Klasszikus

Szimpatikus felfedezések

2011.10.05. 08:00
Ajánlom
A hivatásos magyar zenekarokat bemutató Magyar szimfonikus körkép a 2010/2011-es évadban megújult. Az is hogy eseménysorozat neve Szimfonikus felfedezések lett egyértelműsíti, nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar zenetörténet kevésbé vagy egyáltalán nem játszott alkotásai. A sorozatban egy jól ismert és egy teljességgel ismeretlen magyar szerző kompozíciója is hallható lesz: Veress Sándor neve sokaknak mond valamit, Moór Emánuelé alig valakinek.

1940-ben a japán kormány a császárság megalapításának 2600. évfordulójára meghívásos zenei pályázatot hirdetett. Hat ország komponistáitól kért nagyzenekari kompozíciót, többek közt a magyar (akkor még Magyarországon élő) Veress Sándortól. A szigetország vezetője a később háborús bűnökért elítélt Todzso Hideki - de még Pearl Harbor előtt vagyunk. A politikára érzékenyebb Benjamin Britten e pályázatra az európai békét és kultúrát sirató Rekviemjét küldi. A pályamunkák mindegyike jeles darab, a japán kultusztárca favoritja, Richard Strauss a Japán Fesztivál Zenét postázta, Ibert egy Nyitányt nyújtott be, Ildebrando Pizzetti szimfóniát, Britten az említett Sinfonia da Requiemjét. Mégis a mi Veressünk kompozíciója kerekedett minden darab fölé e nemes versenyben. Egy olyan mű tehát, mely magyaros motívumai miatt is jellegzetesen, mélyen magyar alkotásnak tekinthető. Hozzátehetjük, Veress meghívásának egyik oka az lehetett - mindamellett, hogy szerte a világon elismerték szerzőnk kvalitását -, hogy a japán kiíró pentaton alapdallamú, vagyis a helyi népzene hagyományos szerkezetéhez kapcsolható művet várt el. És e szempontnak is Veress Üdvözlete (ez volt ez eredeti cím) felelt meg a legjobban. A 19. századi romantikus és a 20. századi modern hagyományra egyaránt építő, barokk allúziókkal is élő munkájával tudott a legjobban azonosulni a zsűri. Ez a szimfónia volt Veress Sándor I. szimfóniája.

Az I. szimfóniát a hangszerelése teszi különösen izgalmassá: már az első tétel - ütőhangszeres nyitórésze - is árulkodó, elárulja, kiket is tisztelt legnagyobb szerzőjeként Veress: Johann Sebastian Bachot és Bartók Bélát. Veress munkásságának két irálya a neobarokk (az ellenpont mesterének mondható) és a magyar népzenei. A polifonikus szerkezetű fanfártétel után a zenei impresszionizmus eszközeivel jeleníti meg a szélfútta mező ingását, a fináléban az ütősök ostinatója idézi a magyar falusi vásárok forgatagát. Sárosi Bálint leírása Veress zenéjéről - ″ez a zene minden ízében kiegyensúlyozott, szinte klasszikusan dallamos és harmonikus; panaszos, de sehol sem siránkozó; mozgalmas, de sehol sem kapkodó; színes, de sehol sem rikító" - azért mondható pontosnak, mert kiderül az is belőle, miért nem lett Veress igazán népszerű. A nagyszerű indulás ellenére zenéje nem tette eléggé feltűnővé, így Veress nem szerzőként, hanem interpretátorként, zenepedagógusként, mint a svájci zeneélet meghatározó alakja tesz szert hírnévre és elismertségre.

