„Szkrjabin már életében megosztó személyiség volt, zenéje nagy utat jár be a korai romantikus hangvételtől a kései eufórikus, expresszionista stílusig. Az orosz szerzőt egész életében vonzotta a miszticizmus, a teozófia. Kezdeti vallásosságát felváltotta egy Messiás-komplexus, amiben

Bár hasonló célokra a fesztivál nem vállalkozhat, de reméljük, hogy a programsorozat végén emelkedettebb lelkiállapotba kerülhet a közönség, ezzel is közelebb jutva a fájóan fiatalon elhunyt alkotó által megálmodott célokhoz” – nyilatkozta a zeneszerzőről Szabó Marcell zongorista, a fesztivál művészeti vezetője.

Az Orosz Zenei Fesztivál a nem mindennapi komponistának mindkét oldalát megpróbálja bemutatni: Szkrjabin két arca címmel a két kontrasztos korszakot mutatják be zongoraművein keresztül – két zongoraművész, Csalog Gábor és Palojtay János közreműködésével, október 8-án, a Tihanyi Bencés Apátságban és október 10-én, a Zeneakadémián. Az október 11-i, Debrecenben, a Kölcsey központban megrendezett zenekari koncerten a szerző II. szimfóniája, illetve zongoraversenye reprezentálja korai, míg a Prometheus című szimfonikus költeménye a kései korszakát.

Palojtay János (Fotó/Forrás: janospalojtay.com)

A komponista egyetlen zongoraversenye a fisz-moll zongoraverseny, amelyet mindössze 24 évesen írt meg pár nap alatt. Egy befejezetlen opuszt leszámítva ez számít az első zenekari művének is. A középső lassú tétel a szerző egyetlen variációs sorozata. A mű hallható lesz október 11-én Debrecenben a Kölcsey Központban Szabó Marcell szólójával, Anton Shaburov vezényletével, a Kodály Filharmonikusok közreműködésével. Ugyanitt Szkrjabin Prometheus című műve is elhangzik a hangverseny további részébe Balogh Ádám közreműködésével.

Szkrjabin a Prometheus – A tűz költeménye című szimfonikus költeményét 1910-ben, 38 évesen írta. Ebben a műben megpróbál összművészeti alkotást létrehozni, melyben a zenekar, a zongora, a kórus, illetve egy fényorgona is szerepet játszik. Bár Szkrjabin életében a különleges vetítő nem készült el,

Csalog Gábor a hazai élet elhivatott Szkrjabin játékosa, aki 2004-ben elkészítette saját Szkrjabin-lemezét a BMC gondozásában. „A nagy zongoraszerzők zenéi közül számomra Szkrjabiné a legkülönlegesebb. Késői műveinek árnyalatai, rétegei, érzékenysége, színei semmilyen más szerző zenéjében nem föllelhetőek. Kifejezésmódjában, gesztusaiban a végletesség, a vadság, az extatikus transzállapot furcsa túlfinomultsággal párosul. Ha hallgatója mélyen merül el e zenében, nem a való életnél »igazibb«, ideálisabb emberi világban találja magát, mint más zenék hallgatásakor.

– vallott a komponistához való viszonyáról Csalog Gábor.

Balogh Ádám (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

„Annak ellenére, hogy kései misztikusnak mondott korszakának darabjaiban szinte nyomát sem találni – az egyértelműen Chopin hatást mutató – korai művei hangvételének, mégis, ha az op. 1-től végignézzük az életművet, minden darabba bele van már kódolva a következő újítása. Ritka, és számomra imponáló, hogy egy ilyen intenzív önkeresés mellett valaki ennyire önazonos marad” – méltatta a zeneszerzőt Palojtay János.

Természetesen idén is gondoltak a fesztivál szervezői a fiatalokra: itt élő orosz és ukrán gyerekek adnak elő közösen egy mesejátékot magyar nyelven, Tihanyban és Budapesten, a Szkrjabin Múzeum Moszkvából pedig kifejezetten a fesztivál részére küldi meg kiállításanyagát.

Fejléckép: Szabó Marcell zongorista, a fesztivál művészeti vezetője (fotó/forrás: Kondella Misi / Orosz Zenei Fesztivál)