Pont ez történt Yukie Ota fuvolaművésszel, aki Pierre Sancan Sonatine című kamaraművét adta elő, miközben egy pillangó repült az arcára.

Az emberek és a rovarok nagyjából azonos módon hallanak: a hanghullámok megrezegtetnek a testükben egy membránt, amikről aztán a megfelelő szerv üzenetet küld az agynak. A pillangóknak a testük több pontján, de főleg a szárnyaikon található vénák végén vannak "füleik", hogy érzékelni tudják a levegő rezgéseit repülés közben.

Ennek ellenére fogalmunk sincs, hogy pontosan hogyan hallhatnak ezek az állatok, mint ahogy arról sem, ez a példány miért itt talált pihenőhelyre. A pillangó egy Aglais io, magyar nevén nappali pávaszem. A legvalószínűbb magyarázat szerint sós folyadékot keresve kötött ki a művésznő arcán. A felvétel a 2014-es Carl Nielsen Nemzetközi Fuvolaversenyen készült a dániai Odense-ben.