Klasszikus

Szofia Gubajdulina Pannonhalmán

2005.08.19. 00:00
Ajánlom
A Pannonhalmi Művészeti Fesztivált az idei nyár utolsó hétvégéjén, augusztus 26. és 28. között rendezik meg. A rendezvénysorozat alcíme – Arcus temporum, vagyis „Időívek” – a szervezők legfontosabb célkitűzését mutatja: „összekötni az idő távoli pontjait, párbeszédre bírni őket a mi korunkkal. Mert a múltnak csak akkor van értelme számunkra, ha a jelen megértését szolgálja.”

Az idei fesztivál különlegessége, hogy a ma élő egyik legjelentősebb zeneszerzőt, Szofia Gubajdulinát látja vendégül, aki nemcsak jelen lesz a hangversenyeken, de tizenegy műve is elhangzik majd.

A legkeresettebb mai komponisták közé tartozó Gubajdulina 1931-ben született a Szovjetunió Tatár Köztársaságában. Zongorista és zeneszerzői tanulmányait Kazanyban végezte, majd Moszkvában képezte tovább magát. Öntörvényű zeneszerzői stílusát már pályája elején, 1962-ben kemény hivatalos bírálat érte, Dmitrij Sosztakovics azonban arra bátorította az ifjú komponistát, hogy folytassa egyéni zeneszerzői útját. Gubajdulina ettől kezdve szabadfoglalkozású zeneszerzőként élt Moszkvában, s míg megélhetését nagyrészt filmzenék komponálásával biztosította, műveivel leginkább csak külföldön vívhatott ki elismerést. Az áttörést Offertorium című hegedűversenye hozta meg a nyolcvanas évek első felében, amikor Gidon Kremer nyugaton mindenfelé nagy sikerrel játszotta a darabot. Szofia Gubajdulina azóta számos kitüntetést nyert, kompozícióit a legnagyobb sztárok (Rosztropovics, Basmet, Rattle, Masur, a Kronos és az Arditti Quartet stb.) adják elő, műveiből rengeteg lemezfelvétel készült. A zeneszerzőnő 1992 óta Németországban, Hamburg mellett él.

Gubajdulina alkotói fejlődésére döntő hatást gyakorolt, hogy 1975-ben két fiatalabb pályatársával, Vjacseszlav Artyomovval és Viktor Szuszlinnal közösen megalakította az Asztreja együttest, amelyben különleges orosz, kaukázusi, közép-, valamint kelet-ázsiai népi és rituális hangszereken improvizáltak. Összejöveteleik során egyrészt korábban ismeretlen hangzásokra bukkantak, másrészt a zenei idő megtapasztalásának az európaitól teljesen eltérő módjával kerültek kapcsolatba. Gudajdulina intenzív érdeklődése a nem-hagyományos hangzások iránt szinte egész életművét végigkíséri. E kutató kíváncsiságnak köszönhető az is, hogy számos művében alkalmazza az európai zenetörténetben mindeddig kevéssé ismert orosz népi harmonikát, a bajant. Már erre a hangszerre komponált első darabjában, a De profundisban (1978) szakított az instrumentum tradicionális megszólaltatási módjaival és totálisan új hangzásvilágot teremtett: meghatározhatatlan zörejeket, orgonahangot, ütős, sőt elektronikus zenei effektusokat képes kicsalni a hangszerből. Ez nem öncélú kísérletezgetés a hangzásokkal: Gubajdulina magát az instrumentumot akarja feltérképezni, megérteni és szóra bírni.

A zeneszerzőnő művészetének egyik legfontosabb aspektusa épp ez: számára a hangszerek mintegy élő személyek, karakterek, egyéniségek. Ezek a személyek pedig szinte mindig egy dráma, egy drámai folyamat résztvevőiként, szereplőiként lepleződnek le. Gubajdulina muzsikája alapvetően drámai: a zenei történések egy – néha egyenes vonalú, néha kacskaringós – ívbe, egy folyamattá rendeződnek. A mű hallgatása során egy úton megyünk végig: ez az út legtöbbször végletes ellentétek közt húzódik, így a darab tulajdonképpen e végpontok közti átjárásról, átjárhatóságról: az átlényegülésről szól. A végpontok, a határok kitapogatása több szinten is meghatározónak tűnik Gubajdulina művészetében: egyrészt a kifejezés végletességében és hihetetlen erejében jelentkezik, másrészt a hangszerek adta lehetőségek végletekig való kiaknázásában.

Gubajdulina ebből a szempontból tehát radikális művész: radikálisan a végső dolgokról beszél. S mi más is lehetne a végső dolgokról szólás foglalata, mint a vallás, Gubajdulina művészetének alapélménye. „Úgy vélem, én egyáltalán nem írok világi zenét; a világi problémáknak nincs jelentőségük a komponálás folyamatában” – vallja. „Vallásos ortodox vagyok, aki a ťvallásŤ kifejezést – mint religiót – a szó szoros értelmében veszi tekintetbe: re-ligio, azaz: kapcsolatok visszaállítása, az élet legatójának visszaállítása. Nincs komolyabb feladata a zenének, mint éppen ez.”*

Gubajdulina vallásos szimbolikája több szinten is áthatja műveinek formáját, szerkezetét. Legjobb, legfelemelőbb alkotásait talán épp ez a kettősség élteti: a struktúra szigorú fegyelmének és a felszín különös kifejezőerejének dinamikus egyensúlya.
Szofia Gubajdulina művei az Arcus temporum fesztivál koncertjein – amelyekre pénteken és szombaton délután, illetve este kerül sor a Pannonhalmi Főapátság Bazilikájában és Boldogasszony-kápolnájában – Joseph Haydn darabjaival felváltva fognak megszólalni. A Haydn–Gubajdulina párbeszéd szempontjából a szombat esti hangverseny ígérkezik a legérdekesebbnek, amelyen egymás után hangzik majd el Krisztus hét utolsó szavának Gubajdulina- és Haydn-féle értelmezése. A fesztivál vendég-előadója két „Gubajdulina-specialista”, Elsbeth Moser bajan-játékos és Vlagyimir Tonkha gordonkaművész. Rajtuk kívül több kiváló hazai muzsikus (Keller András, Várjon Dénes, Kelemen Barnabás, Csalog Gábor, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok és mások) lép majd fel. A négy hangversenyt Eifert János fotóművész kiállítása, a Muzsikás együttes két koncertje, Csapó Gyula elektronikus zenei installációja, valamint a vasárnap délutáni színházi fesztivál egészíti ki.

*Veres Bálint fordítása

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nagy neveket rendez Török Ferenc a Vígszínházban

A Bella Figura című darabot mutatja be online a Vígszínház Török Ferenc rendezésében. A 21. századi párkapcsolatokról és emberi viszonyokról szóló előadás premierjét február 27-én, szombaton láthatja a közönség.
Színház

Újabb 26 oktató mondott fel az SZFE-n az őszi félév végén

A Színház- és Filmművészeti Egyetem további 26 oktatója mondott fel, Vidnyánszky Attila pedig interjút adott, és sikertelen liberális támadásról és fájó kijózanodásról beszélt, és állította, hogy többen jelentkeztek az egyetemre, mint tavaly.
Zenés színház

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Klasszikus

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.
Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus mti

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Klasszikus hír

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.