Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

Interjú Fekete Gyula zeneszerzővel
2018.11.16. 11:35
Ajánlom
November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Bartók nevét viseli a fesztivál: hogyan kapcsolódik a zeneszerzőverseny az ő zenéjéhez, stílusához, szellemiségéhez?

Dr. Vigh Andrea rektorasszony ötlete volt, hogy a Zeneakadémia Bartók-versenyt indítson. Ez egyrészt praktikus, hiszen

a Bartók-jogok lejártak, ezért a világban rendkívüli az érdeklődés az életmű iránt. Másrészt szükség van rá: szeretnénk vigyázni az örökségére.

Kitaláltunk tehát egy versenyfolyamot. Kétévente hangszeres versenyt hirdetünk, a páros években pedig műveket iratunk a következő évre. Idén zongorára készülő művekre írtunk ki zeneszerző-pályázatot. De nem írtuk be a kiírásba, hogy Bartók modorában, stílusában kell zenét szerezni, vagy az ő műveit kell feldolgozni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen zenét írnak a mai komponisták.

És milyet írnak?

214 versenydarab érkezett több mint ötven országból. Ez azt is jelzi, hogy Bartók, illetve a Zeneakadémia neve még ma is megszólítja a világot. A siker másik oka, hogy kiváló zsűrink van; Thomas Adés vezeti a bírálókat. De hogy a kérdésére is válaszoljak: először ijesztő volt, hogy ennyi művet meg kell hallgatni, végül azt tapasztaltam, hogy kíváncsi vagyok rájuk. Volt, amely népzenéből táplálkozott, volt, amely a jazzből, voltak az avantgarde, a romantika és a populáris műfajok irányából érkező darabok is. A nemzetközi zsűri döntéseit nézve úgy látom, hogy az intellektuálisabb megközelítések voltak nyerők. Nem mondom, hogy könnyű hallgatnivalót jelent majd a gálakoncerten elhangzó hat új zenemű – éppen ez a különleges újszerűség teszi a gálaestet izgalmassá, de felcsendülnek majd Liszt és Kodály művei is.

Munka_kozben_az_elozsuri-114323.jpg

Munka közben az előválogató zsűri: 214 pályamű érkezett hozzájuk (Fotó/Forrás: Bartók Világverseny és Fesztivál)

A hat döntős zenemű

  • Alberto Alassio: Bembe
  • Jorge Ruiz Castro: Deconstruction of a state of calm
  • Dobos Dániel: Drumul Dracului
  • Sang Un Kang: 4 bagatelles „No Slow Movement”
  • Dongryul Lee: Le Tombeau de Harvey
  • Stark János Mátyás: Toccata 

A versenyfelhívás szerint sem a kiterjesztett hangszertechnikák alkalmazásával, sem preparált zongorára írt művekkel nem lehetett pályázni. Miért volt szükség ezekre a kitételekre?

A mai zene elmehet olyan irányba, ami a zongoristától egész másféle technikát kér. Mi Bartókot, a zongoristát szerettük volna megjeleníteni, és „hagyományos” zongoristákat keresünk a hangszeres versenyen is. Azok a zongoristák, akik akkor megmérettetik magukat, ritkán játszanak experimentális műveket.

Hogyan állt össze a verseny zsűrije?

A zsűri több tagjának kapcsolata van Magyarországgal: Thomas Adès többször is járt Szombathelyen, Kurtág művészetének ismerője. Unsuk Chin dél-koreai származású, de Ligeti György tanítványa volt. Chaya Czernowin nemzetközi hírű zeneszerző-professzor. Hozzájuk csatlakozom én, illetve Andrej Korobejnikov orosz zongoraművész.

Hogy zajlott a válogatás?

Az előzsűri tizenkét művet ajánlott a főzsűrinek, és arra kérték őket, hogy helyezzék sorrendbe ezeket a műveket. A pályázók hangfelvételt is küldtek, volt, aki valódi hangszerrel készült felvételt, mások midi-felvételt.

Fekete_Gyula_az_elovalogatasrol-114323.jpg

Fekete Gyula az előválogatásról: "Végül azt tapasztaltam, hogy kíváncsi vagyok az új művekre" (Fotó/Forrás: Bartók Világverseny és Fesztivál)

Mit tehet a zsűri azért, hogy ezek a művek ne vesszenek el a feledés homályában az első előadás után?

Megfejthetetlen dolog, hogy mitől lesz valami repertoárdarab.

Van erre egy teória, amely Charles Rosen nevéhez kötődik, lényege, hogy az előadók döntik el végső soron, mi marad repertoáron, mert azt a darabot játsszák el újra, amelyikkel sikerük van, és azzal van sikerük, amit a közönség szeret. Nem tudjuk megmondani, hogy ötven év múlva mit fognak játszani, nem is vállalkozunk erre. De igyekeztünk megtalálni azokat a műveket, amelyek szakmailag is „meg vannak csinálva”, és úgy véljük, olyan zenei gondolatokat tartalmaznak, amelyekhez kapcsolódhat a közönség.

Ebben az előadóművész szerepe sem mellékes. A gálakoncerten Balázs János és Fülei Balázs lép fel. Nekik lesz alkalmuk konzultálni a zeneszerzőkkel?

A két művész rangja hitelesíti a versenyt, és fontos, hogy mindketten a Zeneakadémiához kötődnek. A gála előtt találkozni fognak a komponistákkal, de hogy melyik pályázó lesz a nyertes, az csak a gálaest során derül ki.

Volt a katarzisélménye a versenyre írt művek hallgatása közben?

Igen, voltak kedvenc darabjaim, és jó pár tovább is jutott közülük.

Mennyiben más versenyre vagy megrendelésre írni, mint az „asztalfióknak”?

Ideális esetben nincsen különbség. Hogy kinek mi jelent inspirációt, azt nehéz megmondani. Azt is el tudom képzelni, hogy valakinek az első díjjal járó pénzjutalom. Vagy a kedvenc macskája.

Önnek mi szokott lenni ez az inspiráció?

Mindig más.

A napokban bemutatott Csellóverseny esetében?

Ha a zeneszerzőket erről kérdezik egy interjúban, akkor hazudnak, vagy legalábbis nem mondjuk meg az igazat.

Mondunk valami olyat, ami jól hangzik. Az embernek nem kell, hogy kiadja ezeket a titkait – komponálni, alkotni intim dolog. Ezeknek a forrása maradjon is belül.  Proust kiadta, neki a madeleine sütemény illata volt az inspiráció.

A verseny gálakoncertje november 25-én 19:30-tól lesz a Zeneakadémia Solti termében. A díjtalan belépő a Zeneakadémián igényelhető.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.