A zene ihlette színskála koncepciójában a föld színét a négy alapszín egy-egy különleges árnyalata egészíti ki. Az évad első hangversenye komor tónussal indít: az elmúlásra és az anyaföld színére egyaránt utaló, caput mortuum („múmiabarna") címet viselő előadás StravinskyTavaszi áldozatának bemutatásával a pogány hitvilág emberáldozatot követelő, tavaszköszöntő rítusát eleveníti meg. A hangversenyen a Rácz Zoltán vezette Amadinda Ütőegyüttes közreműködésével egy ősbemutatóra is sor kerül: a koncertet a zenekar állandó zeneszerzőjének, Gyöngyösi Leventének újonnan komponált Sinfonia concertante című műve nyitja. Az est karmestere Bogányi Tibor.
Áttetsző, metsző és tiszta szín a jégkék, amelyet Sibelius 1. szimfóniájának (e-moll, op. 39) dallamai varázsolnak a hangversenyterembe, érzékletesen jelenítve meg a természet, a havas táj, az ég, a fenyők és a szél világát. A finn zeneszerző műve mellett Bogányi Gergely előadásában Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét (op. 23) élvezheti a közönség, mely a szerző egyik legismertebb, legtöbbet játszott műve. Bogányi Gergely immár harmadszor lép fel testvérével, Bogányi Tibor karmesterrel és a Pannon Filharmonikusokkal.
Élettel teli, kirobbanó, friss és üde a Rajna vizének zöldje, amelyet a Pannon Filharmonikusok Schumann 3. szimfóniájának ("Rajnai", Esz-dúr, op. 97) előadásával idéznek meg. Az estet Mozart ritkábban játszott g-moll szimfóniája (K 183) nyitja, majd a koncert kétségtelenül legérdekesebbnek ígérkező műsorszáma, Terényi Ede „Jazz" - hárfaversenye következik, amely a hárfaversenyek megszokott, lírai hangjától eltérően a nagybőgőt is szólisztikusan alkalmazza, és a xilofont is nagy szerephez juttatja. A Vígh Andrea hárfaművész közreműködésével megvalósuló előadás dirigense Ola Rudner, a Württembergische Philharmonie vezető karmestere, neves zenekarok és operaházak állandó vendégművésze.
A tűz vöröse szenvedélyes, perzselő, magával ragadó. Ezt az izzást és lángot hozza el Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című műve és Stravinsky zenéje a budapesti közönségnek az áprilisi koncerten. Akárcsak Muszorgszkij boszorkái, A tűzmadár története is a népi mondavilágból ered, szláv mese a csodamadárról, a varázslóról, a hercegről és a hercegkisasszonyokról. Beethoven Hármasversenye (op. 56), de különösen Dvořak Csendes erdők (op 68/5) című, csellóra és zenekarra készült alkotása a klasszikus harmóniát, nyugvópontot képviseli a műsorban, mintegy a két másik kompozíció ellenpontjaként. A koncert szólistái a közös kamaramuzsikálásban is többször bemutatkozott Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes lesznek. Az est műsorának összeállítója és dirigense Vass András, a pécsi zenekar állandó karmestere.
Az arany homokszín végtelensége Don Quijote örökös harcát idézi elénk. A koncertet Orbán György 4. szerenádja nyitja, majd a gordonka veszi át a főszerepet. Dohnányi Ernő három tételt egyetlen komplex formában összefűző csellóversenye után Richard Strauss Don Quixote (op. 35) című szimfonikus költeménye hangzik el. A versenyműben és a szimfonikus költeményben is Fenyő László csellóművész játékát élvezhetik majd a hallgatók. A sorozat zárókoncertjén ismét a zenekar vezető karmestere, Bogányi Tibor vezényel.