A Budapesti Tavaszi Fesztivál hagyományos hangsúlyai az idén sem változnak, az idegenforgalmi igényeknek megfelelően most is főszerepet kapnak a nagyzenekari és kamarazenekari hangversenyek. Megfigyelhető, hogy évről évre egyre több dzsesszrendezvény, színházi előadás kap helyet a programban, emellett idén több operett-előadás is helyet követelt magának. Újdonság, hogy Üdvözlünk, Európa címmel az Európai Unióba idén belépő országok mindegyike ad egy estet a fesztiválon.
Idén is lesznek új fesztiválhelyszínek, például a Corinthia Grand Hotel Royal, ahol fellép a Hagen Quartett és Szabadi Vilmos, valamint Gulyás Márta előadásában elhangzik Mozart összes hegedű-zongora szonátája. Szintén most debütál tavaszi fesztiválprogrammal a Spinoza-ház, valamint a Budapest-hegyvidéki Evangélikus Templom, ahol a nemrég avatták fel az új orgonát. A Budapesti Ôszi Fesztiválon már tartottak rendezvényt a Millenárison, tavaszi fesztivál helyszínként viszont az idén először szerepel a Millenáris Teátrum, ahol többek között a Holland Rádió Kamarazenekarát vezényli Eötvös Péter, és a Közép-Európa Táncszínház a Cédrus című produkciót adja elő.

A fesztiválra hatvanezer jegyet adtak ki, a belépők kilencven százaléka már elkelt. Lehet még jegyet kapni az Odesszai Filharmonikus Zenekar zeneakadémiai bemutatkozására, a Piazzola-estek közül az Arriaga Quartet és az Anzelika Cholina Táncszínház produkciójára a Thália Színházba. Van még szabad belépő az Uránia Dal-Színház estjére is.

Ingyenes rendezvény most is lesz például a Magyar Rádió márványtermében, a fesztivál legdrágább jegyeihez 13500 forintért lehet hozzájutni többek között a világsztárok fellépéseire.
A januártól érvényes új áfatörvény a fesztiválszervezőket is hátrányosan érinti. A fesztiválok sem igényelhetik vissza az állami támogatás után az áfát, illetve a jegyek áfáját 12-ről 15 százalékos kulcsba sorolták át. "Emiatt az eredetileg tervezettnél 47 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodnunk – mondta lapunknak Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója Két jelentősebb eseményt kellett elhagynunk: elmarad a drezdai filharmonikusok koncertje, és Eötvös Péter operája, a Balkon."

Az idei költségvetés a tavalyival megegyező, 750-800 millió forint. Ennek felét a támogatók, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a kulturális tárca és a fővárosi önkormányzat adják, a további ötven százalék a jegybevételből és a Budapesti Fesztiválközpont által kötött szponzori és bartertámogatások bevételeiből származik.
A kiadások fele a honoráriumokra megy el, a technikai költségek (például a termek és a kották bérlése) az összköltségek 25 százalékát emésztik fel, és a kiadások 20 százaléka jut reklámra.
A fesztivál egy-egy nagyobb koncertje 30-40 millió forintba kerül. Néhány sztárgázsi díja tízezer euró (2,6 millió forintot) körül van.

