A 16 éves Felix Mendelssohn egy hosszabb, édesapjával közös párizsi utazás és egy Goethénél tett látogatás után kettős vonósnégyesre komponálta legújabb darabját, melyről szeretett mestere, Carl Friedrich Zelter meglehetősen lakonikusan csak annyit jegyzett meg, hogy „van keze, lába". A kompozíció azonban messze több egy tehetséges fiatalember szárnypróbálgatásánál. Az Oktettben egy egészen eredeti, a következő évtizedek zenei nyelvére jellemző új hangot kísérletezett ki, legjellegzetesebben a scherzóban. E tétel Goethe Faustjának Walpurgis-éji álmát fordítja át tiszta zenére, s ez a hang bomlik majd ki teljes pompájában a Szentivánéji álom nyitányban. „Csak nekem mondta el, mi lebegett a szeme előtt - emlékezett vissza Fanny. 'Az ember könnyedén a levegőbe emelkedik, s olyan közel érzi magát a szellemvilághoz, mint korábban soha' ". Ekkoriban születik a romantika titokzatos tündér-boszorkány hangja. De formálódik már egy másik, a vadromantikus tájtól inspirált, borongós és misztikus hang is, és ez vezet majd el a Skót szimfónia alaptónusához.
Az a-moll szimfónia több mint egy évtizeden át foglalkoztatta Mendelssohnt, aki első ízben húszéves korában járt Skóciában. A táj vad szépsége és a hozzá fűződő történelmi emlékek mély nyomot hagytak a fiatal muzsikus lelkében. Már ekkor - 1829-ben - kialakult benne a szimfónia néhány részlete, a teljes művet azonban csak a negyvenes évek elején írta meg és azt Viktória királynőnek ajánlotta. A Skót szimfónia mesterien egyesíti magában a romantikus zeneszerző jellegzetes zenei nyelvét, nagylélegzetű dallamosságát és a természet zordon-fenséges tájaitól nyert ihletét.
Program:
Felix Mendelssohn: Oktett op. 20 - közreműködik: Mező Péter, Devecsai Gabriella, Dókáné Garger Krisztina, Nagy Krisztina (hegedű); Svékus-Nemes Mariann, Szegedi Nóra (brácsa); Bársonyné Oláh Villő, Horváth Ildikó (cselló)
Felix Mendelssohn: a-moll szimfónia "Skót"
Házigazda: ECKHARDT GÁBOR
Vezényel: HÁMORI MÁTÉ
hírlevél
