Klasszikus

„Szerettük volna, ha a zenei életet a zenészek irányítják”

Klara Min-interjú
2019.09.09. 17:55
Ajánlom
Nem először jár Magyarországon Klara Min zongoraművész, aki egy évtizede nem csak játékosként, hanem szervezőként is jelen van a klasszikus zenei életben. A Bartók Világverseny zsűritagját az általa alapított társaságról, fesztiválról, és a tehetséggondozásról kérdeztük.

Azt olvasom az életrajzában, hogy édesanyja nem bátorította a klasszikus zenei karrierre. Hogyan került közel mégis a zongorához?

A legtöbb ázsiai anyuka igazi anyatigris, az enyém viszont nem volt az, tiszteletben tartotta a szabad akaratomat. Amikor először felvetettem neki, hogy szeretnék professzionális szinten zenét tanulni, visszakérdezett, biztos vagyok-e ebben. Én viszont az voltam. Természetes volt, hogy zenét fogok tanulni, édesanyám zongoratanár volt, és állandóan zene szólt a házban.

Mindig boldoggá tett, hogy a zenében kifejezhetem magam.

Mikor kezdte a zenetanulást?

Már tizenhat hónapos koromból van egy fotó, amikor a zongoránál ülök. Mindig is szerettem a hangszernél ülni. Valójában már tizenöt éves voltam, amikor profi szinten kezdtem tanulni. Gyakran előfordult, hogy tizennégy órát gyakoroltam egy nap.

KlaraMin9-MarcoBorggreve-152653.jpg

Klara Min (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

A legtöbb zongoraművész ennél korábban kezdi. Érezte ennek hátrányát?

A legfőbb az a fegyelem, ami ahhoz kell, hogy minden nap leülj a hangszerhez. Azokkal, akik 6-7 éves koruktól keményen tanulnak, előfordul, hogy később nem gyakorolnak minden nap. Engem viszont a zene szeretete hajtott, mindennél jobban; hogy összhangban lehetek azzal, amit játszom. Ez igaz az életre is. Ha valaminek odaszenteled magad, az szerintem sikerülni fog.

Jelenleg New Yorkban él. Mi vonzotta ebbe a városba?

Koreában nőttem fel, huszonöt éve élek New Yorkban, és itt érzem a leginkább otthon magam. Nem érzem magam amerikainak, de New York-inak igen. Európa viszont gyakran szokott hiányozni. A klasszikus zene Európában született.

És ez jelent valamit?

Az európaiaknak sokkal sarkosabb véleményük van, az amerikaiak könnyebben ráokéznak mindenre.

2008-ban megalapította a New York Concert Artists & Associates szervezetet Robert Schumann Davidsbündler nevű zenei társaságának mintájára. Mi motiválta ebben?

Egyszerű. Szerettük volna, ha a zenei életet a zenészek irányítják. Hasonlóan a lincolni szállóigéhez: az emberekkel az emberekért.

Itt nem a menedzserek irányítanak, hanem a maguk a zenészek, küldetésünk mottója pedig, hogy nem a pénz irányítja a művészetet.

Aki pénzt adományoz nekünk, nem szólhat bele művészi kérdésekbe. Baj, hogy sok zenész aszerint irányítja a karrierjét, ahogy gondolja, hogy a közönségnek megfelelhet, és nem a szívére hallgat. És ha ez történik, akkor mindennek vége.

KlaraMin8-MarcoBorggreve-152655.jpg

Klara Min (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Ebben a szervezetben, illetve a Bartók Világverseny és Fesztivál zsűritagjaként is sok fiatal muzsikussal találkozik. Hogyan, miből ismerhető fel a tehetség?

Sokféle aspektusból meg kell hallgatni a fiatalok játékát, többféle repertoárból merítve, hogy kiderüljön, milyen személyiségek, hogyan viselkednek színpadon, hogyan kommunikálnak a közönséggel. A zene a kapcsolódásról szól, és a művész azt keresi, hogyan tud kapcsolódni. Szintén fontos, hogy egy zenész minél szélesebb repertoárból játsszon, hogy megtalálja, melyikben tudja igazán kifejezni magát. Ha a húszas éveidben vagy, tanulj annyi darabot, amennyit csak tudsz. Kísérletezz. Hallgass az intuíciódra. Én például sosem tudtam, hogy jó Szkrjabin játékos vagyok, aztán néhány éve elkezdtem játszani a műveit, és akkor derült ki, hogy igen.

A Világverseny névadója Bartók Béla. Mit gondol az ő zenéjéről?

Igazi magyar zene. Olyan, mint a magyar nyelv, ahol az első szótagon van a hangsúly a szavakban. Nagyon érdekes.

És ehhez képest a koreai?

Ott rengeteg magánhangzó van, és ez is megjelenik a zenében. De ha összehasonlítjuk a magyar és a koreai népzene sokszáz éves kincseit, nagyon hasonló a kettő.