Az elhallgatott holokauszt emlékezete

A Műcsarnokban tegnap nyílt meg az Elhallgatott holokauszt című tárlat, melynek megrendezése a magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkalmából a kortárs művészek belső igénye volt, az ő megkeresésükre történt, akárcsak az is, hogy az eddig mellőzött vagy teljesen elhallgatott csoportok (például a vallási, politikai vagy ideológiai okok miatt üldözöttek, a testi vagy szellemi fogyatékosok és a homoszexuálisok) is bekerülhessenek a zsidó áldozatok mellett az érintettek széles táborából – mondta Fabényi Júlia, a Műcsarnok főigazgatója. A paradigmaváltás markáns jeleként tucatnyi roma alkotót is meghívtak, Szentandrássy Istvánnak Péli Tamás emlékét idéző szárnyas oltárától a legfiatalabb Balogh Tiborig, aki tavaly szerezte diplomáját mint az első, hazai oktatásban részesült képzőművész. A történeti részlegen Ámos Imrétől Vilt Tiborig vagy Bálint Endrétől Ország Lilin át Schaár Erzsébetig terjed a lajstrom, a jelenlegi alkotók névsora pedig felsorolhatatlanul hosszú, akárcsak a sokrétű kísérőrendezvények sora, amelyek a tegnap nyílt tárlat vizuális élményét még teljesebbé teszik a társművészetek – a zene, a film, az irodalom, avagy éppen a tánc – sajátos eszközeivel.

Szintén tegnaptól látható a Francia Intézetben Márk Anna rajzainak tárlata, aki Budapestről került Párizsba 1959-ben, és azóta is ott él. Azóta többtucatnyi önálló kiállítása volt a francia és német nyelvterületen, a hazai közönség utoljára 1990-ben láthatta őt és műveit az óbudai Vasarely Múzeumban. Mértanian absztrakt képei márványpor, homok és műgyanta keverékéből készített reliefek. A nyolcvanas évektől főként fekete-fehér kontrasztokban dolgozott, olajfestményeiből nyílik párhuzamos tárlat a Kiscelli Múzeum templomterében. Érdekes csoporttárlatot nyitott a Körmendi Galéria, ahol Az Európai Iskolától az Európai Unióig címmel a Gyarmathy művészdinasztia tagjai vonulnak fel, a rangidős Tihamér mestertől Ágnes díszlet- és jelmeztervezőn vagy Rádóczy Gyarmathy Gábor grafikuson át Giricz Máté festőművészig. Ugyancsak a Falk Miksa utcában nyílt tegnap a MissionArt Galériában Szabados Árpád 525960 óra elnevezésű tárlata, amelyen homokórák vagy hagyományos, kerek számlapú időmérők a rajzos variációk tárgyai, a grafikai sorozattal párhuzamosan pedig kronométerszerű tárgyakat is felvonultat a művész a szemközti falon mint afféle plasztikai ellentételezést.

Fazioli zongorák seregszemléje

Hatodszor rendezik meg a Fazioli zongorafesztivált, amely idén is a Budapesti Tavaszi Fesztivál társrendezvénye, de a programba ezúttal a főváros mellett Szombathely is bekapcsolódik. A szóló- és kamaraesteken kívül a sorozatban két lengyel komponista, Chopin és Lutoslawski zongoraversenye is elhangzik.

Paolo Fazioli olasz zongoragyáros hangszereinek villámgyors karrierje a nyolcvanas évek elején, a frankfurti zenei vásáron kezdődött, ahol két világhírű orosz művész, Nikita Magaloff és Lazar Berman "tesztelte" a zongorákat. Ma, két évtizeddel később már a legismertebb márkák – Steinway, Bösendorfer, Yamaha – komoly vetélytársaként emlegetik az észak-olaszországi kisvárosban, Sacilében készülő instrumentumokat. "Egy igazán jó zongoraépítőnek a kifinomult ízlést, a művészet feltétlen tiszteletét, a mesterségbeli tudást és a legújabb tudományos-technológiai vívmányokat kell ötvöznie" – fogalmazta meg a Magyar Hírlap kérdésére ars poeticáját Paolo Fazioli, aki általában személyesen részt vesz a Kárászy Szilvia zongoraművész kezdeményezésére megvalósuló budapesti Fazioli fesztiválokon.

