Klasszikus

Szeretnek-e zenét hallgatni a növények?

2018.01.30. 10:18
Ajánlom
Ha ránk ilyen nagy hatással van egy-egy zenemű, miért hagyná hidegen a növényeket? Utánanéztünk, van-e a növények és a zene viszonyára vonatkozó kutatás.

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezte Dr. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a zene a növények növekedési ütemére. Kezdetben klasszikus zenét hallgattatott a növényekkel, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nem csak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövények „körében” is elvégezte a kísérletet. Arra jutott, hogy a magasságuk átlagosan 20-60%-kal gyorsabban fejlődött a regionális átlaghoz képest aktív zenehallgatás hatására.

headphones-2595259 960 720

headphones-2595259 960 720

De hogyan érzékelik a zenét a növények, ha nincs is fülük?

A hanghullámokat a növények tökéletesen érzékelik, még ha nincs is speciálisan erre kifejlődött szervük.

Ők tehát nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.

Ez a vibráció pedig felgyorsíthatja a protoplazmatikus mozgást a növényben, vagyis a sejtalkotó protoplazmák mozgását. Ez pedig hatással van a növény egész rendszerére, teljesítményére, például ásványi anyag tartalma is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zeneélvező növény.

Természetesen a különböző stílusú zenék különböző frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, és ennek megfelelően a hatásuk is eltérő a növényekre nézve. A hangosabb zenék, mint például a rock, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

28047-f9d42d-music-and-plants-5

28047-f9d42d-music-and-plants-5

Milyen stílusú zenét kedvelnek leginkább a növények?

Dorothy Retallack 1973-ban három csoportra osztotta oxigéntermelő "alanyait": 

az első csoporttal 8 órás periódusokban egyetlen, hosszú F hangot hallgattatott, a második csoporttal ugyanezt tette 3 órás periódusokban, a harmadik csoportot pedig csendben figyelte, miközben ugyanúgy locsolta mindhárom csoport tagjait.

Az első csoport növényei 2 héten belül elpusztultak, a második csoport már egészségesebbnek bizonyult, a csendben, békén hagyott növények voltak a legegészségesebbek. A kísérlet sikerén felbuzdulva Retallack két tanítványa is megcsinálta a maga tesztjét.

Az egyik csoport növénnyel Haydn-t, Beethovent, Brahms-ot és Schubertet hallgattattak: a növények ennek hatására közeledni kezdtek a hangszórókhoz és összefonódtak egymással.

A második csoport tagjai viszont, akikkel hangosabb, agresszívebb rock zenét hallgattattak, eltávolodtak a hangszórókról, sőt, feltapadtak az üvegház oldalára, mintha csak be akarnák fogni a fülüket, vagy elmenekülni a hang elől. Később Retallack maga is hallgattatott rock zenét kísérleti célból növényeivel, többek között Led Zeppelint és Jimi Hendrixet. Megfigyelése szerint a növények abnormális módon vertikális irányban kezdtek el növekedni, és a szokásosnál kisebb leveleket hajtottak. Olyan reakciókat mutattak, mint amikor túllocsolják a növényt. A körömvirágok például két héten belül el is pusztultak. Az eredményeket a kutató 1973-as The Sound of Music and Plants című könyvében publikálta.

Van ennek valódi haszna?

Egy dél-afrikai bortermelő, DeMorgenzon a barokk zenére esküszik: az érlelés felgyorsítása érdekében kizárólag barokk zeneszerzők műveit hallgattatja a szőlőtőkéivel. Meg van győződve arról, hogy a rezgések nem csupán a növényre, de a termőtalajra is jó hatással vannak, ahol létfontosságú gombák és baktériumok termelődnek, amik elengedhetetlenek az egészséges gyökérfejlődés szempontjából.

DeMorgenzon egy korábbi kutatás résztvevőjeként bízik ennyire a zene jótékony hatásában. 2008-ban 91 hektáros ültetvényén két csoport szőlőt vetett össze: az egyik üvegházban a nap 24 órájában hallgattatott barokk zenét a szőlővel: a playlistjén 2473 klasszikus barokk mű szerepelt, ami 7,5 napig ismétlés nélkül tudta szórakoztatni palántáit, míg a másik ültetvényen csend volt. Retallack korábbi kísérletéhez képest, ahol 8, illetve 3 órás periódusokként csupán egy kitartott hangot játszottak le a növényeknek, amire nem reagáltak jól,

a napi 24 órában játszott barokk zenét kifejezetten élvezte a szőlő, sőt a borospince látogatói is.

Ez a kísérlet eredetileg a kártevők távoltartására vonatkozott, a jobb gyümölcsök láttán azonban később is használták termelékenységi eszközként.

Egyre több nagyüzemi bortermelő játszik klasszikus zenét az üvegházakban, annak ellenére, hogy még nem nyert egészen pontos tudományos magyarázatot a zene növényekre gyakorolt jótékony hatása. Helyezzen tehát nyugodtan hangszórókat növényei közelébe, és kezdjen lejátszani nekik zenét! Ha lehet, klasszikusat! 

(via: dengarden.com)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá. Százhuszonöt éve hunyt el Anton Rubinstein.
Klasszikus interjú

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus ajánló

Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estet adnak a Zeneakadémián

Egy különleges zongoraesttel lepi meg az „MVM Koncertek – A Zongora 1-ben”-sorozat a közönségét november 22-én a Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus mti

Már megint elárvereznek egy Mozart kottát

Egy-két fiatalkori menüettet. Bezzeg a Requiem kézirata nem kerül kalapács alá soha, pedig összedobnánk rá a pénzt a szerkesztőségben.