Klasszikus

Szórakozott professzor zongorával – 90 éves Alfred Brendel

2021.01.06. 09:35
Ajánlom
Tizenkét éve visszavonult a színpadtól, azóta írásai jelentek meg, előadásokat, mesterkurzusokat tartott. A kilencven éves Alfred Brendel máig megidézhető: több mint száz lemezt készített, közülük nem egy máig etalonnak számít, ha Beethovent vagy Schubertet akarunk hallgatni.

Alfred Brendel neve egybeforrt Beethovenével. A zongoraművész elsőként készített lemezfelvételt a zeneszerző összes zongoraművéből, háromszor rögzítette a zongoraszonátákat, utoljára 1990-ben, amikor egészen újragondolta megközelítését a zenetörténet megkerülhetetlen alkotásai felé.

Kócos hajával, vastag, szódásüveg-szemüvegével a színpadon úgy festett, mint egy szórakozott professzor. Vádolták is azzal, hogy túlságosan intellektuális.

Brendel valójában purista. Nem egoista virtuóz, nem mutatványos, hanem azt vallja, amit Stravinsky zeneszerzőként rögzített: „Ne interpretálja a zenémet, csak játssza el a hangokat.”

710OPi2BKnL_AC_SL1200_-102705.jpg

Alfred Brendel / Beethoven: Szonáták és zongoraversenyek (Fotó/Forrás: Decca, 2010)

Szokatlan úton jutott a pálya csúcsára. 1931-ben született a mai Csehország északkeleti csücskében, Wiesenbergben. Nem volt csodagyerek, vagy legalábbis nem-zenész szülei nem vették észre. Tizenöt éves koráig nem látott operát, nem vett részt hangversenyen, szórványosan kapott zongoraórákat. A háború után aztán felgyorsult zenei fejlődése, egy ideig saját maga tanult. „Egy tanár túl meghatározó hatás lehet” – mondta. – „Autodidaktaként megtanultam, hogy ne higgyek el semmit, amire nem jövök rá magam is.”

Grazban szerzett diplomát, ahol 1948-ban első koncertjét adta.

Egy Revox orsós magnóval rögzítette a gyakorlását, aztán kielemezte, amit hallott. „Még mindig azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó módszer fiatalok számára.”

A háborús évek mély nyomot hagytak a személyiségén, és az élethez való ironikus, abszurd viszonyulás később is jellemezte. „Nyugtalan évekkel a hátam mögött, rendes otthon és elérhető zongora nélkül, rádöbbentem, hogy sok mindenben fel kell zárkóznom.

Az esztétika birodalma – a művészet, a zene, az irodalom, a színház és a film –, ahogy Nietzsche mondja, az élet és a világ egyetlen célja volt számomra. Úgy döntöttem, hogy a világ abszurd, és működő stratégia a túléléshez, ha látom ennek a komikus oldalát.”

Később, elismert művészként előadásokat is tartott a zenei humor különböző formáiról. Ebben a tekintetben nagyra értékelte Haydnt és Beethoven Diabelli-variációit.

Nem beszélve Für Elise-előadásáról, amelyet még annak is ajánlok, aki nem szívesen hallgatja az agyonjátszott bagatellt: Brendel peckes, miközben a zongorarepertoárját édességét játssza. Lehetetlen nem hallani benne a humoros kacsintást (Daniel Felsenfeld zeneszerző észrevétele).

Mentora volt az egykori Liszt-tanítvány, Edwin Fischer, akiről így írt: „Fischerrel az ember közelibb kapcsolatba került a zenével: nem volt elfüggönyözve a lelke, amikor közönség előtt játszott.”

Ha kérdezték, a lassan égő karriert ajánlotta mindenkinek, úgy mondta, ezt tanulta Edwin Fischer, Alfred Cortot és Wilhelm Kempff példájából. Rendszeres tanácsa fiatal zongoristák felé: komponáljanak valamit!

Egy olyan korban, amikor a klasszikus zenében elvált, ki előadó és ki zeneszerző, Brendel jól fogalmazta meg az előbbi szerepét: „Előadóként – ami a kurátor, a kivitelező és szülés hármas funkcióját jelenti, nem érdekelnek a klisék, hanem az, ami különleges és egyedülálló.”

