Klasszikus

Szűkített terc és közösség

2004.06.19. 00:00
Ajánlom
A 15. Bach-hét záró koncertjén a 100 éves Lutheránia Énekkar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Bach h-moll miséjét adták elő Kamp Salamon irányításával. Ez a sok szempontból rejtélyes mű, a protestáns kántor tollából származó katolikus mise, mely messze túlnövi a mindennapos liturgia kereteit, Bach utolsó befejezett művének tekinthető. Bár nem is egyetlen mű ez: szinte mindegyik tétele korábban komponált tételek átdolgozása, az egész tehát egyfajta összeállítás az életműből, profánul azt mondhatnám, hogy a szerző által összehozott „best of” válogatás.

Az 1740-es évek közepén, halála előtt néhány évvel Bach elővette a szász választófejedelemnek 1733-ban komponált Kyriét és Gloriát, egy 1724-ből származó Sanctus-megzenésítést, hogy a hiányzó tételeket korábbi kantátákból pótolja, illetve néhány új tételt írjon hozzá, s így maga is bekerüljön a zenetörténet egyik legfontosabb fejezetébe, a nagy mise-komponisták sorába. Az a hihetetlenül aprólékos munka, amellyel Bach a korábban megírt különálló zenéit most szerves egésszé kovácsolja, különösen akkor megdöbbentő, ha látjuk, hogy a mindig pragmatikus szellemben dolgozó Bach számára egyértelmű volt: a h-moll misét nem fogja tudni előadni. S valószínűleg nem is ez volt a célja. Ahogy korábban az Invenciókkal, a Wohltemperiertes Klavier két kötetével, a billentyűs partitákkal vagy a Fúga művészetével egy-egy zenei, előadói problémakör enciklopédikus bemutatását célozta meg, a h-moll mise azt mutatja meg, hogy miként alkalmazható a kórus a legkülönfélébb formákban és drámai szituációkban. Mert Bach számára még a miseszöveg is drámai szövegkönyvként funkcionál, a szenvedésről, az üdvözülésről, az emberi bűnről, az isteni megváltásról szóló részek, mint Bach zenéjében mindig, életre kelnek.

Kamp Salamon interpretációjában is a drámaiság, az egyes tételek karakterének világos felmutatása szolgált maradéktalan élménnyel. Ma, amikor már nemcsak felvételeken, de élőben is találkozhatunk a legnagyobb Bach-előadókkal, a különböző régi-zenei irányzatok képviselőivel, akik kizárólag szólistákkal vagy kamarakórussal szólaltatják meg a Bach-kantátákat, a passiókat vagy a h-moll misét, a több mint 50 fős Lutheránia Énekkar masszív hangzása bizony nagy önmérsékletet igényel a kritikustól. Hiszen itt nem gazdagon támogatott, világhírű profikról van szó, hanem lelkes, a legjobb értelemben vett műkedvelő énekesekről, akik az elképesztően nehéz zenei anyagot sokszor nem képesek az elkényeztetett zenehallgató elvárásainak megfelelően megszólaltatni, lelkesedésük és Bach iránti rajongásuk azonban valami sokkal többel ajándékozza meg a hallgatót, ha az képes elvonatkoztatni bizonyos helyek hamis intonációjától vagy attól, hogy bizony néha nincsenek teljesen együtt a szólamok.

A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok nagyszerűen játszottak, bár a vastag kórushangzás néha elnyomta a zenekart, s általában sem volt kiegyensúlyozott az egyes hangszercsoportok aránya. A szólisták közül Zádori Mária és Marosvári Péter előadását emelném ki, kristálytiszta, könnyű hangon énekeltek, az este legszebb pillanata fűződik hozzájuk, a Domine Deus szoprán-tenor kettősében, amelyhez Gyöngyössy Zoltán fuvolajátéka adta a biztos hátteret. Németh Judit – bár nagyszerű énekes – túljátszotta a szerepét, pontosabban: szerepet játszott, amire a h-moll misében – azt gondolom – nincs szükség. A Bach által értelmezett szakrális szöveget átélni, s nem eljátszani kell.

Összességében azt mondhatom, hogy az est nem zenei szempontból volt hatalmas élmény. Amikor a Crucifixus-tétel közben a mellettem ülő nénire pillantottam, aki fejét a kezébe temetve élte át a keresztre feszítés borzalmát, majd a feltámadás zenei örömujjongása hallatán egyszerre láthatóan megszabadult minden feszültségtől, arra gondoltam, hogy bár a néni feltehetőleg nincs tisztában azzal, hogy a Crucifixus tételt a Resurrexittel összekötő négy ütem a 18. század talán legelképesztőbb modulációját tartalmazza egy szűkített terces alterált akkorddal, mégis sokkal közelebb áll Bachhoz, mint a magamfajta, zeneelmélettel többé-kevésbé tisztában lévő szekularizált értelmiségi.

Köszönet illeti tehát Kamp Salamont azért, hogy létrehozta és életben tartja a Budapesti Bach-hetet, mert ezek az esték nem vagy inkább nem csak zenei élményt nyújtanak a gyülekezet és a hallgatók számára. Sokkal többet: egy kevéssé emberséges világban az emberi összetartozás, a közösség érzését.

(2004. június 13. 19:00 Deák téri evangélikus templom, 15. Bach-hét. Bach: h-moll mise, BWV 232; km.: Zádori Mária (szoprán), Németh Judit (alt), Marosvári Péter (tenor), Berczelly István (basszus), Lutheránia Énekkar, Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, vez..: Kamp Salamon)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Színház

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Tánc

A kiégett szerelemmel szembesít az izraeliek könyörtelen táncelőadása

Sharon Eyal legújabb koreográfiájában, a Love Chapter 2-ban azt az élményt foglalja táncba, amikor a szerelem már csak egy „utóbetegség, miután már minden elveszett”. Az előadás három alkalommal látható a Trafóban május 24. és 26. között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.