Klasszikus

Szerzők és jogaik

2008.05.20. 00:00
Ajánlom
A Magyar Zenei Tanács közgyűlési határozatban foglalta össze a szerzői jogi törvény módosításával kapcsolatos észrevételeit. A május 16-i határozatot változatlan formában az alábbiakban közöljük.

A negyven zenei szakmai szervezetet tömörítő szövetség, a Magyar Zenei Tanács Közgyűlése a leghatározottabban tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításának jelenlegi tervezete ellen, mely a magyar alkotók és előadóművészek jogainak érvényesítését és gyakorlását indokolatlanul, átgondolatlanul, és – mind a jogosult művészek, mind a magyar kulturális élet szempontjából – kifejezetten káros irányban befolyásolná. Mivel a törvénymódosítás előkészítése, és "szakmai egyeztetése" a muzsikusok képviselőinek részvétele nélkül zajlott, véleményünknek csak ez úton tudunk hangot adni.

A módosítási javaslat – félrevezető módon – címében az európai uniós jogharmonizációra hivatkozik. Ennek alapján megszüntetné az ú.n. közös jogkezelés monopóliumát. Az EU szabályozása azonban ezt sehol nem követeli meg. A tagországok döntő többségében változatlanul fennáll az "egyetlen jogdíjbeszedő" gyakorlata, hiszen mindenhol tisztában vannak vele, hogy e tevékenység szabaddá válása áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen zűrzavarhoz, és végül a művészek kisemmizéséhez vezetne. A jelenlegi hazai szabályozás kiszámítható és ellenőrizhető rendszert biztosít a hazai és külföldi jogosultak és felhasználók számára. A törvényjavaslat viszont inkább Ukrajna, Oroszország és – a jogdíjak érvényesítése terén nemrégiben látványosan csődöt mondott – Törökország szabályozását tekinti követendő példának.

A tervezet lényegében frontális támadást indít az alkotókat, előadókat és más jogosultakat a szerzői jogi és az egyesülési törvény alapján képviselő közös jogkezelő szervezetek hatásos tevékenysége ellen. Teszi ezt akkor, amikor egyre nehezebb a szerzői jogok egyéni képviselete, ezért a fejlett világban mindenütt igyekeznek a jogosult alkotók érdekeinek érvényesülését a közös jogkezelés erősítésével is biztosítani. A tervezet ezzel szemben – a "mindent megoldó szabad verseny" álságos jelszavával – azoknak a felhasználóknak teremtene kedvező jogi hátteret, akik eddig is vitatták az általuk felhasznált kulturális tartalom után fizetendő jogdíjat.

Elfogadhatatlan, ahogy a tervezet a közös jogkezelő szervezetek kulturális, szociális szerepét is egy intézkedéssel ellehetetlenítené. A magyar művészeti, kulturális, művészetoktatási élet évente milliárdos nagyságrenddel gyarapodik a közös jogkezelő egyesületek több évtizedre visszatekintő ilyen tevékenységének köszönhetően. Ezt az összeget, ha kiesik a törvény módosítása miatt, aligha lehet költségvetési forrásokból pótolni.

Elfogadhatatlan az az álláspontot is, mely szerint a kulturális minisztérium a jövőben nem venne részt a közös jogkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában, s ezzel a szellemi alkotó munkát az ipari, kereskedelmi tevékenység körébe utalná. A szerzői jog kulturális, művészeti jelentősége nem engedi meg azt, hogy – a jelentős gazdasági érdekérvényesítési erővel rendelkező felhasználók egyre erőteljesebb nyomása közepette – a jogosult művészek kormányzati támogatás hiányában vívják a magyar kultúra és a saját szellemi alkotásaik védelmében folytatott küzdelmüket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.