Klasszikus

Szonáták szaxofonra és zongorára

2013.11.08. 11:20
Ajánlom
Az Óbudai Társaskör november 14-i koncertje a szaxofon több mint másfél évszázados történetéről ad áttekintés Seleljo Erzsébet és Seleljo Irén közreműködésével.

Amikor Adolphe Sax létrehozta találmányát az 1840-es években, elsősorban a zenekarokba szánta a szaxofont egyfajta összekötő kapocsként a fa- és a rézfúvósok közé. Szólisztikus használatához pedig azzal járult hozzá, hogy tanszakot nyitott a párizsi zeneakadémián és szerzőket kért fel, hogy komponáljanak az általa megalkotott hangszerre. Sax halálával a szaxofon fejlődése is megrekedt. A repertoár gazdagodásának második nagy hulláma az 1930-as években indult el, és a mai napig is tart.

Érdekes megfigyelni, hogy a 20. század közepén, amikor mind a klasszikus forma- mind a harmóniavilág széthullóban volt, mit kezdtek a zeneszerzők egy újfajta hangszerrel, és hogyan kezeltek egy olyan nagy múlttal rendelkező formát, mint a szonáta. Az elsőként elhangzó kompozíció, Fernande Decruck műve talán leginkább Debussy harmóniai világát idézi. Paul Hindemith szonátájának négy tételes lassú-gyors-lassú-gyors felosztása a barokk szonáták szerkezetét eleveníti fel, Edison Gyenyiszov tizenkét fokú hangzásvilága és bonyolult ritmusképletei pedig klasszikus szonátaformában öltenek testet. William Albright szerzeményének formáját a reneszánsz műfajok és a romantikus szonáták ihlették.

A zárómű, Takashi Yoshimatsu Fuzzy Bird szonátája pedig valódi cross-over, amely a klasszikus szonáta, a dzsessz és a tradicionális japán zenei elemeket ötvözi. A műsor minden darabja egy-egy ismert, a hangszer történetében meghatározó szerepet játszó szaxofonművész számára íródott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.