Klasszikus

Szimfonikus mese Árgyélus királyfiról

2012.03.23. 08:06
Ajánlom
Erőteljes koncertműsorral lépett a Belvárosi Szent Mihály-templom közönsége elé a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus. Kodály és Vajda János művei mellett egy ősbemutatónak is tanúja lehetett a közönség: Dubrovay László Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című szimfonikus költeménye hangzott el.

Kodály Psalmus Hungaricusa meglepő nyitánya volt az estének, tán joggal merült fel bennem a kérdés: mi jöhet még utána? Sajnos azonban ez a hihetetlen mélységeket feltáró zene nem teljesedhetett ki igazán, de le kell szögeznem, emberi mulasztás nem történt, a gátló tényező az akusztika volt. Az izgalmas kodályi harmóniák a nagy tuttik közben értelmezhetetlen zúgássá váltak, amit azért sajnáltam különösen, mert a halkabb és kevésbé sűrű részeknél kitűnt, hogy a Kodály Filharmonikusok művészei rengeteg színt és finomságot képesek kihozni hangszereikből, amellett, hogy nagyon is egységesen szólnak. A Psalmus Hungaricusban a kórus hallhatóan otthon érezte magát, biztonsággal mutatták meg Kodály darabjának sokszínűségét. A szólista, Szerekován János szép, érett tenorját élvezetes volt hallgatni, ám sokszor elnyomta őt a zenekar és az énekkar, ami úgy vélem, szintén az akusztika számlájára írható. Szerekován ebben a darabban hőstenorként énekelt, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Bár az indulattal teli "Keserű halál szálljon fejére..." kezdetű versszak kellőképpen energikusan szólalt meg, a bíztató, vigasztaló "Te azért lelkem..." több líraiságot igényelt volna. A Kodály Kórus nőikara már ebben a darabban is kiművelt, homogén hangon szólt. A szólista "Gyakorta köztök gyűlések vannak..." szövegrészleténél a háttérben a női kar jajgatása egészen hátborzongató élményt nyújtott. Összességében a körülmények ellenére a Psalmus lendületet adott a koncertnek, mind az előadóknak, mind a közönségnek.

A második zenemű Dubrovay László az Árgyélus-mesére írt szimfonikus költeménye volt. A komponista Liszt születésének kétszázadik évfordulójára írta ezt a darabot, tisztelegve a nagy előd előtt. Dicséretes, hogy a tisztelgés nem a zeneszerzői egyediséget háttérbe szorító utánzást jelentette Dubrovay esetében. Bár a szimfonikus költemény műfaja és a több tételt egy tételbe sűrítő szerkesztési mód liszti vonások, a dallam- és harmóniavilág, valamint a hangszerelés már nem a romantikus mester zenéjét idézte, sokkal inkább Debussy hatását éreztem. Ami igazán egyedivé teszi Dubrovay művészetét, az a hangszerelés, ahol különösképp teret kap a zeneszerző kísérletező attitűdje. A vonósok és a fúvósok is gyakran szokatlan technikai megoldásokkal tették valóban mesezenévé a művet. Jól átgondolt, megszerkesztett programzenét írt Dubrovay, a hangszerelési újítások mellett az egyértelmű szimbólumok (az ütősök a Vénbanya, a rezek a veszekedő ördögök, a vonósok Árgyélus és Tündérszép Ilona jelképei) könnyen befogadhatóvá teszik a zeneművet. A Somogyi-Tóth Dániel vezényelte Kodály Filharmonikusok pedig precíz játékukkal és technikai bravúrjaikkal ismét bizonyságot adtak felkészültségükről.

A koncert utolsó darabjaként Vajda János Magnificat című zenekarra, vegyeskarra és szoprán szólóra komponált oratóriuma csendült fel. A zenekar tartotta az egész koncerten hallható színvonalat, ám a kórus hiányosságai már sokszor megmutatkoztak a Vajda-műben. A legnagyobb baj az arányokkal volt, a nőikar ugyanis sokszor elnyomta férfikart, különösen a tenor-szólamot. Aránytalanság alatt pedig nem csupán hangerőt értek: a női szólamok sokkal egységesebb, puhább hangzást hoztak létre, míg a férfikarban sokszor ki-kiszóló, különálló hangok is megmutatkoztak. Jónás Krisztina éneklését egyelten szóval tudnám jellemezni, ez pedig a (jó értelemben vett!) egyszerűség. Nem manírokkal, sallangokkal vagy felesleges vibrátóval tette izgalmasa szólóját, még csak nem is énekelte a zenét, hanem hagyta, hogy a zene énekeltesse őt és ez a lehető legjobb hozzáállás, ha olyan zeneszerző művéről beszélünk, mint Vajda János. Vajda ugyanis nagyon jól tudja, hogy mi az, amit szívesen hallgat a közönség. Ezt a tudást kiválóan használja fel arra, hogy értéket alkosson, újat hozzon létre. Az osztott basszussal induló "Quia fecit mihi magna", a "Deposuit" fenyegető hangvétele, majd a kirobbanó "...et semini eius in saecula." mind-mind feledtették velem a templom akusztikája okozta kellemetlenségeket és a koncert gyengébb pillanatait, és erősítették bennem a vágyat, hogy még sokáig hallgathassam Vajda János zenéjét.

Igen tanulságos hangversenynek lehettem részese, mert így, hogy kizárólag huszadik és huszonegyedik századi zeneszerzők darabjait hallhattam, képet kaptam a komolyzene jelenéről. Vajda és Dubrovay művei számomra bizonyították: lehet még a közönség számára is érthető, egyúttal újító komolyzenét írni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.