Klasszikus

Szigorlati jegyzőkönyv

2012.03.31. 06:42
Ajánlom
Ha március 27-én a Művészetek Palotájában vizsgabizottság lett volna jelen, feltétlenül pozitív véleményt fogalmazott volna meg. Csakhogy nem vizsgán ültünk, hanem koncerten.

Ha vizsga lett volna, a tagok valószínűleg úgy határoztak volna, hogy a hallgatók mindegyike eleget tett a képzés követelményeinek és államvizsgára bocsátható. Probléma csak abban a furcsán formátlan tényben mutatkozott, hogy nem iskolai vizsgaelőadáson, hanem hangversenyen vettünk részt. Legalábbis erre utalt a helyszín, és egyértelműen ezt látszott alátámasztani a karmester, Kobayashi Ken-Ichiro személye is. A Tokyo College of Music Szimfonikus Zenekarának fellépése azonban csak külsőségeiben keltette koncert benyomását, tartalmi elemeit illetően sokkal inkább egy, a tanrendben kötelezően előírt beszámolóra hasonlított. Noha az utóbbi minőségében kétségkívül remeknek bizonyult, hiányzott belőle a valódi hangversenyek alapvető sajátossága, az az egyedi és koherens interpretációs elképzelés, amelyet az előadók meg szeretnének osztani a közönségükkel. Ilyesmivel ezen az estén ugyanis egyedül a karmester rendelkezett, a zenekar és a szólista nem, és bármennyire igyekezett is Kobayashi, hogy értelmezésének részeseivé tegye a keze alatt játszó zenészeket, erőfeszítéseit csak részben koronázta siker.

Ami a félig magyar, félig japán származású zongoristát, Kaneko Miyujit illeti, igen tehetséges fiatalembert ismerhettünk meg a személyében, de - legalábbis egyelőre - nem olyasvalakit, akinek veszélytelen vállalkozás lenne Liszt-versenyművel lépni a hallgatóság elé. Jóllehet az Esz-dúr zongoraverseny zongoraszólamában meggyőzően szép részleteket hallhattunk tőle, nem is annyira lírai finomságukban lenyűgöző dallamfordulatokat, mint inkább hidegen pergő, fényes, mégis bensőséges figyelemmel kivitelezett passzázsokat, előadásából hiányzott az az intellektuális és fizikai erő, ami ennek a heroikusan nagyszabású, fékezhetetlenül kísérletező zeneszerzői fantáziával megtervezett alkotásnak az összetartásához, valódi dimenzióinak kibontásához szükséges lett volna.

Az értő, megjelenítő erejű formálás képességével azonban nemcsak ő maradt adós, hanem a zenekar is. A figyelemre méltó létszámmal felvonuló együttes, bár a tuttikban nagyszerűen szólt - nem utolsó sorban a fátyolosan orrhangú vonóskar mögé teret varázsoló fúvósoknak köszönhetően -, valójában nem tudott igazán hatékonyan megbirkózni a plasztikus zenei fordulatok és a ragyogóan feszes formai logika összefüggéseinek nehézségeivel. Nem mintha Kobayashi nem dolgozott volna meg keményen a kompozíciók koherens rendjének felépítéséért, ellenkezőleg: néha már-már túlzásba esve, a zenészeknek hátat fordítva és pálcáját valahová a terem közepére irányítva igyekezett mintegy a közönségre zúdítani a zenekari hangzást, ezzel is emelni kívánva a szerkezeti tetőpontok szuggesztív intenzitását. A távol-keleti diákok azonban láthatóan nehezen tájékozódtak az európai kulturális hagyomány sajátos kódrendszerének útvesztőiben. Az egyes motivikus gesztusok jellegét megfejtették ugyan, és roppant pregnánsan ki is domborították, a kontextus megértése és a hangverseny zenei idejében való újrateremtése azonban túlságosan nagy feladatnak bizonyult számukra. Így a zongoraverseny sokszínű, mégis megbonthatatlan tömbje karakteres (és világosan megrajzolt összefüggések híján némiképp karikírozott) ötletek szeszélyesen véletlenszerű lerakatává változott, Weber Oberon-nyitányának könnyedsége pedig harciasan pattogó jelleget öltött. Mindez a merevség és igyekezet szerencsére jelentősen oldódott az este második felében. Csajkovszkij 5. (e-moll, op. 64) szimfóniája ténylegesen átélhető drámai valóságot teremtett magával ragadó unisonóinak szép íveivel és lendületes fokozásainak következetességével, és noha mindvégig nehéz volt szabadulni az érzéstől, hogy az ember szimultán hallja a próbafolyamatot is, határozottan érzékelve a belépések pontosságára vagy éppen az egyes témák megformálására vonatkozó, konkrét instrukciókat, az alkotás sodró erejű megszólaltatása nem maradt hatástalan.

Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel, km.: Nemzeti Filharmonikusok, vez.: Kobayashi Ken-Ichiro

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Vizuál

Tarantino nem nyert semmit Cannes-ban

Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.