Klasszikus

„Szeretnénk bátorítani a szülőket, hogy ne féljenek az énekléstől” – Beszélgetés Gróh Ilonával

2022.02.02. 10:35
Ajánlom
Gróh Ilonával, a Ringató módszer alapítójával, a Magyar Művészeti Akadémia művészetpedagógiai díjával kitüntetett, Magyar Örökség-díjas zenepedagógussal a kisgyermekek zenei neveléséről, a Ringató-módszer lényegéről, a foglalkozások felépítéséről, valamint a Pesti Vigadóban heti rendszerességgel látogatható Ringató-alkalmak egyediségéről beszélgettünk.

Mit jelent a Ringató? Mi a módszer lényege?

A Ringató egy szép elnevezés, egy fantázianév, a szó mögött csupa kellemes, pozitív élmény bújik meg. Kellemes a hangzása, szép, és köthető a kicsi gyerekekhez is.  Úgy szoktam megfogalmazni, hogy többfelé ágazik, amit el szeretnék érni ezzel az egész Ringató felépítménnyel, módszerrel, hálózattal, könyvekkel. A művészeti nevelés, azon belül is a zenei nevelés eszközeivel igyekszem olyat adni a kisgyerekes családoknak, amitől jobb lesz az életük. Olyan örömöt, élményt, szépséget, amitől épül a lelkük. A közös éneklés, a közös játék élményét szeretném megmutatni.

Kiknek szólnak a Ringató-foglalkozások?

Elsősorban a szülőknek szól minden, ami a Ringatón van, mert ezeket a pici gyerekeket még nem tanítjuk. Hároméves kor alatt nincsen direkt oktatás,

a szülőknek mutatunk mintát, olyat, ami értékes, nem bóvli, nem giccses, nem ócskaság, nem valami felkapott, divatos dolog.

Manapság olyan az információáramlás és az anyaggazdagság az interneten, amiben teljesen el lehet veszni. Próbálok ebben is segíteni a szülőknek, hogy mit válasszanak, mi az, ami tényleg értékes, és építi a lelket. Mostanában Tari Annamária pszichoterapeutával dolgozunk együtt, aki egy hosszú tanulmányt írt arról, hogy mennyire hasznos a részvétel a Ringatón. A tanulmány arról szólt, hogy a foglalkozások által teremtett helyzet milyen sokat ad az édesanyáknak, hogy hogyan nyugszanak meg, hogyan békülnek ki önmagukkal, illetve, hogy ez a közeg milyen szépen oldja fel a gyermekágyi depresszió tüneteit is.

ringato_53-100023.jpg

Ringató-foglalkozás (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan épül fel a foglalkozás?

Ezek a hagyományos, bensőséges, félórás alkalmak – ilyeneket tartunk a Pesti Vigadóban is – kisgyermekes családoknak szólnak, három év alatti gyermekekkel jönnek hozzánk anyukák, apukák, és annak külön örülünk, amikor nagyszülők is vannak.

Szeretnénk bátorítani a szülőket, hogy ne féljenek a hangjuktól, az énekléstől, csak próbálják ki itt, ebben a segítő közösségben.

A foglalkozásvezetőnek a feladata a segítés, hogy kialakítsa azt a hangulatot, azt az érzést, hogy a szülők merjenek együtt énekelni és játszani. Ennek érdekében egy nagyon oldott, nyugalmas hangulatot biztosítunk, és természetesen nagyon felkészült kolléganőkkel dolgozunk, akik kiváló emberek, több mint 150-en határainkon belül és túl. A foglalkozásoknak van egy összeszerkesztett, szép ívük, amelyeket az érzelmi élmény szolgálatába állítunk. Közös énekléssel indulnak, és azzal is zárulnak, ezzel adva keretet az alkalmaknak. Közben sok, úgynevezett ölbéli játék van, melyek a mozgáshoz kapcsolódnak. Ilyenkor a gyerekeket ölünkbe vesszük, lovagoltatjuk, höcögtetjük, simogatjuk a tenyerét, csiklandozzuk a pocakját, magasba emeljük, dülöngélünk és játszunk. Ezekből gyönyörű füzéreket, sorozatokat csinálunk, amelyeket a felnőtteknek mutatunk és nekik is tanítjuk, hogy tudjanak válogatni belőlük az otthoni játszáshoz.

Az alkalmakon a gyerekeknek önkéntes a részvétel. Soha nem várjuk el tőlük, hogy üljenek ölbe, tapsoljanak és énekeljenek. Ha kedvük van, odafordulnak, egyébként meg csak körülvesszük őket az ingerekkel.

Általában egy viszonylag üres teremben körberakjuk a székeket, leterítünk egy jó nagy szőnyeget, és nincsen se játék, se gyerekhangszer-kiosztás, semmilyen tárgyi eszközt nem használunk. Ez egy nagyon erős sajátossága a Ringatónak. Az eszköz az ember, a foglalkozásvezető, aki irányít, jól felkészült, de tud rögtönözni is, ha kell, jól énekel, hangszeren játszik, és óriási zenei anyag van a birtokában. Én a felnőtteket akarom motiválni, ahhoz pedig nincs szükség bábra és csörgőkre.

Milyen művekből válogatnak az alkalmakhoz?

A Ringató módszere Kodály Zoltán és Forrai Katalin munkásságára és zenei nevelési elveire épül. Nagyrészt magyar népdalokból válogatunk, a magyar tájegységeinkből, Erdélyből, a Felvidékről, de előfordulnak énekek más népek dalaiból is. Sok művet tanítunk Weöres Sándortól, és a kortárs dalokból is válogatunk. Az elmúlt hetekben például az egyik Palya Bea dalt énekeltük.

Felnőtteknek való dalokat is jó sokat éneklünk, mert fontos, hogy a szülő lelke milyen, mert a kisgyerek abból fog majd tovább táplálkozni.

Ha az édesanya feltöltődött egy ilyen félórás foglalkozáson, ha az a dallam, amit hallott, beleült a fülébe, a szívébe, és otthon előjön az az ének, amit énekelni szoktunk, hogy például: „Tente-tente drága, szívem-lelkem ága…” akkor már megérte. Nemcsak altatókat éneklünk, hanem mindenféle hangulatot, amit az emberi lélek át tud élni, igyekszünk megmutatni a dalainkkal – mert nagyon sokféle rétegződése van az emberi léleknek.

ringato1-100024.jpg

Ringató-foglalkozás a Pesti Vigadó (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan és mikor fogalmazódott meg Önben a Ringató ötlete?

Nekem nagyon boldog gyerekkorom volt, sokat köszönhetek a szüleimnek, valamint a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának, ahol kiváló tanárok tanítottak. Úgy gondoltam, hogy ezt a sok jót, amit az élettől és a tanáraimtól kaptam, szeretném továbbadni másoknak is. Az ötlet akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a szekszárdi Tanítóképző Főiskolán kezdtem tanítani óvónőket, viszont a főiskolán nem tanultam, és nem is oktatták, hogy az ének-zenei területen mit várhatunk el az óvodás korosztálytól. Ekkor kerestük fel az egyik kolléganőmmel ennek a témának a nemzetközi hírű professzorasszonyát, Forrai Katalin zenepedagógust, akitől megtanulhattuk, hogy mit is jelent az óvodai zenei nevelés.

Elsajátíthattuk, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy a kisgyerek szeresse a zenét, hogy élvezze a mondókákat, a lüktetést, és hogy hogyan kell megtanítani énekelni.

Aztán elkezdett érdekelni, hogy mi történik az óvodai zenei nevelés előtt, hogy mi van a családban, így elkezdtem tanítani bölcsődés gyerekekkel foglalkozó kisgyermeknevelőket. Továbbá készítettem egy kisfilmet arról, hogy én hogyan éneklek és játszom az akkori hároméves kislányommal, azért, hogy a kisgyermekes anyukáknak megmutassam, hogyan lehet a zenei nevelést beiktatni a három év alatti gyermekek életébe.

Egyszer egy zeneovis foglalkozásom után odajött hozzám egy kisgyermekes anyuka, hogy annyira jó ez a zeneóvoda, úgy szereti a kislánya, nem hozhatná-e el a kisebbik, egyéves gyermekét is.

Akkor 1991-et írtunk, és sok anyuka otthon maradt a kisbabájával hároméves koráig. Aztán eljött több kisgyermekes anyuka, egyre többen és többen lettünk, aminek híre ment egészen Budapestig. Mára már országhatárainkon túl is, világszerte nagy magyar közösségekben ismerik, gyakorolják és tanítják a Ringatót, aminek hatalmas közösségteremtő ereje van.

2017-ben már szerepeltek a Pesti Vigadó Nyitott Ház programjában. Tavaly ősztől pedig folyamatosan jelen vannak, hétfőn délelőttönként várják a kisgyermekes szülőket, nagyszülőket a Ringató-foglalkozások, melyek idén is folytatódnak. Mennyiben tesz hozzá a Pesti Vigadó történelmi, impozáns miliője a foglalkozásokhoz? Mennyivel más itt egy Ringató?

