Klasszikus

Szimbiózisban a gyökerekkel

2016.06.14. 08:38
Ajánlom
Abeer Nehme libanoni énekesnő művészete és személyisége nemcsak a Szent Efrém Férfikart nyűgözte le, de a magyar közönséget is, ezért a művész június 19-én pünkösdi hangulatban látogat újra Budapestre. A művésszel, aki nemcsak előadó, de muzikológus és dokumentumfilmes is, a Közel-Kelet zenei hagyományainak sokszínűségéről és az Európát és az arab világot egyaránt sújtó menekültkérdésről is beszélgettünk.

- A véletlen műve, hogy találkozott a Szent Efrém Férfikarral. Hogyan emlékszik vissza?

- A szocio-etnikai dokumentumfilm-sorozatom magyarországi forgatásán szereztem tudomást arról, hogy van itt egy férfikar, amely a bizánci egyházzenei hagyományokat ápolja. Felkerestem őket és lenyűgözött, amit hallottam, azonnal kialakult közöttünk egy érzelmi kötelék. Két évvel később, 2015-ben adtuk első közös budapesti koncertünket.

A hangverseny az ortodox húsvét hagyományai köré szerveződött, számos népi tradícióra visszatekintő dallamot szólaltattunk meg, a fellépés az egyik legmeghatározóbb húsvéti élményeim közé tartozik.

Milyen módon inspirálta művészetét a férfikarral való együttzenélés?

Abeer Nehme

Abeer Nehme (Fotó/Forrás: www.odpictures.hu)

- A Szent Efrém Férfikar rengeteg energiát közvetít és különös részletességgel ismerik a bizánci szakrális zenét. Általuk közelebb kerültem a magyar zenei tradíciókhoz és magához a nyelvhez is. Később meghívtam őket, hogy legyenek vendégeim az Egyesült Arab Emirátusokban megrendezett Abu Dhabi és Fujairah Nemzetközi Fesztiválokon. Szavakkal kimondhatatlan módon járultak hozzá a koncert sikeréhez. Ha alkalmam nyílik, hogy közösen dolgozzunk, sosem mondok nemet.

- Júniusban újabb közös koncertre készülnek a Szent István-bazilikában. Milyen műsort hallhat a közönség?

- A program mindig változik, mert a koncertek során fokozatosan csiszolódnak össze a művek. A hangversenyt a pünkösdi tematika határozza meg, megszólalnak ősi keresztény művek, arámi, grúz, kopt, örmény, szláv, szír, bizánci, krétai imák szövegeire. A vallási tradíciók sokféleségét igyekszünk bemutatni, és még a hangszeres zenei is képviselteti magát egy meglepetés vendég által.

- Több mint húsz nyelven énekel, repertoárján megtalálható a bizánci szakrális zene, az andalúz tradicionális énekek, de az opera is. Hogyan tudná meghatározni a saját hangját?

- Bármilyen nyelven is éneklek, mindig igyekszem megőrizni az identitásom. Belülről szeretném megismerni a zenét, és törekszem, hogy közelebb kerüljek más népek zenei hagyományaihoz. Az előadóművészet mellett ezért tanultam muzikológiát, és a kutatói attitűd sem áll távol tőlem. A mindenható gyönyörű hanggal ajándékozott meg, amiért hálás vagyok. Ha különböző hagyományokból merítek is, mindig a saját elképzelésem szerint formálom a műveket. Közel-keleti származású vagyok, és minden, amit hallok vagy tanulok, állandó szimbiózisban kell, hogy legyen a gyökereimmel, az arámi, arab vokális zenével.

16952514367 1a64cf6122 o

16952514367 1a64cf6122 o (Fotó/Forrás: Abeer Nehme)

- Mit gondol a zsidó és arab zenei hagyományok közös gyökeréről? Libanoni arabként mi a zenei filozófiája?

- A zene folyamatosan mozgásban van, sosem lesz a múzeumi jellege. Ez a tradicionális zenére is igaz, bennünk formálódik, beszél hozzánk. A népzene különböző minden országban, de végső soron minden zenei hagyomány találkozik egy ponton. Ebben a szellemben nevelkedtem és a művészetemmel is ezt szeretném képviselni. A Közel-Keleten a zenei gyökerek ugyanazok, bizonyos énekek, dallamok egyaránt képezik az arab és a zsidó tradíció részét. Erre remek példa a libanoni zene, amely komolyan táplálkozik a szíriai hagyományokból, Szíriai pedig nem más, mint a kultúrák olvasztótégelye.

17159973615 b4c1b20129 o

17159973615 b4c1b20129 o (Fotó/Forrás: Abeer Nehme)

- Bizonyára van vélemény a menekültválságról, amelyet Európa és a Közel-Kelet közösen él át.

- Ma a Közel-Kelet a világ egyik forró pontja, ahol sok esetben a háború, a szomorúság, a fájdalom, a szegénység és az éhínség uralkodik. A válság, amely évek óta zajlik Irakban, most elérte Szíriát is. Ez egy súlyos tény, ami megvisel, mint minden érző embert, és hallgatásra késztet. Fájdalommal tekintek az egyetemes kultúra bölcsőjére, a területre, amely a mai napig nagyszerű tudósokat és gondolkodókat ad a világnak. Hálás vagyok az európai államoknak, hogy annyi szíriai család előtt megnyitották országaikat, és az embert látták bennünk, nem törődve a létező kulturális különbségekkel. Köszönettel tartozunk Európának, de azt is látni kell, hogy ez ideiglenes megoldás. Az éhínség és kirekesztettség jellemezte válságon csak politikai és humanitárius döntésekkel lehetünk úrrá. A vezető hatalmaknak kell visszaállítani a békét Szíriában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.