Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.04.16. 16:20
Ajánlom
Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Rohmann Ditta

Nagyapja Rohmann Henrik hárfaművész, tanár. Édesapja Rohmann Imre zongoraművész, karmester. Rohmann Ditta beleszületett a zenébe. Kivételes zeneiség. Úgy játszik a csellón, mintha csak hagyná a zenének, hogy őrajta keresztül áramoljon.

Rohmann Ditta játéka szuggesztív, virtuóz és érzékeny. Szenvedélyes. Mindegy, mit játszik. Persze számára Bach a levegő, vele beletekinthet a végtelenbe, még akkor is, ha zenéje szigorú koncentrációt, mély intellektuális figyelmet követel az előadótól. Nyilván a hallgatótól is. Egyszer mesélte Rohmann Ditta, hogy amikor Eisenachban, Bach szülőházában zenélt, azt nézte, a sokablakos épületből milyen tájat láthatott Bach, milyen hatással lehetett az rá. Azóta is sokszor eszébe jut Bach „műveinek domborzata”, szólamai föl, le.

Egyébként tízévesen tanulta az első Bach-művet. Anyanyelvének tartja.

IMG_1968CRaffayZsofi-091650.jpg

Rohmann Ditta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

A kortársakat is természetesen beszéli – jól hallható ez a Solo Cello Portrait című lemezén, amely 2018-ban jelent meg a Hungarotonnál. A csellóművésznek ez az ötödik albuma ott. Kodály Zoltán és Ligeti György szólószonátái mellett például Eötvös Péter darabját – Két vers Pollynak – is játssza. Megszólaltatja Kurtág Györgytől a Szókratész búcsúját, Dukay Barnabástól két olyan darabot is, amelyet neki, a csellistának ajánlott. Utóbbi három mű lemezfelvétele világpremier. Rohmann Ditta Solo Cello Portrait albumának választott zenéi – és zenei gondolkodásának, értelmezésének különleges módja, ahogyan elszakad a prekoncepcióktól – tényleg kiadják a csellóművész portréját.

Szeret a műfajok közt átjárni. Körbejátszani a művészetet

– olykor nemcsak zenével, hanem szóval is. Nem is kell azon csodálkozni, hogy újabban színész is egy kortárs magyar drámában.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Söndörgő

Kind Of Béla – a zenekar egyik legújabb számának címe remekül szemlélteti, miben áll a „söndörgőség”: népzenei hagyományok bartóki szemlélettel, a klasszikus zene precizitásával, az improvizáció szabadsága és rengeteg humor.

Az említett számban mintha Bartók Béla Román népi táncokból ismert dallamát Miles Davis fújná fekete trombitáján egy szerb hegymagaslaton. Pedig Eredics Benjamin játszotta föl ezt egy belvárosi stúdióban, tamburakísérettel.

A Söndörgő úgy szűri át magán a különböző zenei kultúrákat, hogy közben nem uniformizál, nem butít le, nem keresi az eladhatóság ízetlen kenyerét, az emberek mégis megveszik.

Hogy miért? Adott az életerőtől duzzadó délszláv népzene, amit a zenekar anyanyelvi szinten beszél. Szó szerint, hiszen a banda magját alkotó Eredics testvérek annak az Eredics Kálmánnak a fiai, akik a Vujicsics Együttessel először kezdtek el itthon délszláv népzenével foglalkozni. Nem is akartak kikerülni ennek a zenének a hatása alól, sőt, még valamit átemeltek a Vujicsics-iskolából: a klasszikus zenei szemléletet, ami náluk az apró díszítésektől hemzsegő zene kézműves igényű kidolgozottságában jelentkezik.

Sondorgook-135354.jpg

Söndörgő (Fotó/Forrás: Bondoró Utcaszínház Fesztivál )

Szinte gyerekek voltak, amikor megalapították a Söndörgőt, a zene ezért otthonos játszóterük lett: a szertelenséget pedig jól hasznosítják ma is, amikor eredeti dallamokat dolgoznak át, vagy saját számokat írnak a stílushűség igényével, nem tagadva azokat a 21. századi zenei hatásokat, amik érték őket. 2018-ban nagyot robbant – és zenei toplistákon landolt – a Szikra című albumuk, amit az Amsterdam Klezmer Banddel közösen készítettek. Ezen példa nélküli szerves fúzióját hozták létre a kontinentális klezmer zenének és a Kárpátmedencei tamburamuzsikának; a lemezbemutatón a két zenekar szinte bigbanddé olvadt össze, miközben a hangok csak úgy spricceltek a színpadról a multiinstrumentalista zenészek fesztelen szólóiban.

(szerző: Szász Emese)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.