Klasszikus

Sztárallűrök nélkül

2006.03.27. 00:00
Ajánlom
"Nem akarok idő előtt kiégni, ezért iktattam be ezt a csendes évet. Így is több mint harminc koncertet adtam ." A Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége volt Maxim Vengerov, aki Beethoven Hegedűversenyét játszotta a Művészetek Palotájában. A harminckét éves, világszerte ismert orosz hegedűművész úgy látja, csak a nyitott és sokoldalú muzsikusoknak van esélyük arra, hogy fiatal közönséget is behozzanak a koncerttermekbe.

– A meghirdetett program szerint Sosztakovics Hegedűversenyét játszotta volna Budapesten, de aztán az utolsó pillanatban mégis inkább Beethoven Hegedűversenye mellett döntött. Miért volt szükség erre a változtatásra?

– Semmi bajom a Sosztakovics-concertóval, amit már sokszor játszottam, és nyilván még fogom is. Beethoven Hegedűversenyét viszont a közelmúltban vettem lemezre, az általam nagyon tisztelt Msztyiszlav Rosztropovics vezényletével, s ez olyan nagy élmény volt, hogy úgy döntöttem, ezen a tavaszon szeretném minél többször élőben is megszólaltatni. Úgy érzem, ennek a remekműnek a megtanulása mérföldkő a pályámon: Beethoven Hegedűversenye nemcsak virtuóz hangszertudást és muzikalitást követel az előadótól, hanem olyan érzékenységet és elmélyültséget is, ami ritka a zenetörténetben.

– Most Hamar Zsolt vezényletével, a Pannon Filharmonikusokkal játszotta a versenyművet. Milyen tapasztalatokat szerzett a pécsi együttesről?

– A két vezető budapesti szimfonikus zenekart, a Nemzeti Filharmonikusokat és a Fesztiválzenekart már eddig is nagyra becsültem, de a Pannon Filharmonikusokról korábban nem hallottam. Most viszont meggyőződtem arról, hogy nemzetközi mércével is elsőrangú zenekar, s annak is örülök, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa, és új koncertterem is épül a városban. Biztos, hogy ez a zenekar további fejlődése szempontjából is komoly lehetőség.

– Több mint tíz éve járja a világot, de a tavalyi év a megszokottnál csendesebb volt – alig koncertezett. Mi volt ennek az oka?

– Nem akarok idő előtt kiégni, ezért tudatosan iktattam be az életembe ezt a csendesebb évet. Így is több mint harminc koncertet adtam, lemezt is készítettem, csak a hosszú turnék maradtak el. Az így felszabaduló idő egy részét tanulásra fordítottam: a kortárs improvizatív zenét, a dzsessz különböző kreatív irányzatait tanulmányoztam.

– Szeretne kilépni a klasszikus zene keretei közül?

– Egyáltalán nem. Az improvizációt viszont fontosnak tartom, mert úgy érzem, a rögtönzés hatására fantasztikus energiák szabadulhatnak fel egy előadóművészben. Erre a leírt kotta még akkor sem képes, ha egyébként remekműről van szó. Példaképem ebből a szempontból Niccolo Paganini, aki nemcsak virtuóz hegedűs és jó néhány bravúrdarab komponistája volt, hanem egyedülálló improvizációs képességgel is rendelkezett, és ezt nagyobb formátumú műveiben, például a mostanában sajnos ritkán játszott hegedűversenyeiben is kamatoztatni tudta.

– Néhány éve szakmai körökben azzal is meglepetést okozott, hogy megtanult brácsázni, és lemezre vette a 20. századi brit szerző, William Walton Brácsaversenyét. Vannak további tervei a mélyhegedűvel?

– Aki tud hegedülni, annak a brácsázás nem megoldhatatlan feladat, hiszen a két hangszer játéktechnikája között sok a hasonlóság. Az is igaz viszont, hogy hónapokig készültem erre a lemezfelvételre. A felkérés Benjamin Britten Hegedűversenyére szólt, én pedig úgy éreztem, hogy ehhez stilárisan nagyon jól illene Walton Brácsaversenye. A kiadó csodálkozott, hogy ezt is én akarom eljátszani, aztán megnyugodtak, mert megoldottam a feladatot. Nem valószínű, hogy a brácsa a jövőben meghatározó szerephez jutna a pályámon, de örülök, hogy kipróbáltam. Nem akarok a világjáró u
u hegedűs szerepében tetszelegni, akit semmi más nem érdekel, csak a saját hangszere. Meggyőződésem, hogy csak sztárallűrök nélküli, nyitott és sokoldalú muzsikusok tudják megállítani a koncertre járó közönség végzetes elöregedését. Én ilyen zenész szeretnék lenni.

– Ezért próbálkozik vezényléssel?

– Két és fél évig tanultam vezényelni ugyanazoktól a professzoroktól, akik egykor Valerij Gergievet és Jurij Tyemirkanovot is tanították. Nagyon komolyan vettem a karmesterséget, és időnként ma is vezényelek, főleg Mozartot és Beethovent. A karmesteri munkának sem a látványos része érdekel, hanem az, hogy újabb és újabb zenei rétegek, rejtett szépségek tárulnak fel általa.

Pályakép

Maxim Vengerov 1974-ben született Novoszibirszkben. Négyévesen kezdett hegedülni, tízévesen már nemzetközi versenyt nyert, tinédzserként Zakhar Bron mesteriskolájában tökéletesítette tudását. Később az amszterdami Concertgebouw Zenekar és a londoni BBC Filharmonikusok vendégszólistája volt. Lemezfelvételeit – exkluzív szerződéssel – az EMI-nek készíti. Saarbrückenben és Londonban tanít, világszerte tart mesterkurzusokat.

 
 
 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.