A Pesti Vigadóban olyan környezettel találkozhatnak a szülők, ahol máshol nem. Ezek a termek, ezek a falak áhítatot, csodálatot parancsolnak. Itt összeadódnak a szépségek, az építészet csodája, a környezeti kultúránk, az egész helynek a szelleme úgy tesz hozzá a magyar népdalokhoz, ahogy máshol ezt nem tapasztaljuk. Ebben a közegben Kodály Zoltán dallama úgy szólal meg a gyerekeket körbevevő felnőttek szájából, hogy a hang szinte szárnyra kel a hatalmas falak boltívei között, és megszületik a csoda. Nagyon hálás vagyok, hogy a Pesti Vigadóban tarthatunk Ringatókat, és szeretném ezt a csodálatos épületet minél több embernek megmutatni.

ringato2-100022.jpg

Ringató-foglalkozás a Pesti Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Sok foglalkozásvezető, rengeteg település, még több helyszín. Mi a sikerük titka?

A sikerünk titka szerintem az, hogy ez egy közösségi élmény, hogy a Ringató-foglalkozásokra járók egy közösséghez tudnak tartozni ebben az elszigetelt világunkban.

Itt megismerhetik egymást hasonló életkorú, gondolkodású, hasonló problémákkal élő, azonos élethelyzetben lévő fiatal családok.

Közösséghez tartoznak, miközben valamit kapnak ők is és a gyermekeik is, ami nagyon fontos dolog. A másik oldalról a sikerünk titka talán még az lehet, hogy azok a kolléganők, akikkel én együtt dolgozom, és akiket egyébként kiválogatok – a Ringató-tanfolyamokra alkalmassági vizsgával lehet bejutni –, fantasztikus emberek. Nem zenepedagógus mindenki – van köztük szemészorvos, tájépítészmérnök, de Zeneakadémiát végzett operaénekes is –, viszont jól képzett zenészek. Azon kívül, hogy kiválóan énekelnek, hangszeren játszanak, nagyon szeretik a foglalkozásokat vezetni, hisznek benne, és rendkívül elkötelezettek a Ringató iránt.

Nemcsak foglalkozásokat tartanak a lányával, hanem Ringató-könyveket is megjelentetnek. Mit tartalmaznak ezek a kiadványok?

Ezek a könyvek családoknak és gyermekeknek szóló dalgyűjtemények, daloslapozók, népzenei CD-vel megjelent mesekönyvek. Nemrég hoztuk létre a saját, Ringató Kiadónkat is.

Miért tartja fontosnak, hogy a gyerekek, már egészen pici, pár hónapos korban találkozzanak a zenével?

A gyermekek olyan lelki gazdagodást kapnak a zenétől és általában a művészetektől, hogy attól válnak igaz emberekké.

Egy pici gyerekkel, vagy akár a néhány hónapos, pocakon belüli magzattal is fontos kapcsolatot teremteni. A kicsi gyerekek a hosszú körmondatokat nem értik, nem fogják fel azok értelmét, de a hangulatát megérzik, akár a prózai beszédét is. Ha gyorsan és hangosan beszélek, akkor a kisgyerek ugyan nem érti, de érzi, hogy izgatott vagyok, hogy valami baj van. A dajkarímek, a halandzsaszövegek, csíb-csíb csibőricke, mág-mág magóricska, fekete kutya le tüdő, vékony vászon lepedő… nem véletlenül születtek, ezeknek a lüktetése hat a gyerekekre, és nem fontos az értelmes szöveg melléjük.

Weöres Sándor olyan gyönyörűen ír arról, hogy ugyan mit törődött ő a szavak értelmével, csengenek-bonganak, és az a lényeg.

Ezeknek öröme, szépsége van, ami építgeti a kisgyerekek lelkét, és ezáltal a jövőben fogékonyabbak, nyitottabbak lesznek a művészetekre.

Szerző: Nagy Márta Zsuzsa

A Ringató-foglalkozások időpontjai: február 7., 14., 21., 28., március 7., 21., 28. A foglalkozások 10:30-kor kezdődnek.

Bővebb információ ide kattintva érhető el: >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Gróh Ilona (fotó/forrás: Pesti Vigadó)

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Klasszikus ajánló

A mozdulatok költészete – kezdődik a Pastorale-sorozat

A Pastorale családi előadás-sorozat a 2023-as évadban is a Pesti Vigadó Dísztermében, a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében valósul meg. A 2023-as sorozat nyitókoncertje A mozdulatok költészete címmel, a Táncművészeti Egyetem közreműködésével mutat be egy különleges zenei világot.
Klasszikus gyász

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Klasszikus hír

Fesztivállal és versennyel emlékeznek Tallér Zsófia zeneszerzőre

Tallér Zsófia elismert zeneszerző, tanár 2021-ben hunyt el, nagy űrt hagyva maga után a magyar kulturális életben. Emlékére idén tavasszal először szervezik meg hagyományteremtő céllal a Sofianetta Fesztivált.
Klasszikus interjú

„Ha csinálsz valamit, csináld jól!” – interjú Varga Gilberttel

Varga Gilbert március 24-én a Müpában, 25-én a pécsi Kodály Központban vezényli a Pannon Filharmonikusokat. A világhírű dirigenst Franciaországban értük utol.