A polgári közegben cseperedő Veress - nagyapja tervezte az erdélyi vasútvonalat, elkísérte Kossuthot az emigrációba - Kodálynál tanult zeneszerzést, Bartóktól vett zongoraleckéket, hatásuk érhető tetten abban is, hogy Moldvában gyűjtött népdalokat. Hazáját a kommunista hatalomátvétel után hagyta el, elmondása szerint a Rajk-per volt az utolsó csepp a pohárban. A remekműnek mondható Térszili Katicza stockholmi bemutatója után az északi városban telepedett le, Róma érintésével került Bernbe, ahol egyetemes zenetörténetet tanított, s meghonosította a zeneetnológia tárgyat. Majdnem az utolsó pillanatig ragaszkodott menekültstátuszához, magyarnak vallotta magát, bántotta, hogy svájci zeneszerzőként tartották számon. Kéziratai a bázeli Paul Sacher Stiftung 20. századi gyűjteményébe kerültek.

Ha van művész, akivel munkássága rokonítható, akkor az Paul Klee, a festő. Első találkozásukat követően - 1951-ben - komponálta Veress két zongorára, vonós zenekarra és ütősökre a Klee-fantáziák című sorozatot. E darabja lett a legsikeresebb. Életének utolsó tíz évében az oktatás olyannyira igénybe vette, hogy komponálásra ideje sem maradt már.

A Savaria Szimfonikus Zenekar Kodály Marosszéki táncok és Bartók III. zongoraversenye, tehát Veress két tanárának műve mellé helyezi az első szimfóniát. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara egy a Veress művénél sokkal kevésbé ismert, eleddig lemezre sem vett szimfóniát ad majd elő, egy héttel nemzeti ünnepünk, október 23-a után. Nem csak Bartók Kossuth szimfóniája csendül majd fel, de Moór Emánuelé is. A Brahmsnál harminc évvel fiatalabb Moór a nagy német szerző követőjének tekinthető. Huszonhat éves, amikor először találkozik bálványával, s még zenéjének magyaros motívumain is a nagy előd keze nyomát érezni. Elsősorban nem is kompozícióinak köszönheti a kecskeméti kántor fia, hogy kora legkiválóbbjaival (csak néhány név: a csellista Casals, és olyan nagyszerű hegedűsük, mint Ysaÿe, Flesch) tartott fenn jó viszonyt, hanem inkább találmányának, a kétmanuálos zongorának. La Pompadour című operájának címszerepét az a Marie Brema énekelte, aki az első nem német származású előadó volt Bayreuthban.

Moór, akárcsak Veress, Svájcban talált otthonra, itt dolgozta ki a Bösendorfer és a Steinway műhelyeiből is kigördülő hangszert, melynek propagátora lett Max Pirani zongorista és Bruno Walter, valamint a neves zongoraművésznő, Winifred Christie-Moor is, Moór felesége. A kettőzött billentyűzet és pedál segíti a nagyobb ugrások, fogások, oktávfutamok megszólaltatását, emellett érdekes, új hangzásokat produkált Moór építménye. (Csak érdekességképpen: Mihail Jugyin Lenin-oratóriumában is megszólal e furcsa instrumentum.) Moór termékeny szerzőnek mondható: három zongoraversenyt, két csellóversenyt, négy hegedűversenyt és nyolc szimfóniát írt, ez utóbbiak hangsúlyosan dallamosak. Már az is, hogy mely műfajokban tündökölt, mutatja, hogy a 19. század zenéjének elkötelezettje, a klasszikus formák kedvelője volt. Valószínűnek tarthatjuk, hogy e mű, hasonlóan a sorozat számos más darabjához, kellemes meglepetéssel szolgál, és reméljük, a sorozat kitartóan szolgálja majd az elfeledett művek ügyét, és behoz az alaprepertoárba is onnan fájóan hiányzó darabokat.

Szimfonikus felfedezések - Jandó Jenő és a Savaria Szimfonikus Zenekar

2011. október 7. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Jandó Jenő (zongora)
Vez.: Medveczky Ádám

Kodály: Marosszéki táncok
Bartók: III. zongoraverseny
Veress Sándor: 1. szimfónia

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

2011. október 31. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vez.: Kovács János

Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84
Moór Emánuel: C-dúr "Kossuth Lajos" szimfónia
Bartók: Kossuth szimfónia

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.