A szokatlan kacskaringók ellenére róla mégsem mondhatjuk, hogy megkésve tört volna be. 1951-ben, húszévesen készítette első hangfelvételét. A posztháborús időszakban fellendült a művészeti élet. Nem csak Beethoven volt szíve csücske, Schubert „felháborítóan elhanyagolt” kései zongoraműveinek előadását is lelkiismereti kérdésnek tartotta. És persze Mozart – de „nem az aranyos Mozart, nem a parfümfelhős Mozart, nem a szentimentális Mozart”. Volt, akiket alig vagy egyáltalán nem játszott, alig játszott Bachot, germanofilként nem játszott francia zenét, és épphogy csak egy kicsi Chopint. Szellemes megjegyzése szerint ha a paradicsomban csak Verdit játszanának, esetenként inkább átlátogatna a pokolba.

Gyakran írják róla, hogy a már említett hármas, Fischer, Kempff és Cortot tették rá a legnagyobb hatást, de Brendel máshogy vélekedik. „Számomra az éneklés a zene esszenciája” – mondta, hozzátéve, hogy énekesektől és karmesterektől tanult a legtöbbet.

Utoljára 2008 szeptemberében járt Budapesten, a Fesztiválzenekarral három koncertet adott a Zeneakadémián. Akkor már tudni lehetett, hogy visszavonul. „Valamit azonban mégis tud, ami a legnagyobbak közé emeli. Ízlés? Műveltség? Lelki-szellemi finomság? Érzék az elegancia iránt? Tanácstalanul rakosgatom egymás után a szavakat…” – írta fellépéséről Kovács Sándor. (Brendel maga is elmélázott egyszer a kérdésen, és erre jutott: „Nem vagyok zsidó, amennyire tudom, nem vagyok kelet-európai, a szüleim nem voltak zenészek (nem szólt otthon zene), jó memóriám van, de nem kiemelkedő, nem blattolok jól, fogalmam sincs, miért nekem sikerült.”)

Ugyanazon év decemberében a bécsi Musikvereinban adta utolsó koncertjét. Ezután mesterkurzusokat és előadásokat tartott, esszékötete jelent meg, nem véletlenül nevezték „a gondolkodó ember zongoristájának”. Az utóbbi években hallásproblémákkal küzdött, amelyre 2015-ben megjelenő, Music, Sense and Nonsense című könyvében reflektált.

„A hallásnak megvannak a saját emlékei. Emlékszik a kutyára, amely hirtelen ugatásával megijesztett gyerekként. A népdalokra, amellyel a dadus ringatott. A berlini, dadaista kabarédalra, amelyet anyám ártatlanul énekelt: Kitépem egy szempillámat, és halálra döflek vele. Hitler, ahogy elővarázsolja a mindenhatót. Goebbels gügyögő hangja. Szirénák, üvöltő repülők, bombarobbanások. Ljuba Welitsch mint Salome. Edwin Fischer gyönyörűen összecsengő zongorajátéka. Maria Casares mint Lady Macbeth Avignonban. Ralph Kirkpatrick két Scarlatti-szólóestje. Gré Brouwenstijn mint Leonore a Fidelióban. Ligeti Aventures et Nouvelles Aventures című művének epifániája. Peter Brook Szentivánéji álmának varázslatos zajai. És mindenféle nevetés…”

Brendel-094644.jpg

Alfred Brendel

Alfred Brendel január 5-én ünnepelte 90. születésnapját. Nemrégiben a Decca újra elérhetővé tette a náluk készült összes hangfelvételét. Előadóművész. Akkor derült ki a művész előtt is, hány albumról beszélünk: száztizennégyről. Előadóművészek esetében ritkán beszélünk ekkora korpuszról, s ez különös helyet biztosít számára a kánonban: Brendel megkerülhetetlen, pedig „csak” interpretátor; rendkívül híres, de nem szupersztár.

„Visszanézve, nem is értem, mikor jutott időm minderre: játékra, írásra, szemlélődésre, életre, szeretésre. Hogyan lehet mindezt összeadni? Az élet egészében még mindig hatalmas rejtély.”

(források: ABC, Guardian, Steinway.com, Wiki, Fidelio)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.