Klasszikus

Szeretnek-e zenét hallgatni a növények?

2018.01.30. 10:18
Ajánlom
Ha ránk ilyen nagy hatással van egy-egy zenemű, miért hagyná hidegen a növényeket? Utánanéztünk, van-e a növények és a zene viszonyára vonatkozó kutatás.

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezte Dr. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a zene a növények növekedési ütemére. Kezdetben klasszikus zenét hallgattatott a növényekkel, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nem csak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövények „körében” is elvégezte a kísérletet. Arra jutott, hogy a magasságuk átlagosan 20-60%-kal gyorsabban fejlődött a regionális átlaghoz képest aktív zenehallgatás hatására.

headphones-2595259 960 720

Növények fülhallgatóval (Fotó/Forrás: Pixabay)

De hogyan érzékelik a zenét a növények, ha nincs is fülük?

A hanghullámokat a növények tökéletesen érzékelik, még ha nincs is speciálisan erre kifejlődött szervük.

Ők tehát nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.

Ez a vibráció pedig felgyorsíthatja a protoplazmatikus mozgást a növényben, vagyis a sejtalkotó protoplazmák mozgását. Ez pedig hatással van a növény egész rendszerére, teljesítményére, például ásványi anyag tartalma is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zeneélvező növény.

Természetesen a különböző stílusú zenék különböző frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, és ennek megfelelően a hatásuk is eltérő a növényekre nézve. A hangosabb zenék, mint például a rock, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

keyboard-gad9733bd3_1920-133119.jpg

Növény zongorával (Fotó/Forrás: Pixabay)

Milyen stílusú zenét kedvelnek leginkább a növények?

Dorothy Retallack 1973-ban három csoportra osztotta oxigéntermelő "alanyait": 

az első csoporttal 8 órás periódusokban egyetlen, hosszú F hangot hallgattatott, a második csoporttal ugyanezt tette 3 órás periódusokban, a harmadik csoportot pedig csendben figyelte, miközben ugyanúgy locsolta mindhárom csoport tagjait.

Az első csoport növényei 2 héten belül elpusztultak, a második csoport már egészségesebbnek bizonyult, a csendben, békén hagyott növények voltak a legegészségesebbek. A kísérlet sikerén felbuzdulva Retallack két tanítványa is megcsinálta a maga tesztjét.

Az egyik csoport növénnyel Haydn-t, Beethovent, Brahms-ot és Schubertet hallgattattak: a növények ennek hatására közeledni kezdtek a hangszórókhoz és összefonódtak egymással.

A második csoport tagjai viszont, akikkel hangosabb, agresszívebb rock zenét hallgattattak, eltávolodtak a hangszórókról, sőt, feltapadtak az üvegház oldalára, mintha csak be akarnák fogni a fülüket, vagy elmenekülni a hang elől. Később Retallack maga is hallgattatott rock zenét kísérleti célból növényeivel, többek között Led Zeppelint és Jimi Hendrixet. Megfigyelése szerint a növények abnormális módon vertikális irányban kezdtek el növekedni, és a szokásosnál kisebb leveleket hajtottak. Olyan reakciókat mutattak, mint amikor túllocsolják a növényt. A körömvirágok például két héten belül el is pusztultak. Az eredményeket a kutató 1973-as The Sound of Music and Plants című könyvében publikálta.

Van ennek valódi haszna?

Egy dél-afrikai bortermelő, DeMorgenzon a barokk zenére esküszik: az érlelés felgyorsítása érdekében kizárólag barokk zeneszerzők műveit hallgattatja a szőlőtőkéivel. Meg van győződve arról, hogy a rezgések nem csupán a növényre, de a termőtalajra is jó hatással vannak, ahol létfontosságú gombák és baktériumok termelődnek, amik elengedhetetlenek az egészséges gyökérfejlődés szempontjából.

DeMorgenzon egy korábbi kutatás résztvevőjeként bízik ennyire a zene jótékony hatásában. 2008-ban 91 hektáros ültetvényén két csoport szőlőt vetett össze: az egyik üvegházban a nap 24 órájában hallgattatott barokk zenét a szőlővel: a playlistjén 2473 klasszikus barokk mű szerepelt, ami 7,5 napig ismétlés nélkül tudta szórakoztatni palántáit, míg a másik ültetvényen csend volt. Retallack korábbi kísérletéhez képest, ahol 8, illetve 3 órás periódusokként csupán egy kitartott hangot játszottak le a növényeknek, amire nem reagáltak jól,

a napi 24 órában játszott barokk zenét kifejezetten élvezte a szőlő, sőt a borospince látogatói is.

Ez a kísérlet eredetileg a kártevők távoltartására vonatkozott, a jobb gyümölcsök láttán azonban később is használták termelékenységi eszközként.

Egyre több nagyüzemi bortermelő játszik klasszikus zenét az üvegházakban, annak ellenére, hogy még nem nyert egészen pontos tudományos magyarázatot a zene növényekre gyakorolt jótékony hatása. Helyezzen tehát nyugodtan hangszórókat növényei közelébe, és kezdjen lejátszani nekik zenét! Ha lehet, klasszikusat! 

(via: dengarden.com)

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Klasszikus

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Plusz

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.