Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.04.16. 16:20
Ajánlom
Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Rohmann Ditta

Nagyapja Rohmann Henrik hárfaművész, tanár. Édesapja Rohmann Imre zongoraművész, karmester. Rohmann Ditta beleszületett a zenébe. Kivételes zeneiség. Úgy játszik a csellón, mintha csak hagyná a zenének, hogy őrajta keresztül áramoljon.

Rohmann Ditta játéka szuggesztív, virtuóz és érzékeny. Szenvedélyes. Mindegy, mit játszik. Persze számára Bach a levegő, vele beletekinthet a végtelenbe, még akkor is, ha zenéje szigorú koncentrációt, mély intellektuális figyelmet követel az előadótól. Nyilván a hallgatótól is. Egyszer mesélte Rohmann Ditta, hogy amikor Eisenachban, Bach szülőházában zenélt, azt nézte, a sokablakos épületből milyen tájat láthatott Bach, milyen hatással lehetett az rá. Azóta is sokszor eszébe jut Bach „műveinek domborzata”, szólamai föl, le.

Egyébként tízévesen tanulta az első Bach-művet. Anyanyelvének tartja.

IMG_1968CRaffayZsofi-091650.jpg

Rohmann Ditta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

A kortársakat is természetesen beszéli – jól hallható ez a Solo Cello Portrait című lemezén, amely 2018-ban jelent meg a Hungarotonnál. A csellóművésznek ez az ötödik albuma ott. Kodály Zoltán és Ligeti György szólószonátái mellett például Eötvös Péter darabját – Két vers Pollynak – is játssza. Megszólaltatja Kurtág Györgytől a Szókratész búcsúját, Dukay Barnabástól két olyan darabot is, amelyet neki, a csellistának ajánlott. Utóbbi három mű lemezfelvétele világpremier. Rohmann Ditta Solo Cello Portrait albumának választott zenéi – és zenei gondolkodásának, értelmezésének különleges módja, ahogyan elszakad a prekoncepcióktól – tényleg kiadják a csellóművész portréját.

Szeret a műfajok közt átjárni. Körbejátszani a művészetet

– olykor nemcsak zenével, hanem szóval is. Nem is kell azon csodálkozni, hogy újabban színész is egy kortárs magyar drámában.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Söndörgő

Kind Of Béla – a zenekar egyik legújabb számának címe remekül szemlélteti, miben áll a „söndörgőség”: népzenei hagyományok bartóki szemlélettel, a klasszikus zene precizitásával, az improvizáció szabadsága és rengeteg humor.

Az említett számban mintha Bartók Béla Román népi táncokból ismert dallamát Miles Davis fújná fekete trombitáján egy szerb hegymagaslaton. Pedig Eredics Benjamin játszotta föl ezt egy belvárosi stúdióban, tamburakísérettel.

A Söndörgő úgy szűri át magán a különböző zenei kultúrákat, hogy közben nem uniformizál, nem butít le, nem keresi az eladhatóság ízetlen kenyerét, az emberek mégis megveszik.

Hogy miért? Adott az életerőtől duzzadó délszláv népzene, amit a zenekar anyanyelvi szinten beszél. Szó szerint, hiszen a banda magját alkotó Eredics testvérek annak az Eredics Kálmánnak a fiai, akik a Vujicsics Együttessel először kezdtek el itthon délszláv népzenével foglalkozni. Nem is akartak kikerülni ennek a zenének a hatása alól, sőt, még valamit átemeltek a Vujicsics-iskolából: a klasszikus zenei szemléletet, ami náluk az apró díszítésektől hemzsegő zene kézműves igényű kidolgozottságában jelentkezik.

Sondorgook-135354.jpg

Söndörgő (Fotó/Forrás: Bondoró Utcaszínház Fesztivál )

Szinte gyerekek voltak, amikor megalapították a Söndörgőt, a zene ezért otthonos játszóterük lett: a szertelenséget pedig jól hasznosítják ma is, amikor eredeti dallamokat dolgoznak át, vagy saját számokat írnak a stílushűség igényével, nem tagadva azokat a 21. századi zenei hatásokat, amik érték őket. 2018-ban nagyot robbant – és zenei toplistákon landolt – a Szikra című albumuk, amit az Amsterdam Klezmer Banddel közösen készítettek. Ezen példa nélküli szerves fúzióját hozták létre a kontinentális klezmer zenének és a Kárpátmedencei tamburamuzsikának; a lemezbemutatón a két zenekar szinte bigbanddé olvadt össze, miközben a hangok csak úgy spricceltek a színpadról a multiinstrumentalista zenészek fesztelen szólóiban.

(szerző: Szász Emese)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Klasszikus ajánló

A mozdulatok költészete – kezdődik a Pastorale-sorozat

A Pastorale családi előadás-sorozat a 2023-as évadban is a Pesti Vigadó Dísztermében, a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében valósul meg. A 2023-as sorozat nyitókoncertje A mozdulatok költészete címmel, a Táncművészeti Egyetem közreműködésével mutat be egy különleges zenei világot.
Klasszikus gyász

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Klasszikus hír

Fesztivállal és versennyel emlékeznek Tallér Zsófia zeneszerzőre

Tallér Zsófia elismert zeneszerző, tanár 2021-ben hunyt el, nagy űrt hagyva maga után a magyar kulturális életben. Emlékére idén tavasszal először szervezik meg hagyományteremtő céllal a Sofianetta Fesztivált.
Klasszikus interjú

„Ha csinálsz valamit, csináld jól!” – interjú Varga Gilberttel

Varga Gilbert március 24-én a Müpában, 25-én a pécsi Kodály Központban vezényli a Pannon Filharmonikusokat. A világhírű dirigenst Franciaországban értük utol.