Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

Interjú Fekete Gyula zeneszerzővel
2018.11.16. 11:35
Ajánlom
November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Bartók nevét viseli a fesztivál: hogyan kapcsolódik a zeneszerzőverseny az ő zenéjéhez, stílusához, szellemiségéhez?

Dr. Vigh Andrea rektorasszony ötlete volt, hogy a Zeneakadémia Bartók-versenyt indítson. Ez egyrészt praktikus, hiszen

a Bartók-jogok lejártak, ezért a világban rendkívüli az érdeklődés az életmű iránt. Másrészt szükség van rá: szeretnénk vigyázni az örökségére.

Kitaláltunk tehát egy versenyfolyamot. Kétévente hangszeres versenyt hirdetünk, a páros években pedig műveket iratunk a következő évre. Idén zongorára készülő művekre írtunk ki zeneszerző-pályázatot. De nem írtuk be a kiírásba, hogy Bartók modorában, stílusában kell zenét szerezni, vagy az ő műveit kell feldolgozni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen zenét írnak a mai komponisták.

És milyet írnak?

214 versenydarab érkezett több mint ötven országból. Ez azt is jelzi, hogy Bartók, illetve a Zeneakadémia neve még ma is megszólítja a világot. A siker másik oka, hogy kiváló zsűrink van; Thomas Adés vezeti a bírálókat. De hogy a kérdésére is válaszoljak: először ijesztő volt, hogy ennyi művet meg kell hallgatni, végül azt tapasztaltam, hogy kíváncsi vagyok rájuk. Volt, amely népzenéből táplálkozott, volt, amely a jazzből, voltak az avantgarde, a romantika és a populáris műfajok irányából érkező darabok is. A nemzetközi zsűri döntéseit nézve úgy látom, hogy az intellektuálisabb megközelítések voltak nyerők. Nem mondom, hogy könnyű hallgatnivalót jelent majd a gálakoncerten elhangzó hat új zenemű – éppen ez a különleges újszerűség teszi a gálaestet izgalmassá, de felcsendülnek majd Liszt és Kodály művei is.

Munka_kozben_az_elozsuri-114323.jpg

Munka közben az előválogató zsűri: 214 pályamű érkezett hozzájuk (Fotó/Forrás: Bartók Világverseny és Fesztivál)

A hat döntős zenemű

  • Alberto Alassio: Bembe
  • Jorge Ruiz Castro: Deconstruction of a state of calm
  • Dobos Dániel: Drumul Dracului
  • Sang Un Kang: 4 bagatelles „No Slow Movement”
  • Dongryul Lee: Le Tombeau de Harvey
  • Stark János Mátyás: Toccata 

A versenyfelhívás szerint sem a kiterjesztett hangszertechnikák alkalmazásával, sem preparált zongorára írt művekkel nem lehetett pályázni. Miért volt szükség ezekre a kitételekre?

A mai zene elmehet olyan irányba, ami a zongoristától egész másféle technikát kér. Mi Bartókot, a zongoristát szerettük volna megjeleníteni, és „hagyományos” zongoristákat keresünk a hangszeres versenyen is. Azok a zongoristák, akik akkor megmérettetik magukat, ritkán játszanak experimentális műveket.

Hogyan állt össze a verseny zsűrije?

A zsűri több tagjának kapcsolata van Magyarországgal: Thomas Adès többször is járt Szombathelyen, Kurtág művészetének ismerője. Unsuk Chin dél-koreai származású, de Ligeti György tanítványa volt. Chaya Czernowin nemzetközi hírű zeneszerző-professzor. Hozzájuk csatlakozom én, illetve Andrej Korobejnikov orosz zongoraművész.

Hogy zajlott a válogatás?

Az előzsűri tizenkét művet ajánlott a főzsűrinek, és arra kérték őket, hogy helyezzék sorrendbe ezeket a műveket. A pályázók hangfelvételt is küldtek, volt, aki valódi hangszerrel készült felvételt, mások midi-felvételt.

Fekete_Gyula_az_elovalogatasrol-114323.jpg

Fekete Gyula az előválogatásról: "Végül azt tapasztaltam, hogy kíváncsi vagyok az új művekre" (Fotó/Forrás: Bartók Világverseny és Fesztivál)

Mit tehet a zsűri azért, hogy ezek a művek ne vesszenek el a feledés homályában az első előadás után?

Megfejthetetlen dolog, hogy mitől lesz valami repertoárdarab.

Van erre egy teória, amely Charles Rosen nevéhez kötődik, lényege, hogy az előadók döntik el végső soron, mi marad repertoáron, mert azt a darabot játsszák el újra, amelyikkel sikerük van, és azzal van sikerük, amit a közönség szeret. Nem tudjuk megmondani, hogy ötven év múlva mit fognak játszani, nem is vállalkozunk erre. De igyekeztünk megtalálni azokat a műveket, amelyek szakmailag is „meg vannak csinálva”, és úgy véljük, olyan zenei gondolatokat tartalmaznak, amelyekhez kapcsolódhat a közönség.

Ebben az előadóművész szerepe sem mellékes. A gálakoncerten Balázs János és Fülei Balázs lép fel. Nekik lesz alkalmuk konzultálni a zeneszerzőkkel?

A két művész rangja hitelesíti a versenyt, és fontos, hogy mindketten a Zeneakadémiához kötődnek. A gála előtt találkozni fognak a komponistákkal, de hogy melyik pályázó lesz a nyertes, az csak a gálaest során derül ki.

Volt a katarzisélménye a versenyre írt művek hallgatása közben?

Igen, voltak kedvenc darabjaim, és jó pár tovább is jutott közülük.

Mennyiben más versenyre vagy megrendelésre írni, mint az „asztalfióknak”?

Ideális esetben nincsen különbség. Hogy kinek mi jelent inspirációt, azt nehéz megmondani. Azt is el tudom képzelni, hogy valakinek az első díjjal járó pénzjutalom. Vagy a kedvenc macskája.

Önnek mi szokott lenni ez az inspiráció?

Mindig más.

A napokban bemutatott Csellóverseny esetében?

Ha a zeneszerzőket erről kérdezik egy interjúban, akkor hazudnak, vagy legalábbis nem mondjuk meg az igazat.

Mondunk valami olyat, ami jól hangzik. Az embernek nem kell, hogy kiadja ezeket a titkait – komponálni, alkotni intim dolog. Ezeknek a forrása maradjon is belül.  Proust kiadta, neki a madeleine sütemény illata volt az inspiráció.

A verseny gálakoncertje november 25-én 19:30-tól lesz a Zeneakadémia Solti termében. A díjtalan belépő a Zeneakadémián igényelhető.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.