Az idei programsorozat ma este, a szombathelyi Bartók teremben kezdődik, ahol a helyi szimfonikus zenekart Kovács László vezényli, közreműködik Király Csaba zongoraművész. Holnap délután négykor, ugyancsak a Bartók teremben Pál Tamás karmester magyarázza és vezényli Chopin f-moll zongoraversenyét, amelynek szólóját Marosfalvi Tünde játssza. A harmadik szombathelyi program március 29-én este lesz a Bartók teremben, ahol Körmendi Klára ad szólóestet magyar zeneszerzők zongoraműveiből. A fesztivál budapesti nyitó eseménye Kelemen Barnabás hegedűművész és a március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett Bogányi Gergely zongoraművész kamaraestje, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia díszterme ad otthont, holnap este fél nyolckor. Március 24-én Roberto McCausland-Dieppa játssza Liszt és Mompou műveit a Magyar Rádió márványtermében, egy nappal később pedig az Orlando Trio és Jean-Claude Vanden Eynden lép fel ugyanott.

Március 26-án, az ELTE jogi karának dísztermében lesz Peter Bruns (cselló) és Nagy Péter (zongora) hangversenye Schumann, Schubert, Bartók és Brahms műveiből. Ugyancsak a jogi kar dísztermében lép színpadra április 4-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál utolsó napján a kiváló ciprusi zongoraművész, Cyprien Katsaris.

Piazzola-estek a tangó szerelmeseinek

Jelképes, hogy a fesztivál programjában szerepel Seregi Lászlónak a Magyar Állami Operaház repertoárjáról évtizedek óta levehetetlen Spartacus koreográfiája, amely március 24-én látható. A Hacsaturján zenéjére készített balett igazi korszerű táncdráma, nem "tütükéznek", finomkodnak benne a szereplők, hanem valódi tragédia tanúi lehetünk. A reménytelenül vívott rabszolgalázadás, a szabadságért vívott, hősiesen felemelő küzdelem tanúi, melyet ritka művészi színvonalon valósít meg a társulat. Nem véletlen, hogy a címszerepben kiemelkedő táncosok mutatták be tudásukat.
Egy igencsak tragikus sorsú táncos zseninek, az őrülettel viaskodó Nijinskinek állít emléket a Madlenianum Kamaraopera együttese, mely a Thália Színházban szerepel március 22-én.
Szintén a Tháliában vendégeskedik a világhírű Nederlands Dans Theater, amely négytételes programjában több kiváló koreográfus munkájából ad ízelítőt április 2-án és 3-án. A sajátos formanyelvű Spanyol Nemzeti Táncszínház szintén a Tháliában lép fel március 25-én és 26-án.

A fesztivál külön programsorozatot szentel Astor Piazzola művészetének, így a tangó szerelmesei jócskán találhatnak kedvükre való produkciókat. Tangóshow keretében lép fel például a Budapest Kongresszusi Központban március 20-án Julia Migenes. A művésznőt az emlékezetes, Grammy-díjas Carmen-film címszereplőjeként ismerhettük meg. De bemutatják Piazzola Maria de Buenos Aires című tangóoperáját is, mely a Tháliában látható március 23-án.

Ha nem is táncolnak, de sokat mozognak a szereplők a fesztivál legfőbb színházi eseményén, a világhírű bukaresti Bulandra Színház vendégjátékán. Csehov Ványa bácsiját adják március 30-án és 31-én a Katona József Színházban, bohócos bájjal, groteszk humorral, áradó tehetséggel. Szintén a Bulandra produkciójában, ugyancsak a Katonában láthatjuk április 2-án és 3-án Heinrich Müller Titus című darabját, mely Shakespeare véres drámájának, a Titus Andronicusnak gyilkosan gúnyos továbbgondolása.

Nyilván eredeti felfogásban rendezi meg Eszenyi Enikő Ábrahám Pál Bál a Savoyban című revüoperettjét, melynek premierjét március 25-én tartják a Budapesti Operettszínházban. A világhírű filmrendező, Jirí Menzel pedig félreértéses, szaladgálós, helyzetkomikumokkal teli bohózatot állít színpadra az Új Színházban. A bemutató március 20-án lesz.