Klasszikus

Tégy a gyűlölet ellen

2006.01.10. 00:00
Ajánlom
Fogalmam sincs, miért maradtam Jean-Efflam Bavouzet zeneakadémia-beli hangversenyének második részére is ott. Súlyos inzultus volt a hangverseny eleje, Beethoven Hammerklavier szonátája, amit csak akkor illik előadni, ha a zongoristának nyomós oka van rá.

Bavouzet-nak azonban semmi oka nem volt rá, az első tételt igazán összevissza játszotta, a másodikat csörömpölve, a harmadikat végtelenül unalmasan és üresen, a negyedikben megint csak csépelte a zongorát, bár nem egészen hatástalanul, mert láthatólag a hangsúlyt ide képzelte a művész. Ha valami pozitívum után keresgélt az ember, akkor az talán a döbbenet: Bavouzet játékából meg lehetett érezni, hogy mennyire meredek ez az óriási szonáta, milyen mélységesen meghökkentő lehetett a XIX. századi hallgatónak, ahogy mondjuk az utolsó tételben egyszerre két zenemű szólal meg egy időben. De ez a hüledezés talán mégis túlságosan kicsi eredmény, ha egyszer a zongorairodalom egyik legfontosabb darabjáról van szó, és a végigunatkozott lassú tételért igazán csekély kárpótlás egy ököllel szétvert finálé.

A szünetben az emberek rosszallóan ciccegtek, a legjobb fejek egymás után vették a kabátjukat, a szerencsés fickók. Mert hiába okoskodik az optimista odabent, hogy a műsorválasztást elkapkodta kissé ez az elegáns kávéházi felszolgálóra emlékeztető úriember, és majd a Ravel-művekben megmutatja, hogy miért is került bele ebbe a nemzetközi nagymenőket sorakoztató bérletbe, nem mutat meg ő semmit. A második rész még sokkal lehangolóbb az elsőnél. Az egyetlen változatosság, hogy a hallgató szinte minden darab elején azt hiszi, most valami érdekeset fog hallani, azután sorra pottyannak bele a művek és a tételek a jelentéktelenségbe, igénytelenségbe, egyhangúságba. Beethovent rosszul játszani bocsánatos, mert a mű még a legkifejezéstelenebb előadásban is nagy marad, mutatja a formátumot, a szerzői szándékot, legfeljebb jobban meg kell küzdenie a hallgatónak az eredményért.

Ravel azonban más. Ha kong a zene az ürességtől, ha nem érezni a tartás és az elegancia alatt a lávát, a fortyogó mondanivalót, akkor tökéletesen hamis a kép: a makulátlanul öltözködő, végtelenségig kifinomult, szemérmes zseni helyett egy üresfejű zeneszerzőt látunk, aki valamilyen megmagyarázhatatlan okból Liszt Ferenccel akar állandóan versenyezni, pedig ő maga nem is tudott olyan jól zongorázni, mindehhez még furcsa vízmániája van, folyton csöpög, csurog, folyik, gyöngyöz a hákettőó a műveiben. Ilyen a sors: még ráadásként is a Szökőkutat választotta Bavouzet.

Érdekes, hogy csupán a zongorajátéka miatt mennyire meg lehet gyűlölni egy embert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.