Klasszikus

Táncrapszódia a cigányságról

2002.12.18. 00:00
Ajánlom
Markó Iván a romák lelkéről és új művéről, a Romantiádáról

Az alapításának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő Rajkó-zenekar nyári, jubileumi koncertjén vendégül látta Markó Iván Kossuth-díjas táncművészt is. Az első kísérletet az eső elmosta, mert Koltay Gábor csak az ingyen arénát tudta garantálni, a jó időt nem. Markó Iván később egy próbán is találkozott a rajkósokkal, akik Bartók- és Kodály-művekkel örvendeztették meg. Ennek sírás lett a vége. Kicsordultak Markó Iván könnyei, mert a taps kevésnek bizonyult volna. Az ismert táncművész december 19-én, 20-án és 21-én a Nemzeti Színházban mutatja be legújabb táncrapszódiáját, a Romantiádát. A darab egyik epizódjában a művész egy vén cigányt jelenít meg. Ebből az alkalomból beszélgettünk a Kossuth-díjas táncos-koreográfussal.

- Kusturica egyedülállóan szép, csodálatos filmet forgatott 1988-ban A cigányok ideje címmel e különös nép életéről, boldog és boldogtalan hétköznapjairól. A sajtó tudósításai szerint mifelénk az utóbbi időben csak boldogtalan cigányokkal találkozhatna.

– Magyarországon és a világon máshol is komoly gond a cigánykérdés megoldatlansága. Emberként és művészként úgy gondolom, hogy nem lehet a zászlónkra jobbat írni, mint azt, hogy romák és nem romák csináljunk közösen egy előadást.

– A darab címe Romantiáda, de nem hiszem, hogy Markó Ivántól cigányromantikát fogunk látni. Tévednék?

– Az az igazság, hogy az előadás stílusát leginkább az alcím fejezi ki: a táncrapszódia. A rapszódia mély szenvedélyű, csapongó, nagyon-nagyon érzelmes történet. Csapongás múltban, jelenben, jövőben. A darab egyszerre játszódik mindhárom időben. A jelent és a jövőt a nagy magyar klasszikusok, Liszt Ferenc, Bartók Béla csodálatos művei jelenítik meg, a múltat pedig az indiai nemzeti legenda, Ravi Shankar szitárművész idézi fel. Be kell vallanom, hogy régen szenvedtem ennyit egy mű megírásával. Azért, mert úgy éreztem, hogy ezeknek a zseniális zeneszerzőknek a műveire nagyon pontos és őszinte mozdulatsorokat kell kitalálnom, és csak ugyanilyen előadásmóddal mutathatjuk be. Remélem, hogy nem a romantika fogja jellemezni, hanem elsősorban a szabadságvágy, az útkeresés, a szeretet és a szerelem. Bízom benne, hogy bizonyos mértékű himnikusságot is fog sugározni, főleg az utolsó rész, amely Kodály Galántai táncok című művére íródott. Ebben gyermekek és felnőttek együtt táncolnak, és remélem, hogy ennek a résznek lesz a legerősebb hatása.

– Milyen élmény élő zenére táncolni?

– Régebben, főleg Bejart-nál, sokat táncoltam élő zenére, de amióta hazajöttem, soha nem dolgoztam így. Az élő zene egy csoda, mert ott születik meg, ugyanakkor nem nyújthat százszázalékos biztonságot például a tempóváltásban. Ugyanazt a mozdulatsort gyorsabban vagy lassabban eltáncolni hihetetlenül nehéz feladat.

– Mi ragadta meg a cigányok művészetében?

– Hála Istennek, nagyon jó zenekarok vannak Magyarországon, de az a szenvedély és érzelmi telítettség, amivel a Rajkó zenészei megtöltötték Liszt, Bartók, Kodály műveit, az egyedülálló. Abban a szűk próbateremben, ahol találkoztunk és felcsendült Liszt Csárdás macabréja, láttam a zenészek szemének csillogását, arcuk rezdülését, emberi tisztaságukat, ez váltotta ki belőlem azokat a heves érzelmeket. Tizenöt évvel ezelőtt megismerkedtem egy cigányprímással, és akkor vetődött fel bennem először az a gondolat, hogy milyen jó volna az ő zenéjével, kíséretével együtt dolgozni. A jó Isten ezt a vágyamat most teljesítette. A művek akkor születhetnek meg, ha az ember lelke és a világ eggyé válik. Erre a találkozásra néha sokáig kell várni. A József és testvéreire negyvenöt évet vártam.

Ez a mű úgy szól a cigányságról, hogy a Rajkó-zenekar játékán kívül semmi cigányos nincs benne, hanem az általános emberit szeretné megragadni és felmutatni. Talán az érzelmi telítettség és szenvedély, az időben való csapongás az, amire azt mondhatjuk, hogy a cigányokra jellemző. Sem a mozgásanyagban, sem a jelmezekben nincs, ami folklorisztikusan idézné őket. Azt akartam, hogy ennek a népnek a tehetségét, a zenéhez közeli lelkét, szabadságvágyát és az érzelmi csapongásra való hajlamát kifejezzem – nem cigányként. De az sem véletlen, hogy miért éppen a Nemzetiben mutatjuk be ezt a darabot. A cigányság ügye nemzeti ügy, és a színház pedig hihetetlenül alkalmas arra, hogy ez a táncelőadás ott jöjjön létre.

– A cigányság is szembesül a dilemmával, hogy miként őrizheti meg úgy a hagyományait, hogy közben felveszi a környező világ fordulatszámát. Ez a kettősség jelenik meg abban, hogy egy félig cigányok által előadott produkció a szerző szándéka szerint külsőségeiben mentes a cigányos elemektől?

– Erre a kettősségre nem gondoltam, de nem zárható ki, hogy a közönség azt hiszi, hogy a darab erről szól. Egy előadás akkor jó, hogyha a néző találkozási pontokat fedez fel és azonosulni tud vele. Kérem a jó Istent, segítsen nekünk abban, hogy ez az előadás olyan legyen, ami méltó az ügyhöz. Én abban bízom, hogy szeretetet vált majd ki az emberekből. Ezért csináltam.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.
Klasszikus interjú

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus fesztivál

Auer Fesztivál Veszprémben

Minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el – vallotta Auer Lipót, akinek a szülővárosában, Veszprémben negyedik alkalommal rendeznek zenei fesztivált.
Klasszikus hír

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény.