Klasszikus

Sző, fon

2014.03.03. 09:00
Ajánlom
A Takács-kvartett számomra még mindig hívószó: ha ezt a nevet hallom, ott a helyem. Pedig egyszer már hümmögtem, mikor – talán 2003-ban – Mozarttal melegítettek be, s most ismét hasonló szerkezetű műsort hoztak. KRITIKA

Ismét kénytelen vagyok a közönséggel foglalkozni. A bevezetőben említett koncertjüket Strém Kálmán és Jakobi László szervezte, ha jól emlékszem, a kudarcba fulladt, ám annál színvonalasabb kamarazene-sorozatuk részeként (melynek során többek közt az Alban Berg és a Tokyo kvartett is eljött). 2014. február 26-án Jakobi László szervezésében egy másik - sikeresebb, sőt a nem szimfonikus sorozatok közül talán a legsikeresebb - sorozata, A zongora folytatódott a Müpában, ahol nem kisebb nevezetesség lépett színpadra, mint Mitsuko Uchida. A Zeneakadémia koncertszervezőinek tehát oly messzire nem kellett volna menniük, hogy rájöjjenek, ezen az estén aligha számíthatnak telt házra - a közönség száma még ehhez képest is szerénynek volt mondható.

Mozart hat „Haydn-kvartettje" hatféleképpen remekmű, s ez abból a szempontból is igaz, hogy nem egyformán könnyen adják meg/el magukat. A d-moll vonósnégyes alighanem elsőre levesz a lábunkról, a G-dúr mélységének felfedezéséhez talán több idő kell, bár a záró fugatója elsőre is impozáns. A Dissonanzen-vonósnégyes tálcán kínálja a modernséget, Beethovennek mégis az A-dúr volt a kedvence. A Vadászatnál a név vezeti félre könnyen a gyakorlatlan hallgatót, s talán az Esz-dúrt játsszák a legkevesebbet.

A mostani előadás remekül indult: egészen szokatlanul kiegyensúlyozott szólamarányokkal, ami pompásan illik a mű kezdetéhez. A jól hallható belső szólamok érdekessége ellenére több kidolgozatlannak tűnő területet hallhattunk, számos nehezen magyarázható hangsúllyal, és a hangzás sem maradt végig vonzó. Engem különösen Fejér András rövid, „kaparós" vonói zavartak. A menüett „csacsi-dallamának" felütése pedig rendre egyformán hosszú, késleltetett volt - ami egyszer érdekes, mindig viszont inkább bosszantó. Sokat unatkoztam e remekmű hallgatása közben, s most, amikor e sorokat írom, hallgatom az eredeti Takács-vonósnégyes felvételét, mely klasszisokkal érdekesebb és egyenletesebb, mint amit a Zeneakadémián hallhattunk.

Janáček I. vonósnégyese sokkal jobban tetszett, noha nem szabad elfelejtenünk azt a körülményt, hogy tetszőleges előadásban is megnyerőbb egy olyan zene, mely vitathatatlanul remekmű, mégsem ismerjük eléggé. Itt sokkal több spontaneitást, sokkal erősebb jelenlétet és közlési vágyat éreztem a kvartett részéről. Ennek ellenére - ismét felvételek kontrollja alapján - úgy gondolom, a Janáček-mű sokkal egyszerűbb, sokkal kevésbé elvont vagy „katyvaszos", mint amit szerda este hallhattunk. (Ha már a felvételeknél tartunk, az Alban Berg Quartet sokak által referenciának tartott lemeze szintén túlbonyolítja a darabot.) A monotematikusság nem feltétlenül jelent monomániát (bár a Tolsztoj-elbeszélés főszereplőjétől utóbbi sem áll éppen távol). Ehhez járultak a kvartett egyre nyilvánvalóbb gyengéi: míg a prím csupán rendre rosszul intonált, a brácsa időnként elviselhetetlenül hamis volt. Mégis: a Janáček-vonósnégyes előadása koherens és érdekes volt, ha nem is mindenben tudtam vele azonosulni.

A cseh zenénél hagyni kell a szofisztikáltságot, célszerű az egyszerűséget keresni, mondta egy cseh zenész barátom, épp Dvořák kapcsán - és egy Dvořák-mű, a píszíség kapcsán az elmúlt évtizedekben Amerikaiként emlegetett F-dúr vonósnégyes mostani előadása mintha őt igazolta volna. Edward Dusinberre és kvartettje félretett minden manírt - és játszott. A felszabadultság mögött érezni lehetett, ez az együttes sikerdarabja, melyet ezerszer előadtak már; mégsem lett a produkció rutinszerű. A második tétel az egész est fénypontja volt, megmagyarázva, hogy a Takács-vonósnégyest miért jegyzik ma is magasan a nemzetközi porondon. Érdekes módon itt már nem zavartak a cselló reccsenő vonói, a brácsa hamiskássága vagy a prím nem tökéletes futamai.

Ráadásnak kaptunk egy álomszép Mozart-tételt, Schranz Károly (számomra megható) felkonferálásában - hogy a koncert végén ismét azon törjem a fejem, mint tizenegy éve: hogy egy ilyen profi együttes miért bemelegítésként játssza Mozartot. Talán nem telik el újabb évtized, mire a Takács-vonósnégyessel tehetek egy újabb próbát, hátha addigra ők is rájönnek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Klasszikus gyász

Elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus

Béres János nevéhez fűződik a magyarországi furulyaoktatás elindítása, amely témában tizenkét tankönyvet jelentetett meg. Pályafutása során Európa csaknem összes országában hangversenyezett, de eljutott például az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába is.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat magyar zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal zeneművész kapta meg a Junior Prima Díjat, a harminc év alatti tehetségeknek adható elismeréssel hangszeres előadókat, operaénekest, karmestert és zeneszerzőt is díjaztak.