69657977_10156371535801657_4286775350257516544_o-153111.jpg

Matti Raekallio,a Juilliard School tanára a Classical Bridge mesterkurzusán (Fotó/Forrás: Classical Bridge / Facebook)

2018 nyarán fesztivált alapítottak, ez a New York-i Classical Bridge. Nem csak koncerteket, mesterkurzusokat is tartanak ezen belül. Mi volt a küldetésük?

Szerettük volna összekötni a zenei világ két felét, főleg Amerikát és Európát. Habár a világ egyre kisebb, mégis viszonylag elszigetelt maradt egymástól a klasszikus zenei piac az óceán két partján. A fesztiválra sok európai zenész érkezik, tavaly például Takács-Nagy Gábor, aki egy csodálatos karmester, nagyon híres Európában, de számottevően kevesebben ismerik Amerikában. Úgy látom, az európaiak és az amerikaiak máshogy gondolkodnak a zenéről.

DSC06995-153224.jpg

Classical Bridge (Fotó/Forrás: Klara Min jóvoltából)

Miben?

Sok amerikai zongorista – illetve olyan zongoraművészek, akik Amerikában tanulnak – briliáns technikával rendelkeznek, de nincs meg a saját, idiomatikus nyelvük. Nem hallom mögöttük az ötletet, a gondolatiságot.

Az európaiak ezzel szemben tele vannak ötlettel, különböző aspektusokkal, viszont gyakran elvesznek ebben a gazdagságban, és ez a flow hátrányára válik.

Farkas Gábor is a fesztivál meghívottjai között van. Hogyan találkoztak?

Farkas Gábor néhány éve elnyerte a Classical Bridge díját, és ennek eredményeképpen fellépett a Carnegie Hallban. Rendkívüli zenész.

Nemrégiben Chopin műveiből adott ki lemezt, ahogy korábban Ön is. Hallgat lemezeket?

Sokkal szívesebben hallgatok élő koncerteket, hiszen az az élmény többet mond arról, hogy milyen művésszel állok szemben. Soha nem hívok meg a fesztiválra olyan embert, akit nem hallottam előtte élőben. Még akkor sem, ha nagy név.

Több albuma is van, legutóbbin Messiaen, Mozart és Szkjrabin művei hallhatók a Steinway kiadásában. Szeret hangfelvételt készíteni?

Amikor az első hangfelvételeket kiadták, nem lehetett őket vágással szerkeszteni. Amikor Rahmanyinov felvételt készített, úgy került a darab a lemezre, ahogy egyben eljátszotta. Ma viszont úgy fel lehet vágni egy hangfelvételt, mint egy szelet sárgarépát.

És ez baj?

Igen. Elveszik a flow. És teljesen más feladattá vált lemezt csinálni, mint élő hangversenyt adni. De amikor biztosnak érzed magad egy zenedarabbal kapcsolatban, érdemes rögzíteni.

KlaraMin4-MarcoBorggreve-152653.jpg

Klara Min (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

 

A klasszikus zenei színtéren a közönség gyakran rendkívül illedelmes, van, hogy az az érzésem, meghallgatják a koncertet, és hazamennek. Hogyan szerezhet egy előadóművész visszacsatolást arról, hogy tetszik-e a hallgatóinak?

Én jól érzem a színpadon a közönség visszajelzését, szavak sem kellenek hozzá. Benne van a levegőben, hogy jól vagy kevésbé jól játszom. Egyszerűen belengi a koncertet ennek az energiája.

Térjünk kicsit vissza a Bartók Világverseny kapcsán a tehetséggondozáshoz. Milyen lehetőségekre van szükségük a fiatal, pályakezdő művészeknek?

A kulcsszó, azt hiszem, az: mikor. Egy karriert nem lehet egy év alatt felépíteni, ez egy hosszú-hosszú folyamat. Egy zenésznek meg kell tanulnia, hogyan tartsa fenn a karrierjét, hogyan ne siessen önmaga promóciójával. Olyan ez, mint egy belső egyensúly megtartása. A karrierbeli előrelépés ne történjen gyorsabban, mint a művészi. Egy fiatal zenés előtt a legfontosabb lehetőség a koncertlehetőség, ami által a következő lépcsőfokra lehet léphet. Ezért gondoltunk arra, hogy a Bartók Világverseny nyertesét meghívjuk a következő évi Classical Bridge fesztiválra. Megtiszteltetés, hogy itt lehetek, és részt vehetek a Világverseny zsűrijének munkájában. Szeretem Budapestet, számomra olyan, mint Párizs, de még annál is fenségesebb. Ráadásul rengeteg fantasztikus magyar zenészt ismerek…

Kik ők?

Rados Ferenc, Vásáry Tamás, Farkas Gábor, Horváth Benedek – különböző korosztályok. Bármiről beszélgetünk. Lassan beszélnek, azt hiszem, a nyelvi akadályok miatt, és így van időnk elgondolkodni azon, amit mondanak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.