Klasszikus

Szimfonikus mese Árgyélus királyfiról

2012.03.23. 08:06
Ajánlom
Erőteljes koncertműsorral lépett a Belvárosi Szent Mihály-templom közönsége elé a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus. Kodály és Vajda János művei mellett egy ősbemutatónak is tanúja lehetett a közönség: Dubrovay László Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című szimfonikus költeménye hangzott el.

Kodály Psalmus Hungaricusa meglepő nyitánya volt az estének, tán joggal merült fel bennem a kérdés: mi jöhet még utána? Sajnos azonban ez a hihetetlen mélységeket feltáró zene nem teljesedhetett ki igazán, de le kell szögeznem, emberi mulasztás nem történt, a gátló tényező az akusztika volt. Az izgalmas kodályi harmóniák a nagy tuttik közben értelmezhetetlen zúgássá váltak, amit azért sajnáltam különösen, mert a halkabb és kevésbé sűrű részeknél kitűnt, hogy a Kodály Filharmonikusok művészei rengeteg színt és finomságot képesek kihozni hangszereikből, amellett, hogy nagyon is egységesen szólnak. A Psalmus Hungaricusban a kórus hallhatóan otthon érezte magát, biztonsággal mutatták meg Kodály darabjának sokszínűségét. A szólista, Szerekován János szép, érett tenorját élvezetes volt hallgatni, ám sokszor elnyomta őt a zenekar és az énekkar, ami úgy vélem, szintén az akusztika számlájára írható. Szerekován ebben a darabban hőstenorként énekelt, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Bár az indulattal teli "Keserű halál szálljon fejére..." kezdetű versszak kellőképpen energikusan szólalt meg, a bíztató, vigasztaló "Te azért lelkem..." több líraiságot igényelt volna. A Kodály Kórus nőikara már ebben a darabban is kiművelt, homogén hangon szólt. A szólista "Gyakorta köztök gyűlések vannak..." szövegrészleténél a háttérben a női kar jajgatása egészen hátborzongató élményt nyújtott. Összességében a körülmények ellenére a Psalmus lendületet adott a koncertnek, mind az előadóknak, mind a közönségnek.

A második zenemű Dubrovay László az Árgyélus-mesére írt szimfonikus költeménye volt. A komponista Liszt születésének kétszázadik évfordulójára írta ezt a darabot, tisztelegve a nagy előd előtt. Dicséretes, hogy a tisztelgés nem a zeneszerzői egyediséget háttérbe szorító utánzást jelentette Dubrovay esetében. Bár a szimfonikus költemény műfaja és a több tételt egy tételbe sűrítő szerkesztési mód liszti vonások, a dallam- és harmóniavilág, valamint a hangszerelés már nem a romantikus mester zenéjét idézte, sokkal inkább Debussy hatását éreztem. Ami igazán egyedivé teszi Dubrovay művészetét, az a hangszerelés, ahol különösképp teret kap a zeneszerző kísérletező attitűdje. A vonósok és a fúvósok is gyakran szokatlan technikai megoldásokkal tették valóban mesezenévé a művet. Jól átgondolt, megszerkesztett programzenét írt Dubrovay, a hangszerelési újítások mellett az egyértelmű szimbólumok (az ütősök a Vénbanya, a rezek a veszekedő ördögök, a vonósok Árgyélus és Tündérszép Ilona jelképei) könnyen befogadhatóvá teszik a zeneművet. A Somogyi-Tóth Dániel vezényelte Kodály Filharmonikusok pedig precíz játékukkal és technikai bravúrjaikkal ismét bizonyságot adtak felkészültségükről.

A koncert utolsó darabjaként Vajda János Magnificat című zenekarra, vegyeskarra és szoprán szólóra komponált oratóriuma csendült fel. A zenekar tartotta az egész koncerten hallható színvonalat, ám a kórus hiányosságai már sokszor megmutatkoztak a Vajda-műben. A legnagyobb baj az arányokkal volt, a nőikar ugyanis sokszor elnyomta férfikart, különösen a tenor-szólamot. Aránytalanság alatt pedig nem csupán hangerőt értek: a női szólamok sokkal egységesebb, puhább hangzást hoztak létre, míg a férfikarban sokszor ki-kiszóló, különálló hangok is megmutatkoztak. Jónás Krisztina éneklését egyelten szóval tudnám jellemezni, ez pedig a (jó értelemben vett!) egyszerűség. Nem manírokkal, sallangokkal vagy felesleges vibrátóval tette izgalmasa szólóját, még csak nem is énekelte a zenét, hanem hagyta, hogy a zene énekeltesse őt és ez a lehető legjobb hozzáállás, ha olyan zeneszerző művéről beszélünk, mint Vajda János. Vajda ugyanis nagyon jól tudja, hogy mi az, amit szívesen hallgat a közönség. Ezt a tudást kiválóan használja fel arra, hogy értéket alkosson, újat hozzon létre. Az osztott basszussal induló "Quia fecit mihi magna", a "Deposuit" fenyegető hangvétele, majd a kirobbanó "...et semini eius in saecula." mind-mind feledtették velem a templom akusztikája okozta kellemetlenségeket és a koncert gyengébb pillanatait, és erősítették bennem a vágyat, hogy még sokáig hallgathassam Vajda János zenéjét.

Igen tanulságos hangversenynek lehettem részese, mert így, hogy kizárólag huszadik és huszonegyedik századi zeneszerzők darabjait hallhattam, képet kaptam a komolyzene jelenéről. Vajda és Dubrovay művei számomra bizonyították: lehet még a közönség számára is érthető, egyúttal újító komolyzenét írni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Színház

29 éves korában elhunyt Uszléber Ádám színpadtechnikus

A Komáromi Jókai Színház munkatársát hosszú betegség után, tragikusan fiatalon érte a halál – tudatta Facebookon a teátrum.
Jazz/World

Cseh Tamás-emléknapot szerveznek Bakonybélen

Soha nem hallott dalok is elhangzanak augusztus 13-án Bakonybélen, az Énekmondók emlékezete című rendezvényen, amelyet Cseh Tamás zenész-énekes tiszteletére rendeznek meg. 
Vizuál

Elsőként Budapesten látható a rasszizmus elleni vándorkiállítás

A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet egy bécsi vándorkiállítás, amely augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (hdgö) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. "A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a Soá" című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Klasszikus ajánló

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Klasszikus ajánló

A Magyar Dal Napja a Pesti Vigadóban

A szeptember 11-i eseményen magyar költők kortárs zeneszerzők által megzenésített verseivel találkozhat a közönség. A Zeneművészeti Tagozat részvétele a Magyar Dal Napján lehetőséget ad arra, hogy a tagozat ösztöndíjasa, Nagy Márta bemutatkozzon mint fellépő zongoraművész, s mint a műsor szerkesztője.
Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.