Klasszikus

Színműből lett A megmentett város

2002.10.31. 00:00
Ajánlom
Karakterisztikus rendezés, groteszk jelmezek az új magyar opera jellemzői Eörsi István 1964-ben írott színműve nyomán készült, Fekete Gyula által szerzett új magyar operát mutatott be nemrégiben az Operaház. Kényes problematikája miatt a színművet a Kádár-korszakban sohasem adták elő — igaz, hogy utána sem, így ez az Eörsi-darab opera formájában került először a közönség elé.

Új magyar opera bemutatójának volt színhelye nemrégiben az Operaház. Fekete Gyula fiatal zeneszerző az 1999-ben meghirdetett Millenniumi Operapályázatra írta művét, A megmentett várost, és az egyfelvonásosok kategóriájában a legjobb eredményt érte el vele. A komponista nem számít kezdőnek ebben a műfajban, Római láz című kisoperáját 1996-ban mutatták be a Merlin Színházban, ugyanezt idén Rómában is előadták. A megmentett város Eörsi István 1964-ben írott színműve nyomán készült. Szerzője pár évvel előbb szabadult ki a börtönből, ahova 1956-os tevékenysége miatt zárták be. Nem csoda hát, hogy bár a darab cselekménye a középkorban játszódik, az író a történelmi közelmúlt kérdéseire keres választ benne. Kényes problematikája miatt ezt a színművet a Kádár-korszakban természetesen sohasem adták elő —igaz, hogy utána sem, így ez az Eörsi-darab opera formájában került először a közönség elé.

Az opera központi figurája az Inkvizítor, ő annak az eszmének a képviselője, aminek győzelme érdekében itt minden eszköz megengedettnek számít. Ô ösztönzi egymás beárulására az embereket, hogy megmentsék a várost. A helység lakosai is ugyanerre törekszenek a maguk módján, csak épp az nem derül ki, hogy tulajdonképpen mitől is kellene megmenteni ezt a várost. Fontos szerep jut a darabban Lidinek, a prostituáltnak, aki megadóan vállalja a máglyahalált, azt sem lehet egészen érteni, hogy miért. A kölcsönös besúgások eredményeképp azután majd mindenki elpusztul. A főpap a végén örömmel regisztrálhatja, hogy sikeres munkát végzett, ha nagy áldozatok árán is, de az ő eszméje győzött, tehát ő mentette meg a várost.

Fekete Gyula zeneszerző olyan kvalitásokról tesz tanúbizonyságot új művében, amelyek arra utalnak, hogy igazi operakomponista lehet belőle. A zenéje tonális, dallamos és jól énekelhető, ezek mind olyan jellegzetességek, amelyek ebben a műfajban nagyon jól kamatoztathatók. Ha az opera stílusát kellene meghatározni, talán úgy lehetne, hogy eklektikus. Ez egyrészt annyit jelent, hogy a szerzője nem epigon, azaz nem utánoz egyetlen komponistát sem, másrészt viszont azt is, hogy nincs jól felismerhető, egyéni hangja. Legszebbek az opera lírai részletei, ezek kicsit túl is tengenek a darabban, pedig Eörsi szövege másfajta, excentrikusabb hangvételre is módot adna.

Nagy nyeresége volt a produkciónak, hogy a rendezésre sikerült megnyerni Halász Pétert, személyében egy nagyon karakterisztikus színházművész egyéni stílusával ismerkedhetett meg az Operaház javarészt konzervatív közönsége. Király Anna groteszk jelmezeiben érdekes, stilizált játékra késztette a szereplőket. Az opera részben zárt számokból áll, így módot ad az énekeseknek arra, hogy szólószámokat is előadjanak. Vonatkozik ez elsősorban Lidi, a szajha megszemélyesítőjére, Balatoni Évára, aki bensőségesen énekli el áriáját. Tetszett Sárkány Kázmér popgitáros jellegűre formált és Rossini Figarójának motívumaival karakterizált Borbélya, valamint Gerdesits Ferenc és Szüle Tamás buffókettőse. Fried Péter mozdulatlanságában is félelmetes Inkvizítort jelenített meg a színpadon. Herczenik Anna, Mitilineou Cleo, Ambrus Ákos és Szappanos Tibor egy-egy jellegzetes figura megteremtésével járultak hozzá az újdonság sikeréhez. Érzésem szerint A megmentett város előadása nem jelentett olyan nehéz feladatot a kórus és a zenekar számára, mint más kortárs operáké. Kesselyák Gergely irányításával nagyon jól is látták el feladatukat ezen az estén.

A megmentett város előtt egy másik egyfelvonásos, Puccini A köpeny című operája került színre. A rendezés szempontjából ez nem volt új produkció, csak más szereplők álltak be a darabba. Közülük a legjobbnak a Giorgettát alakító Bátori Éva bizonyult. Hangilag és játékban egyaránt kiemelkedő alakítást nyújtott. Két vendég is fellépett az előadáson, közülük a tenorista, Ivan Csupenics tetszett kevésbé, néha nem tudtam felismerni, hogy milyen hangmagasságot szólaltat meg. A Michelét alakító Gíancarlo Pasquetto baritonista jó, de nem kiemelkedő színvonalú énekes. A különben szépen vezénylő Kesselyák Gergely időnként túl hangos dinamikát engedett meg a zenekarnak, elnyomva vele a szólistákat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.