot játszottak le a növényeknek, amire nem reagáltak jól,

a napi 24 órában játszott barokk zenét kifejezetten élvezte a szőlő, sőt a borospince látogatói is.

Ez a kísérlet eredetileg a kártevők távoltartására vonatkozott, a jobb gyümölcsök láttán azonban később is használták termelékenységi eszközként.

Egyre több nagyüzemi bortermelő játszik klasszikus zenét az üvegházakban, annak ellenére, hogy még nem nyert egészen pontos tudományos magyarázatot a zene növényekre gyakorolt jótékony hatása. Helyezzen tehát nyugodtan hangszórókat növényei közelébe, és kezdjen lejátszani nekik zenét! Ha lehet, klasszikusat! 

(via: dengarden.com)