Klasszikus

Szinte mindenki a Youtube-on hallgat komolyzenét

2015.05.15. 16:06
Ajánlom
Meglepően népszerű a komolyzene a magyarok körében - derül ki egy friss kutatásból. A felmérésből, amelyet 18 ezren töltöttek ki, kiolvasható, hogy ha koncertre ritkábban is járnak, a kistelepülésen élők ugyanolyan arányban hallgatnak komolyzenét, mint a budapestiek, ráverve ezzel a vidéki nagyvárosok válaszadóira is. A megkérdezettek negyede támogatná, hogy az iskolában mindenki tanuljon meg hangszeren játszani, minden ötödik válaszadó pedig ezt egyenesen kötelezővé tenné.

Bartók és Kodály népe ma is fogékony a komolyzenére - legalábbis ezt tükrözik a Budapesti Fesztiválzenekar és az Index online kutatásának eredményei, amely bár nem reprezentatív - így a magasabb iskolai végzettségűek és általában a zenekedvelők felülreprezentáltak benne - a szokatlanul magas számú, 18 ezer válaszadónak köszönhetően ugyanakkor az eredmények mindenképpen tanulságosak.

A feldolgozott adatokból egyebek mellett kiderül, hogy míg a koncertre járás gyakoriságát a lakóhely erősen befolyásolja, a komolyzene hallgatása iránti hajlandóságot egyáltalán nem. Míg tehát a budapesti válaszadók közül arányaiban csaknem kétszer annyian látogatnak el legalább évente valamilyen komolyzenei koncertre, mint a falun élők, addig a zenehallgatási szokások jóval kiegyenlítettebb képet mutatnak. A komolyzenét hallgatók aránya gyakorlatilag megegyezik a fővárosban és a kistelepülésen élők között, akár a naponta, a hetente, vagy az ennél ritkábban komolyzenét hallgatók táborát nézzük. A vidéki városokban élő válaszadók gyakrabban járnak ugyan koncertre, mint a falun élők, ám összességében valamivel kisebb azok aránya, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel otthon, vagy az autóban hallgatnak komolyzenét.

Nem a fiatalok ódzkodnak a koncerttől

A korosztályok összevetésében meglepő lehet, hogy nem a legfiatalabbak maradnak távol a legnagyobb arányban a komolyzenei koncertektől, és nem is köztük a legkisebb azok aránya, akik viszonylag rendszeresen hallgatnak komolyzenét, hanem a 25-40 éves korosztály. 40 év felett viszont az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a koncertre járó, komolyzenét rendszeresen hallgató válaszadók aránya. Tény ugyanakkor, hogy azoknak a fele, akik saját bevallásuk szerint kifejezetten kedvelik a komolyzenét, csak havonta, vagy még ritkábban szakít időt annak élvezetére.

A komolyzene beszerzésének forrása ma már egyértelműen nem a lemezbolt, hanem a youtube: olyannyira így van, hogy a zenebolt és az egyéb offline beszerzési források még a 60 év felettiek esetében is fej-fej mellett járnak a youtube népszerűségével. Az egyéb online csatornákat nézve a második helyen a fiatalabbaknál a torrent áll, míg a Spotify-t és a hozzá hasonló streamelő oldalakat jóformán csak a 25 év alattiak használják.

5B35D18C-95AF-418C-8902-72B79099D18D

A CD lemezek

Érdekes, hogy a válaszadók harmada egyszer sem adott pénzt komolyzenei lemezért vagy letöltésért, nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik egy éven belül vettek zenét, a többiek egy évnél régebben fizettek hordozóért vagy letöltésért.

Sokan tudnak szolmizálni, kottát olvasni

A felmérésben résztvevők többsége az átlagosnál műveltebbnek tartja magát klasszikus zenében, a válaszadók bő fele vallotta ezt, igaz, egyharmaduk komolyzenei műveltségének morzsái az iskolai énekórák ködbe vesző emlékeiből táplálkozik csak. A válaszadók 16 százaléka ismerte el, hogy egy műveltségi játékban azonnal búcsúznia kellene a milliók ígéretétől, ha mondjuk Rossini vagy Verdi életművét firtatná a kvízmester.

Akár a hazai zenei oktatás dicsérete is lehet, hogy a válaszadók mindössze 14 százaléka mondta magáról, hogy zavarba jönne, ha valaki váratlanul arra kérné, hogy szolmizáljon. 22 százalékuknak rémlik valami, míg 55 százalékuk magabiztos szolmizálóként tekint önmagára.

A pozitív képet azonban árnyalja, hogy a megkérdezettek bő fele meglehetősen rossz véleménnyel van a zenei oktatás színvonaláról. Pedig a zenetanulást a többség fontosnak tartja: minden negyedik megkérdezett szerint az iskolában mindenkinek meg kellene tanulnia játszani valamilyen hangszeren. A válaszadók kevesebb, mint egy százaléka ellenezné, hogy gyermeke hangszert vegyen a kezébe. Öt emberből egy pedig egyenesen kötelezővé tenné gyermeke számára a zenetanulást, de a többiek is támogató álláspontot képviselnek - igaz, ők a végső döntést csemetéjükre bíznák. Több mint a fele azoknak, akik nyitottságot mutatnak a komolyzene hallgatása iránt, szeretnék, ha gyermekük megtanulna játszani a jövőben valamilyen hangszeren.

Meglepően sokan vannak azok - három válaszadóból kettő -, akik játszottak már vagy játszani fognak valamilyen hangszeren. Jellemzően közülük kerülnek ki azok, akik kifejezetten gyakran, naponta vagy hetente hallgatnak komolyzenét. De a gyakoribb zenehallgatók közé tartoznak azok is, akik állításuk szerint tudnak szolmizálni, kottát olvasni: 37 százalékuk naponta, 25 százalékuk hetente szakít időt a komolyzenei művek élvezetére. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.