A Nyílt Társadalom Archívum a Centrális Galériában Sztálin halálának ötvenedik évfordulóján nyíló kiállításához kapcsolódóan egyedülálló zenei eseményt tervezett. A "hallhatatlannak" tűnő koncerten Leon Botstein, az American Symphonic Orchestra világhírű zenei igazgatója vezényelte volna a sztálini önkény elleni kiállás művészileg fontos kompozícióit, Hacsaturján és Prokofjev kórusművei mellett Sosztakovics 1953-ban, közvetlenül Sztálin halála után komponált E-moll szimfóniáját. Sosztakovics X. szimfóniája az első antisztálinista nagyzenekari mű. Az est közreműködője a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság lett volna.
Cerbona - vagy cenzúra?
A Pesti Vigadóban múlt héten már jegyet lehetett váltani a koncertre, amelyet több helyen is meghirdettek. Leon Botstein meghívását azonban le kellett mondani, miután tegnap Csonka András, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) igazgatója közölte a Dohnányi Zenekar vezetőjével, Hollerung Gáborral, hogy technikai okok miatt a koncert nem tartható meg.
"A tavaszi fesztiválon zsúfolt programunk lesz, az épület pedig műszaki karbantartásra szorul. A Cerbona Rt. március 6-án nagy rendezvényt tart az épületben, még előtte szeretnénk végezni a munkálatokkal" - indokolta a hangverseny lemondását Csonka, aki külön hangsúlyozta, a koncert lefújásához semmi köze az MSZA kuratóriumának, egyedül az ő döntése. "Mint igazgatónak jogom van ehhez. A Dohnányi zenekarnak különben csak ceruzás bejegyzése volt március 5-ére, ami még nem vált tintás szerződéssé. Az alapítvány ugyanakkor olcsóbb terembérlettel támogatta volna a koncertet, de a zenekar pályázata csak hétfőn érkezett be. Ekkor derült ki, a program valójában mire is fokuszál." Zenekari forrásunk ugyanakkor állítja, Magyarországon bevett gyakorlat "ceruzás bejegyzés" alapján koncertet meghirdetni.
A Nyílt Társadalom Archívumának igazgatója az alapítvány kuratóriumi tagjainak cenzúráját véli az ügy hátterében. "Úgy tudom, a kuratórium nem óhajtja politikai felhangot kapó rendezvények céljára rendelkezésre bocsátani a Vigadó koncerttermét, a hangversenyt tulajdonképpen betiltatták." Rév István szerint a koncert lefújása a magyar közgondolkodásra jellemző történet. Korábban az est megrendezésétől az Olasz Intézet és a Zeneakadémia eleve elzárkózott, a Pesti Vigadó gesztusa csak pontot tett egy hosszú, elutasító mondat végére,Eami Rév szerint nem annyira meglepő. "A kuratórium elnöke Zelnik József, aki az első nyilvános támadást intézte a Bán Ferenc által tervezett Erzsébet téri Nemzeti Színház épülete ellen. A kuratórium tagja többek között Makovecz Imre, valamint Schmidt Mária, a Terror Házának főigazgatója. A cenzor műveletlensége túléli a diktátor halálát" - mondja az archívum igazgatója.
A név lehet a végzet
"Saját korunk, saját magunk kedvéért idézzük fel e történelmi pillanatot, még akkor is, ha ez a pillanat a kudarcé: a pillanat, amikor a művészetet nem önálló, esztétikai kalandként tartották számon" - ajánlja a "hallhatatlan" koncertet Leon Botstein karmester. A fel nem hangzó művek pedig nemcsak azért számítanak ritkaságnak, mert a koncerttermekben alig hangzanak fel, a sztálini önkény idejéből származó kották önmagukban is ritkaságok, legtöbbjük elveszett az idők során.
"Egyébként sem engedélyeztem volna a koncertet - ismerte el Csonka András -, ha pedig Rév István politikai indokokat vél a döntésem hátterében, akkor az csak annyi, hogy Sztálin nevével fémjelzett koncert ma Magyarországon nem tartható. Ahogy Hitler nevével sem. Diktatúra és művészet címmel már igen."
A Közép-Európai Egyetem rektora, Yehuda Elkana történész mindenesetre másképp gondolkodik. Az ügy kapcsán levélben szólította meg az egyetem közösségét, amelyben arról tesz hitvallást, történészi feladat, hogy az olyan gonosz szellemiségű figurák befolyását a társadalomra, mint Hitler vagy Sztálin, újra és újra górcső alá vegyék. Yehuda Elkana történész a holokauszt túlélője.
hírlevél
