Klasszikus

Szeretnek-e zenét hallgatni a növények?

2018.01.30. 10:18
Ajánlom
Ha ránk ilyen nagy hatással van egy-egy zenemű, miért hagyná hidegen a növényeket? Utánanéztünk, van-e a növények és a zene viszonyára vonatkozó kutatás.

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezte Dr. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a zene a növények növekedési ütemére. Kezdetben klasszikus zenét hallgattatott a növényekkel, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nem csak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövények „körében” is elvégezte a kísérletet. Arra jutott, hogy a magasságuk átlagosan 20-60%-kal gyorsabban fejlődött a regionális átlaghoz képest aktív zenehallgatás hatására.

headphones-2595259 960 720

headphones-2595259 960 720

De hogyan érzékelik a zenét a növények, ha nincs is fülük?

A hanghullámokat a növények tökéletesen érzékelik, még ha nincs is speciálisan erre kifejlődött szervük.

Ők tehát nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.

Ez a vibráció pedig felgyorsíthatja a protoplazmatikus mozgást a növényben, vagyis a sejtalkotó protoplazmák mozgását. Ez pedig hatással van a növény egész rendszerére, teljesítményére, például ásványi anyag tartalma is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zeneélvező növény.

Természetesen a különböző stílusú zenék különböző frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, és ennek megfelelően a hatásuk is eltérő a növényekre nézve. A hangosabb zenék, mint például a rock, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

28047-f9d42d-music-and-plants-5

28047-f9d42d-music-and-plants-5

Milyen stílusú zenét kedvelnek leginkább a növények?

Dorothy Retallack 1973-ban három csoportra osztotta oxigéntermelő "alanyait": 

az első csoporttal 8 órás periódusokban egyetlen, hosszú F hangot hallgattatott, a második csoporttal ugyanezt tette 3 órás periódusokban, a harmadik csoportot pedig csendben figyelte, miközben ugyanúgy locsolta mindhárom csoport tagjait.

Az első csoport növényei 2 héten belül elpusztultak, a második csoport már egészségesebbnek bizonyult, a csendben, békén hagyott növények voltak a legegészségesebbek. A kísérlet sikerén felbuzdulva Retallack két tanítványa is megcsinálta a maga tesztjét.

Az egyik csoport növénnyel Haydn-t, Beethovent, Brahms-ot és Schubertet hallgattattak: a növények ennek hatására közeledni kezdtek a hangszórókhoz és összefonódtak egymással.

A második csoport tagjai viszont, akikkel hangosabb, agresszívebb rock zenét hallgattattak, eltávolodtak a hangszórókról, sőt, feltapadtak az üvegház oldalára, mintha csak be akarnák fogni a fülüket, vagy elmenekülni a hang elől. Később Retallack maga is hallgattatott rock zenét kísérleti célból növényeivel, többek között Led Zeppelint és Jimi Hendrixet. Megfigyelése szerint a növények abnormális módon vertikális irányban kezdtek el növekedni, és a szokásosnál kisebb leveleket hajtottak. Olyan reakciókat mutattak, mint amikor túllocsolják a növényt. A körömvirágok például két héten belül el is pusztultak. Az eredményeket a kutató 1973-as The Sound of Music and Plants című könyvében publikálta.

Van ennek valódi haszna?

Egy dél-afrikai bortermelő, DeMorgenzon a barokk zenére esküszik: az érlelés felgyorsítása érdekében kizárólag barokk zeneszerzők műveit hallgattatja a szőlőtőkéivel. Meg van győződve arról, hogy a rezgések nem csupán a növényre, de a termőtalajra is jó hatással vannak, ahol létfontosságú gombák és baktériumok termelődnek, amik elengedhetetlenek az egészséges gyökérfejlődés szempontjából.

DeMorgenzon egy korábbi kutatás résztvevőjeként bízik ennyire a zene jótékony hatásában. 2008-ban 91 hektáros ültetvényén két csoport szőlőt vetett össze: az egyik üvegházban a nap 24 órájában hallgattatott barokk zenét a szőlővel: a playlistjén 2473 klasszikus barokk mű szerepelt, ami 7,5 napig ismétlés nélkül tudta szórakoztatni palántáit, míg a másik ültetvényen csend volt. Retallack korábbi kísérletéhez képest, ahol 8, illetve 3 órás periódusokként csupán egy kitartott hangot játszottak le a növényeknek, amire nem reagáltak jól,

a napi 24 órában játszott barokk zenét kifejezetten élvezte a szőlő, sőt a borospince látogatói is.

Ez a kísérlet eredetileg a kártevők távoltartására vonatkozott, a jobb gyümölcsök láttán azonban később is használták termelékenységi eszközként.

Egyre több nagyüzemi bortermelő játszik klasszikus zenét az üvegházakban, annak ellenére, hogy még nem nyert egészen pontos tudományos magyarázatot a zene növényekre gyakorolt jótékony hatása. Helyezzen tehát nyugodtan hangszórókat növényei közelébe, és kezdjen lejátszani nekik zenét! Ha lehet, klasszikusat! 

(via: dengarden.com)

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.